Kik hamisították meg a magyar történelmet?

2022. január 1. 18:46

Bognár Zsolt
Kontra
Egyetemem három óriási méretű könyvtárában alig leltem valami kevés adatot Erdélyről.

„Minden könyv, tanulmány, melyben Magyarországról vagy általában a magyarokról volt szó, az 1870-es évek utáni időből eredt, és a szerzők neve nagyobbára német vagy cseh, de akadt román és horvát is.

A szerzők legtöbbje Sorbonne-i diplomával rendelkező egyetemi tanár volt, akik egy Masaryk által alapított könyvkiadó vállalaton keresztül beépítették magukat az amerikai, angol és francia közoktatás tankönyvellátást szolgáló intézményeibe, és terjeszteni kezdték azt a jól megszervezett magyarellenes propagandát, ami végül is Trianonhoz vezetett.

(Az első világháború alatt Masaryk és Benes által megszervezett ún. Cseh maffia – a szerk.)  A magyar szerzők vagy nem írtak jó tankönyveket abban az időben, vagy a magyar tanügyi intézmények nem gondoskodtak arról, hogy ezek a könyvek idegen nyelvekre fordítva utat leljenek külföldi egyetemek felé. Több, különböző kiadású és különböző időben kiadott enciklopédiában például a következő, szóról szóra azonos mondatokat találtam, amiről arra lehetett következtetni, hogy azok ugyanattól a személytől származtak: »Magyarország, mint olyan, a valóságban sohasem létezett, mindössze egy soknépű laza egység a szentkorona országai összefoglaló név alatt. Ennek az országnak voltak a kezdetben magyar uralkodói is, azonban a tizennegyedik századtól kezdve már csak cseh, német, olasz, lengyel és román királyok viselték az országalapító magyar király, Szent István koronáját. Ugyanezek az országok az utolsó négy évszázad során már a Habsburg birodalom alá tartoztak.« Egy másik helyen: »Magyarnak csupán az uralkodó nemesi és főnemesi osztály egy kis része tekinthető, kik a földet birtokolták, míg a jobbágy, majd az úgynevezett 'felszabadulás' után a paraszt a különböző ott élő, leigázott nemzetiségekből tevődött össze, kiknek egy részét hosszú idő után földesuraik erőszakkal elmagyarosították...« (Wertheimer: History of Europe, 1901, Böhm Verla, Wien-New York, page 31.)  Ugyancsak a fent említett könyvben található a következő mondat, mely ellen minden bizonnyal tiltakozott volna az akkori magyar kormány, ha tudomására jutott volna:

»A magyar egy veszekedő, izgága, más nemzetiségeket gyalázatosan elnyomó barbár nép, mely újra meg újra föllázadt uralkodói ellen, abból a célból, hogy megbontsa a soknyelvű birodalom egységét.«

Fotó: YouTube

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 123 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Valamikor a '90-es években töltöttem pár hetet az edinburgh-i Heriot-Watt egyetemen. Az egyetemi könyvtár katalógusszoftverébe beírtam a Hungary és Budapest keresőszavakat. Akkor ott még úgy 50 körüli találat adódott. Ezek nyilvánvalólan olyan anyagok (többnyire csak cikkek) voltak, amelyeket a Kádár-rendszer íratott angolul tudó magyar (nevű) szerzőkkel, mindössze kettő kivételével. E két kiadvány magyarra fordított címének kiragadott részeire máig emlékszem, azokból ez elsőt sikerült teljesen beazonosítanom, a másodikat nem:
Az első egy könyv "Hungary: another far-off country of which we know nothing?" (by A.H. Clarkson).
A második egy cikk, amelynek címében benne volt a "Holocaust in Hungary" szöveg.

Az utóbbi cikk pontos címének megállapítása céljából az előbb elindítottam egy keresést az egyetem https://www.hw.ac.uk/uk/servic.. oldalán, de nem sikerült a beazonosítás, mert ma már 13.827 olyan cikket találtam, amelynek a címében benne van a "Holocaust in Hungary" szöveg. (Ezek többsége már 2000 után íródott, de a nyilvántartásban nagyon megszaporodott az olyan korábbi keletkezésű cikkek száma is, amelyekkel akár a '90-es években is találkozhattam volna.)

Közelebb van. De amúgy Szentpéterváron minden van már, ami Bécsben.

Holott:
„Meg kell szűnnie ennek a végtelenül unalmas, magyar kisebbrendűségi érzésnek, szemérmességnek és önlebecsülésnek.” (Tamás Gáspár Miklós, Magyar Nemzet, 1996. március 5.)

"minden bizonnyal tiltakozott volna az akkori magyar kormány, ha tudomására jutott volna:"
Hát ez az.
A magyar kormánynak erről tudnia kellett volna ,meg sok másról, pl.
a csah maffiáról, a román nyomulásról stb. és ennek megfelelően politizálni.
Ferenc Ferdinándot joggal magyar ellenesnek tartották ,de az ő köreiben született autonóm területekkel is jobban járt volna magyarország, mint Trianonnal.
A kérdés történelmietlen, de a múltból azért lehet tanulni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés