Inkluzív kirekesztés európai módra

2021. december 3. 19:55

Francesca Rivafinoli
Vasarnap.hu
Meglepően széles körű felzúdulást keltett az Európai Bizottság legújabb nyelvhasználati kiskátéja, pedig tulajdonképpen egy szerves fejlődés logikus lépcsőfokával állunk szemben.

„Szerencsés tulajdonosa vagyok egy 2009-es évjáratú, »A nemek szempontjából semleges nyelvhasználat az Európai Parlamentben« című kis kiadványnak, amely még »fölöslegesen« terjengős megoldásnak nevezte »a két«(!) nemre való külön utalgatást (»he or she« vagy pláne »s/he«). Majd eltelt szűk egy évtized, és az Európai Tanács 2018-as útmutatója már amiatt problémázik, hogy a »he or she« jellegű formákból ki vannak rekesztve a nembinárisok. Ezzel együtt a német verzió azért kifejezetten felhív a »Lehrer/innen« és »der/die Lehrer/in« típusú szörnyalakok használatára – megjegyezve, hogy a gendercsillag (azaz a nembinárisokról a szó közepén szertartásosan megemlékező »Lehrer*innen« alak) a Tanács hivatalos szövegeiben nem alkalmazandó. (Egyelőre legalábbis, de meg lehet tenni a téteket.) 

Innen aztán elérkeztünk a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó uniós ügynökség széles publikumnak szánt 2019-es nyelvhasználati eszköztárához, amely már a nemsemleges »ze« névmást is propagálja egy szép, széles íróasztal mellől, az »anyanyelv« szót pedig diszkriminatívnak tartja, és helyette a »native«, azaz »születési nyelv« kifejezést tartja egyedül üdvözítő megoldásnak – ami valahol különös, hisz kevesen szoktak összetett mondatokban kommunikálni az aranyórában, magzatmázasan. (Ezen a ponton pedig már magyarként is összerezzenhetünk, hisz bár nyelvtani nemeink nincsenek, »születési nyelvet« mi is kaphatunk a nyakunkba, ha nincs elég »legény a gáton«, valamint »férfi a talpán«, amely szólásokat a kiskáté szintén borzongva utasít el.)

Ilyen előzmények után tehát nincs ok csodálkozni az Európai Bizottság belső »inkluzív kommunikációs iránymutatásán«, de ha már átdolgozás céljából egyelőre visszavonták az opuszt, megragadnám az alkalmat, és a magam szerény eszközeivel felhívnám az inkluzív kommunikáció élmunkásainak figyelmét egy-két szempontra.

Az van, hogy az Európai Unió területén a feministák, a queerek és a nembinárisok mellett olyan kisebbségek is élnek, mint a vakok és gyengénlátók, vagy például a diszlexiások.

Kezdjük a látássérültekkel. A képernyőolvasó szoftverek alapértelmezetten a speciális írásjeleket is felolvassák. Be lehet úgy állítani őket, hogy ne tegyék, akkor viszont nemcsak a »s/he«, illetve a »Lehrer/innen« ferde vonalát fogják elhallgatni, hanem a képletekben előforduló törtvonalat is. Az meg úgy nem a legszerencsésebb. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a német gendernyelvben a nőket jelölő »innen« karaktersor önmagában nem azt jelenti, hogy »nők«, hanem azt, hogy »bent«, tehát a felolvasószoftver gyakorlatilag a következőképpen prezentálja a szóalakot: »tanárok törtvonal bent«.”

Fotó: Michele Spatari / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Aggódom a "Pénz számolva, asszony verve jó." közmondásunk miatt. Ha
az ilyen, sokezer éves tapasztalaton alapuló bölcsességek kivesznek
a verbális közkincsből, a jövő nemzedéke kezében nem lesz szociális
iránytű. És azt fogják hinni, hogy a medve az játék.

A sajátodat máris leadhatod a ruhatárban. Van már olyan ország, ahol
ez pénzbe sem kerül.

Tudod, ez olyan, mint az e=mc2 levezetése. Nem neked szól. Hogy
stilusos legyek, az intellektusod nem lép kölcsönhatásba a szerzőével.

Ennyike...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés