Planet Budapest 2021

Nem elég az atom, megújuló energia is kell – Huszár András a Mandinernek

2021. december 1. 12:00
Milyen lenne az ökológiai helyzet 2030-ra a beavatkozás nélkül? Hol tart Magyarország a fokozatos kibocsátás-csökkentésben? Milyen lehetőségeket rejt a megújuló energiaforrások nagyobb kihasználása? A Green Policy Center igazgatóját, az Innovációs Minisztérium volt klímaügyi főosztályvezetőjét a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán kérdeztük a magyar energiamixről, a klímasemlegességről és a zöld politikáról.

***

A klímakérdés kiinduló pontja maga is heves viták tárgya: van-e egyáltalán klímaválság, bekövetkezhet-e egy klímakatasztrófa, vagy sem? A kutatók és környezetvédők zöme erre a kérdésre igennel válaszol, a részletekben természetesen eltérőek a vélemények. Huszár András klímapolitikai szakértő szerint az IPCC, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testületének az elemzései az irányadóak, ugyanis ezek a főbb tudományos kutatások összesítései –

aki ezeket semmibe veszi, több tízezer tudományos, ellenőrzött publikáció megállapításait vonja kétségbe.

Ha 100 orvosból 99 azt mondja, hogy műtétre van szükségünk, egy pedig azt, hogy nem, akkor mindenki végiggondolhatja, hogy kinek fog hinni” – magyarázza lapunknak a szakértő. Mint mondja, valóban tapasztalható két véglet a klímaválság megítélésében: a klímaválságot tagadók, illetve a pánikkeltők. A tudomány azonban szerinte nem kelt pánikot, egyszerűen csak leírja azokat a folyamatokat, amelyekről van elegendő tudományos információ. Míg a pánikkeltők ezen tudományos eredményeket szelektíven és szubjektívan értelmezik, addig a helyes klímakommunikáció egyszerre érzékelteti a helyzet súlyosságát, de egyúttal pozitív cselekvésre is ösztönöz.

Huszár András szerint a klímakatasztrófa közelségének érzete nagyon függ attól, hogy ki hol él:

a kis csendes-óceáni szigetek lakói már ma is katasztrófaként élik meg a tengerszint emelkedését

vagy a pusztító viharokat. „A szélsőséges időjárási események valóban fokozódnak, ezt az adatok világosan bizonyítják” – vélekedik a szakember.

 

Huszár András, a Green Policy Center igazgatója

 

Milyen lenne az ökológiai helyzet 2030-ra beavatkozás nélkül?

Abban a klímakutatók többsége egyetért, hogy már tíz éves távlatban is észrevehetően rosszabbodna a helyzet, ha globálisan elmaradnának a kormányzati intézkedések a ökológiai szennyezés mérséklésére. Az egyik legfontosabb indikátor

a légköri szén-dioxid-koncentráció – ez pedig soha nem volt ilyen magas az emberiség történelmében, mint korunkban.

Az ebből eredő természeti változások, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása és erősödése megmutatkozna a csapadék-eloszlás megváltozásában, intenzitásának növekedésében, abban, hogy az átmeneti időszakok helyett nagyon forró és a nagyon hideg évszakok váltakoznának, és abban is, hogy intenzívebbé válnának az árvizek és a hőhullámok is. Huszár András felhívta a figyelmet, hogy az időjárási övek eltolódása miatt újfajta, eddig csak a mediterrán régiókban előfordult betegségek jelenhetnek meg a kontinens északibb részein, így hazánkban is, a felmelegedés rontja a természeti élővilág túlélési esélyeit, hiszen nem ilyen időjárásra vannak berendezkedve, ez pedig hatással van a termésekre, így közvetve az élelmiszer-ellátásra is.

Mit is jelent a klímasemlegesség?

A klímaválság fő oka, hogy

sokkal több üvegházhatást kiváltó gáz kerül a légkörbe, mint amennyit a természet meg tud kötni, el tud nyelni.

A klímasemlegesség a két jelenség közötti egyensúlyt, kiegyenlítődés jelenti. „A mérleg két serpenyője most nagyon nincs egyensúlyban” – magyarázza Huszár. – „Az elnyelő kapacitások kevésbé alakíthatók rugalmasan, így a kibocsátásokat kell lecsökkenteni az elnyelő kapacitások szintjére. A Párizsi Megállapodás arról a globális egyensúlyról szól, amelyet el kell érnünk az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátások és -elnyelések között”.

A nemzetközi klímaegyezmény – amelynek tető alá hozásában a magyar delegáció jogi szakértőjeként Huszár is részt vett –

azt a célkitűzést tartalmazza, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon,

ehhez pedig az aláíró államoknak 2050-ig el kell érniük a klímasemlegességet, vagyis hogy ne bocsássanak ki többet, mint amit a természet el tud nyelni.

A 2050-ig elérendő klímasemlegesség tehát egy nemzetközi sztenderd vállalás, a világ országainak többsége vállalta ezt, illetve egy hasonló célt. Az EU eredeti vállalása az volt, hogy 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést hajt végre az 1990-es szinthez képest – ezt mára 55 százalékra tornászták fel. Az uniós tagállamok a gazdasági erejükhöz mérten határozzák meg vállalásaikat.

 

 

Hol tart Magyarország a fokozatos kibocsátás-csökkentésben?

A  jogszabályban lefektetett magyar vállalás összhangban van a nemzetközi sztenderddel:

2050-ig kell elérni a klímasemlegességet, 2030-ig pedig egy legalább 40 százalékos csökkentést.

Magyarországon eddig 32 százalékkal csökkent a kibocsátás 1990-hez képest – ez leginkább a környezettudatosabb termelési technológiák megjelenésének, a rendkívül szennyező szocialista nehézipar leépülésének volt köszönhető. Az 1990 és 2050 közötti vállalási időszaknak éppen a felénél járunk tehát 2021-ben, viszont a vállalt kibocsátás-csökkentés csupán harmadát végeztük el. Huszár András szerint azonban ez globális összehasonlításban relatíve mégis jó eredmény, ugyanis a zöld technológiák térnyerése, a tisztább energiaforrások használatának térnyerése időarányosan gyorsabb szennyezés-csökkentést tehet majd lehetővé a következő 30 évben.

A 2030-as 40 százalékos csökkentési célt minden bizonnyal el fogjuk érni – arról van vita, hogy ez

a 40 százalékos cél elegendő-e ahhoz, hogy aztán a maradék 20 évben a maradék közel 60 százalékot dolgozzunk le?

Ez sok tényezőn múlik: technológia-váltáson, az emberek hozzáállásán, és így tovább” – fejtegeti lapunknak a klímapolitikai szakértő.

Az érdemi része tehát most jön: új állami szabályozásokra, kormányzati intézkedésekre lesz szükség. Az Európai Bizottság arra ösztökéli a magyar kormányt, hogy a 40 százalékos cél helyett az 55 százalékos uniós vállalás szintjét kellene megcéloznia. Ehhez pedig a megújuló energia arányának növelését ajánlják.

Magyar atom, vagy magyar megújulók?

A magyar út azonban jelenleg az atomenergia egyre bővülő hasznosítása. Orbán Viktor két hete a Fidesz tisztújító kongresszusán arról beszélt, hogy „megépítjük Paks-2-t, és 2030-ig az elektromos áram 90 százalékát karbonmentesen állítjuk elő”. A kormány – ahogy sok más kormányzat a világon – úgy látja:

atomenergia nélkül nem fog menni a kibocsátás-csökkentés,

a tisztább gyártási technológiákra való átállás és a kapacitásnövelés.

A 90 százalékos karbonmentes áram-előállítás 2030-ig csak azzal a feltétellel valósulhat meg, ha Paks-1 és Paks-2 párhuzamosan, egyszerre fog egy ideig működni” – reagál a miniszterelnök szavaira a Green Policy Center igazgatója, aki szerint

ez csak átmeneti megoldás, hiszen Paks-1 egyszer le fog állni,

és utána ugyanarra a szintre állunk vissza, mint amilyen Paks-2 nélkül Paks-1 volt.

 

 

Huszár András szerint akár van növekvő atomkapacitás, akár nincs, a kitörési lehetőség a megújuló energiaforrások egyre nagyobb kiaknázása lehet. Norvégia és Costa Rica példáját hozza, ez a két állam közel 100 százalékban a megújuló energiaforrásokkal termel, atomenergia nélkül is, igaz, ott alkalmasabbak erre a természeti adottságok.

A magyar energiamixben jelenleg 13 százalék körül van a megújuló termelési részarány,

ideális esetben 21 százalék körül kellene lennie, tíz év alatt tehát erre a szintre kellene felemelni. A klímapolitikai szakértő ugyanakkor késleltető tényezőnek látja azt, hogy a megújuló energiaforrásaink kétharmadát ma a biomassza-felhasználás, vagyis gyakorlatilag tűzifa-elégetés teszi ki: ez nagy levegőszennyezéssel jár, így nem fenntartható.

A magyar kormány stratégiájában ott van a napenergia, e téren sok befektetés van és ambiciózusak a tervek is, a szélenergia felhasználásával azonban nem nagyon számolnak – ezt Huszár sajnálatosnak tartja.

Zöld átalakulás – korlát vagy lehetőség?

A jelenkorban zajló zöld ipari átállást sokan az ipari forradalom korához hasonlítják, olyan paradigmaváltáshoz, mint amikor a fosszilis energiára állt át a világ. Vannak vállalatok, amelyek még régi technológiával üzemelnek, egyes szektorokban pedig rosszabbak a körülmények – számukra az átállás pénzügyi terhet jelent. Rövidtávon sok munkavállaló vesztheti el állását, ezt az átmeneti veszteséget azonban átcsoportosításokkal, átképzésekkel mérsékelni lehet.

A folyamat másik oldal, hogy

sok új gazdasági szereplő olyan termékkel állhat elő, amelyek érdemben segíthetnek a zöld átállásban,

ők pedig a gazdaság nagy szereplőivé válhatnak – vélekedik a szakértő. „Azt kell mérlegelni, hogy melyik érdek fontosabb: életben maradjanak egyes szennyező piaci szereplők, vagy a természeti környezet, és ezáltal az egészséges emberi élet fenntartásának érdekében átalakuljanak, esetleg eltűnjenek?” – teszi fel a kérdést Huszár, aki úgy véli: a tisztább technológiára való átállás egy óriási lehetőség, az elvárások pedig nem teljesíthetetlenek.

Mint lapunknak a szakember elmondta, két volt minisztériumi kollégájával éppen azért alapította meg tavaly a Green Policy Centert, hogy az éghajlatváltozásról, a zöld politikáról ne félinformációk keringjenek a magyar közbeszédben, hanem kialakulhasson egy színvonalas, szakmai alapú közvita.  

---

fotó: Mátrai Dávid

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nekem tavaszkor szerelték fel a napelemeket a háztetőre. A névleges teljesítmény 3,5 kW. Ilyenkor télen, ha borongós az idő 0,26-0,46 kW között van a teljesítménye és csak reggel 9 és délután 14 óra között tudja adni, később még már annyit sem. A napelemek nem valók oda, ahol növényzet van. De a szélerőművek se, azok hatással vannak a rovarokra és madarakra.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés