Zöldbuszok lepik el az országot

2021. november 25.
Hazánk klímavédelmi elkötelezettsége a tettekben nyilvánul meg: 2022 és 2025 között 1100 elektromos autóbusz állhat forgalomba Magyarországon. Steiner Attila klímapolitikáért felelős államtitkárral zöldcélokról és az energiaválságról is beszélgettünk.

Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.

Milyen eredményeket értek el a Zöld busz programban?
Magyarországon a helyi közösségi közlekedésben hozzávetőlegesen 2900 busz közlekedik, ebből a huszonötezernél nagyobb lakosú városokban majdnem 2800. Ezeknek a járműveknek a nagy része elöregedett és korszerűtlen. A Zöld busz program állami források rendelkezésre bocsátásával új, elektromos hajtású autóbuszok beszerzését támogatja. A programot egy mintaprojekt előzte meg, amely során egy-egy városban egy hónapig elektromos buszok közlekednek tesztüzemben demonstrációs céllal. 2020 szeptembere óta tíz helyszínen valósítottuk meg a mintaprojektet, még idén újabbak követik. A Zöld busz program első vonatkozó pályázatán 123 elektromos hajtású autóbusz és 4 önjáró trolibusz beszerzése valósul meg, a járművekhez töltő-infrastruktúra is tartozik. Csak ezzel majdnem megháromszorozódik az országban lévő villanybuszok száma. Nemrég 40 elektromos Mercedes-Benz eCitarót adtunk át a Volánbusznak, ezek jövőre a dél-budai agglomeráció járműparkjába kerülnek. Így a dízelhajtású típusok kibocsátotta szén-dioxidhoz képest legalább 8000 tonnával kevesebb jut a levegőbe évente, ez 115-120 ezer kifejlett lombos fa éves szén-dioxid-megkötésének felel meg. A közszolgáltatónak pedig 400 millió forinttal kevesebbe kerül az üzemanyag.

Miként alakul a villanybuszok aránya?
2020-ban az Európai Unióban összesen beszerzett új buszok közül 6,1 százalékot tett ki az elektromos hajtásúak aránya, 2019-ben még 4,3 százalék, 2018-ban pedig csak 1,6 százalék volt. Rohamos növekedés figyelhető meg tehát a villanybuszok térnyerésében. Itthon 2019-ben a buszállomány 0,1 százaléka volt elektromos, a Zöld busz programnak köszönhetően az elöregedett dízelbuszok selejtezésével és az új elektromos típusok beszerzésével ez az arány megháromszorozódott.

Elektromos autóbusz a Zöld busz demonstrációs mintaprojekt soproni állomásának sajtótájékoztatóján július 16-án. <br> Fotó: MTI / Filep István

Mekkora e járművek hatótávja?
A becsült hatótáv 150 és 250 kilométer között van, amit nagyban befolyásol az akkumulátor kapacitása, a szállított utasok száma, a domborzati és környezeti viszonyok és a sofőr vezetési stílusa. A kezdeti tapasztalatok szerint a jármű energiafogyasztása körülbelül 1 kilowattóra kilométereként, ami a légkondicionáló vagy a fűtőberendezés bekapcsolása esetén 1,4-1,5 kilowatt­órára növekszik, így az időjárás is befolyásolhatja a ható­távot. Távolsági járatokhoz az elektromos hajtáslánc egyelőre nem alkalmas, ott valószínűleg a hidrogén-üzemanyagcellás technológia jelenthet alternatívát a dízelbuszokkal szemben.

Az elektromos buszok logisztikájában, fenntartási költségeiben is jelentkezik előny?
Az elektromos buszok üzemeltetése jelentősen eltér a dízelekétől. A fordák, azaz a menetrendben szereplő járműfordulóterv kialakításakor az autóbusz adottságait kell figyelembe venni, és az útvonalat, az esetleges nap közbeni rátöltéseket kell megtervezni. Az üzemanyagköltség az elektromos buszoknál dízelmotoros társaikhoz képest kilométerenként átlagosan 60 forinttal alacsonyabb, ezzel sokat spórolhatnak a közszolgáltatók. A mintaprojekt tapasztalataiból kiderül, hogy egy szóló elektromos autóbusz éves szinten több mint 3 millió forint üzemanyagköltség-megtakarítást hoz a gázolajhajtásúhoz képest. Az elektromos buszoknak feltételezhetően a javítási áraik is alacsonyabbak, mint a dízelbuszokéi, hiszen kevesebb alkatrészből állnak. Az indukciós fékezésnek, az energia-visszatáplálásának köszönhetően a fékbetétek és a fékek kopása is lassabb. 

A tesztüzem keretében kipróbálható elektromos autóbusz a veszprémi Óváros téren október 12-én. <br> Fotó: MTI / Vasvári Tamás

Miért akarja kiterjeszteni az unió a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra?
Az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a klíma­védelem közös, hosszú távú feladat, mindannyiunk érdeke. 
Az azonban korántsem mindegy, hogy ki viseli a döntésekkel járó terheket. Ezekből mindenkinek ki kell vennie a részét, ám az Európai Bizottság most egy olyan javaslaton dolgozik, amely alapján a társadalomnak jelentős költségeket kellene viselnie. Megvalósulása esetén ez egy magyar családnak akár több százezer forintnyi többletkiadást is jelenthetne évente. Ha ezek a tervek keresztülmennek, akkor emelkedik az áram ára, a fűtés költsége, és drágulnak az üzemanyagok. Azaz nő a rezsi. Még jobban fognak drágulni az építkezések, és a gazdák terhei is nőni fognak. Ez elfogadhatatlan. A magyar kormány nem enged a rezsicsökkentésből. A mi álláspontunk világos: a legnagyobb terheket nem a családoknak, hanem a környezetszennyezésért elsősorban felelős nagyvállalatoknak kell megfizetniük. Mivel ez a vita meghatározza majd a következő éveket, fontosnak éreztük, hogy az emberek elmondhassák róla a véleményüket a nemzeti konzultáció­ban; a válaszadók 99 százaléka felhatalmazta a kormányt arra, hogy ezt az álláspontot képviselje a brüsszeli vitákban. A kabinet beavatkozásának köszönhetően Európában ma is a magyar lakosság fizeti a legalacsonyabb gázárat és a második legalacsonyabb áram­árat. Az ügy súlyát mutatja, hogy a mostani, október elején útnak indított, a természetvédelemre fókuszáló internetes konzultációban szintén szerepel ez a téma olyan egyéb kérdések mellett, mint az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának további szigorítása, a megújuló energia népszerűsítése vagy a zöldközlekedés ösztönzése.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Mit jelent pontosan az, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé fog válni? Hol járunk európai összehasonlításban a zöldcélok elérésében?
Az a célkitűzés, hogy 2050-re mind az unió, mind hazánk klímasemleges hellyé váljon, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátást kell nullára csökkenteni. Tehát amennyi szén-dioxidot kibocsátunk, azt az erdőinknek el is kell nyelniük. Mindeközben a versenyképesség és az ellátásbiztonság sem sérülhet, ugyanis az egész energiaátmenet csak akkor tartható fenn, ha az állampolgárok és az ipar támogatását is magunk mellett tudjuk. A hazai célok elérésével kifejezetten jól haladunk: Magyarország 32 százalékkal csökkentette a kibocsátását, az EU-ban ez az adat csak 24 százalék.

A kibocsátásnak mekkora részét teszi ki a közúti közlekedés?
A teljes közlekedési szektor a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel az országban, ezért is fontos a villanyautók és az elektromos hajtás elterjedésének támogatása. A következő kérdés az, hogy a felhasznált villamos energiát milyen módon állítjuk elő. Azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ra a villamos­energia-termelés 90 százaléka kibocsátásmentes legyen. Nagyon fontos, hogy a nukleáris villamosenergia-termelő kapacitásunkat hosszú távon is fenntartsuk, hiszen a paksi atomerőmű olcsó árammal látja el az országot éjjel-nappal, aminek az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt jelentősége van. A megújuló energiákra is hatalmas szükség van, itt a legnagyobb potenciál a napenergiában rejlik, ezért szeretnénk 2030-ra 6000 megawattnyi napelemes kapacitást kialakítani. Ebből már 2300 megawattnyi kapacitással rendelkezik az ország, ez azt jelenti, hogy egy napsütéses órában nagyobb a napelemes áramtermelési kapacitás, mint a nukleáris.

Mi az oka, hogy a megújulóenergia-felhasználásra való átállás élharcosa, Németország az utóbbi harminc év legnagyobb mértékű üvegházgáz-kibocsátását produkálhatja?
Egy német kutatóintézet becslése szerint az ez évi németországi üvegházhatásúgáz-kibocsátás várhatóan 6 százalékkal fogja meghaladni a 2020. évi, rekordalacsony szintet. Számítások szerint az emelkedéshez elsősorban az épületek energiafogyasztása, a közlekedés és a szénfelhasználás növekedésén keresztül az ipar és az energetika járul hozzá a leginkább. Tegyük hozzá, hogy a koronavírus-járvány miatti speciális körülmények vezettek mind a 2020. évi jelentős csökkenéshez, mind pedig az idei várható növekedéshez. Ezek kiszűrése esetén minden bizonnyal alacsony mértékű, de folyamatos csökkenés lenne kimutatható.

A közlekedési szektor a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel az országban, ezért is fontos az elektromos hajtás elterjedésének támogatása”

A kialakulóban lévő európai energiahiányra milyen lépésekkel reagál a magyar kormány?
A magyarországi fogyasztók, az ország ellátása biztosítva van, nincs mitől tartani. A kormány folyamatosan dolgozik azon, hogy a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva garantálja és megvédje az ellátásbiztonságot. A hazai földgázellátás három forrásra támaszkodik: az importforrásokra, a hazai kitermelésre és a tárolói kapacitásokra. A megfizethető árú és biztonságos energiaellátás érdekében hosszú távú földgázvásárlási szerződéssel rendelkezünk; a földgáztárolók töltöttsége meghaladja a 80 százalékot, ami magasabb az európai átlagnál, és bőven elegendő a téli időszak fogyasztásának fedezésére.

Mit gondol, az egyes nyugati országok által erőltetett zöldátmenet is hatással volt a kialakult energiaválságra?
Magyarország is elkötelezte magát a klímasemlegesség elérése iránt, de egy kiegyensúlyozott energiamix véleményem szerint stabilabb ellátási környezetet és nagyobb rugalmasságot biztosít a kormányoknak a jelenlegihez hasonló szélsőséges árkörnyezet kezelésére. Ezért továbbra is minden fórumon hangsúlyozzuk a földgáz és az atomenergia nélkülözhetetlen szerepét a zöldátmenetben.

Fotó: Vadnai Szabolcs
Steiner Attila
1982-ben született Móron. A pannonhalmi, majd a meschedei bencés gimnázium elvégzése után a Budapesti Corvinus Egyetemre járt, 2007-ben végzett okleveles közgazdászként. 2018-ban a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki, 2019 júliusától pedig az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára volt. 2021 januárjától az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

***

Röviden megjegyzem

A Zöld busz programot szeptembertől a Humda Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. koordinálja. Hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez nagymértékben hozzájárulhatnak az elektromos hajtású buszok. Célkitűzés, hogy 2050-re klímasemleges országgá váljunk, ami azt jelenti, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátást nullára  kell csökkenteni. Ehhez hosszú távon a napelemes kapacitás bővítésére és atomenergiára is szükség van.

*** 

A magyar rezsiforradalom – radikális reform történt az energiapolitikában – Oláh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban

Nyitóképen: A Volánbusznak átadott Mercedes-Benz eCitaro elektromos autóbuszok budapesti bemutatójukon a Hungexpo A pavilonjában augusztus 31-én. Fotó: MTI / Soós Lajos

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés