Olyan a világon nincs, hogy valaki konzervatív, ám véletlenül mindig minden megnyilvánulása pont a liberálisok elvárásaival találkozik. Interjú.
„Ön korábban homeopátiás konzervatívnak nevezett több közéleti szereplőt. Mit értett ez alatt, és kit tekint valódi konzervatívnak?
A konzervativizmusnak több lehetséges meghatározása van. Sokszínű hagyományról van szó, amely kultúrkörönként, országonként nagy változatosságot mutat. De olyan a világon nincs, hogy valaki konzervatív, ám véletlenül mindig minden megnyilvánulása pont a liberálisok elvárásaival találkozik. A konzervativizmusnak tétje van, az nem modor vagy életérzés. Az életforma, a jó szokások, a közösségi erkölcsök védelmét jelenti szerte a világban.
Európában mindezt a kereszténység alapozta meg egykor, ezért a konzervativizmusnak vannak tartalmi elemei. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem nevezheti magát konzervatívnak, aki támogatja az azonos neműek házasságát, az azonos nemű párok örökbefogadáshoz való jogát vagy az idegen kultúrájú emberek tömeges betelepítését. Ha ezek a dolgok Magyarországon is bekövetkeznének, az a magyar kultúra végét jelentené. Mindannak pusztulását, ami miatt jól érezzük magunkat itt, a Kárpát-medencében. Ezek a kérdések a vérünkre mennek, itt a placebo nem működik.
Miben érhető tetten leginkább a színlelés, a képmutatás, mondjuk, Lukácsi Katalin vagy Márki-Zay Péter esetében?
Ajánlatos differenciáltan megközelíteni a kérdést, mert a két említett személy között jelentős teljesítmény-, illetve funkcióbeli különbség van. Lukácsi Katalin főállású ex-KDNP-s, aki 2017-ben áruba bocsátotta bennfentességét, és ezzel haknizik a baloldali médiában azóta is. A liberálisok számára ő a jó fej katolikus, aki mindig elmondja, amit hallani akarnak. Úton-útfélen hangoztatja katolicizmusát, de soha semmilyen fontos témába nem áll bele, vagy ha igen, rendre a rossz oldalon. A CEU melletti állásfoglalása óta a progresszív médiaértelmiségi jellegzetes képviselőjévé vált, a baloldali média tudatosan építette fel őt ebben a szerepében.
Márki-Zay Péter mintha valami hasonlót jelenítene meg politikusként, nem?
Azért jelentős különbségek érhetők tetten. Márki-Zay Péter tanult ember, aki nagy családdal rendelkezik, tehát a magánélete hitelesítő tényezőként használható fel a politikai kommunikációban. Lukácsinak nincsenek ilyen kreditjei, ezért kénytelen ízléstelen megoldásokhoz folyamodni. Egyébként nem ismerem személyesen a baloldali miniszterelnök-jelöltet, nem tudom megítélni, hogy gyermekeit milyen szellemiségben neveli.
Csak a politikusi mozgását látom, és ott semmi nem utal a keresztény elkötelezettségre. Több alkalommal is megerősítette, hogy tőle nem lehet jobboldali, konzervatív kormányzásra számítani, és erre garanciát is adott. Ugyanakkor tudatosan használ olyan kifejezéseket, szlogeneket, amelyek rokonszenvesen csengenek a jobboldali szavazók fülében. Tét nélküli gesztusokat tesz a középen álló bizonytalanok felé. Ez ingyen van, gondolhatja.”
***
Ez minden, csak nem ellenzékváltás és jobboldaliság – összeomlóban a Márki-Zay-jelenség
A Mandiner Reakcióval hétről hétre igyekszünk elmagyarázni fontos (itthoni és külföldi) közéleti ügyeket közérthetően és lényegre törően. Célunk, hogy néhány percben vázoljunk a Mandiner felületein egyébként bővebben és alaposan is kifejtett, bemutatott témákat. Az első rész a baloldali előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter állítólagos jobboldaliságáról, kereszténységéről, illetve arról szól, hogy bár egyesek azt mondják róla, mégsem váltotta le az ellenzéket.
Kép forrása: Márki-Zay Péter Facebook-oldala
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
„Karácsony közeledtével könnyű azt hinni, hogy egy kölyökkutya vagy kiscica a tökéletes meglepetés, de aztán jön a valóság” – fogalmazott Ovádi Péter.
