A fővárosi vizsgálóbizottság rájött, képtelen határidőre leadni a jelentését

Több hónapba telt, mire a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága belátta, hogy képtelenek idén év végére felderíteni a tíz korrupciógyanús ügyet – holott a képviselők tavaly nyáron erről döntöttek –, ezért módosítottak a munkarendjükön. A legutóbbi ülésükön ugyanis úgy döntöttek, hogy a következő tíz hónap mindegyikén összeülnek, így 2022 augusztusára szeretnék letenni a jelentésüket. Ám ha visszaidézzük, hogy a tavaly augusztusi alakulóülésük óta meddig jutottak, akkor nem túl merész kijelentés az, ha azt állítjuk, az új időpont is teljesen irreális vállalás. A tíz témából ugyanis eddig mindössze öt került terítékre,

még a meghallgatásokkal sem végeztek, nem hogy érdemi haladást értek volna el. Persze Havasi Gábor elnök mint korábban mindig, most is arra hivatkozott, hogy azért vannak komoly csúszásban, mert a pandémia miatt nyolc hónapig nem ülésezhettek, csupán háttérmunkát folytathattak. Holott teljesen egyértelmű, hogy ha nincs a járványidőszak, akkor sem tartanának sokkal előrébb.

Megváltoztatták a tárgyalási sorrendet

Egyébként volt ennek a napirendnek egy érdekes fordulata is. Nem csupán arról döntöttek a képviselők, hogy meghosszabbítják a vizsgálati határidőket, de változtattak a vizsgált témák ütemezésének a sorrendjén is. Így időben hátrább került az a két, még a korábbi főpolgármester, Demszky Gábor városvezetését érintő ügy – a Combino villamosok beszerzése, valamint a BKV körüli botrányok, illetve a közlekedési társaság 2010 előtti eladósítása –, amelynek egyébként az előadója a Fidesz által delegált tag, Szegvári Péter. A KDNP képviselője, Bagdy Gábor kérte, tartsák meg az eredeti sorrendet, ellenkező esetben az a látszat keletkezhet, hogy

Havasi Gábor azonban igyekezett megnyugtatni a kereszténydemokrata politikust, hogy erről szó nincs, a módosítást praktikus okok magyarázzák, konkrétan az, hogy az előre vett ügyeket hamarabb le tudják zárni. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban nem nagyon sikerült meggyőzni Bagdyt, de a koalíciós képviselők nem szavazták meg a KDNP-s képviselő javaslatát, azaz felborították az ütemezést.

Többen nem jöttek el a meghallgatásra

Ezen az október 7-én megtartott ülésen azonban nemcsak a munkarend és a határidők módosításáról határoztak a bizottsági tagok, hanem első napirendi pontként hozzákezdtek az elektronikus jegyrendszer érdemi vizsgálatához is (egy hónappal korábban ugyanis csak arról döntöttek, hogy kiket hívnak el az ülésre). Ám az ott történtek is azt bizonyítják, teljesen esélytelen, hogy akár csak ennek az egy témának a felgöngyölítésével végezzenek jövő nyárig. Több bizottsági tag ugyanis eleve azt gondolta, nem is kellene nekik ezzel az üggyel foglalkozniuk. V. Naszályi Márta azt javasolta, vegyék le napirendről, hiszen zajlik egy választott bírósági eljárás is az elektronikus jegyrendszer projektével kapcsolatban, és budavári polgármester szerint általános igazgatási, jogi, sőt nemzetközi gyakorlat is, hogy amíg egy bírósági eljárás folyik, addig a párhuzamos vizsgálatokat felfüggesztik, hogy kiküszöböljék a párhuzamosságokat.

A teljesen logikus és észszerű javaslat azonban nem nyerte el a többség tetszését, négy igen, négy nem, két tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta az ötletet, ezért maradt terítéken a téma, s hozzákezdtek a megvitatásához. További adalék, hogy

A második problémával akkor szembesült a bizottság, amikor kiderült, hogy a meghívottak többsége el sem ment az ülésre. Tarlós István korábbi főpolgármester azt jelezte, egy másik időpontban szívesen részt vesz a meghallgatáson, Szeneczey Balázs egykori főpolgármester-helyettesnek nem volt alkalmas az időpont, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alapító vezérigazgatója pedig nem is válaszolt a megkeresésre.

Ellentmondtak egymásnak a vezérigazgatók

Ennek ellenére megkezdték a munkát, ám hiába volt kimerítő a tanácskozás, nem nagyon haladtak előre, aminek számos oka volt. A bizottság tagja, Kenéz István ismertette a 2011 áprilisában indult projektet, ekkor kérték ugyanis fel Tarlós Istvánt, hogy a BKK bevonásával hozza tető alá a projektet. Élő Norbert bizottsági tag pedig a beszámolót követően közölte, hogy jobb lett volna először Dabóczi Kálmánt meghallgatni, aki 2015 és 2019 között volt a BKK vezérigazgatója. Walter Katalin pedig azzal kezdte a mondandóját, hogy ő csupán 2021. január elseje óta áll a cég élén, és több ízben értelemszerűen erre hivatkozva hárította el a választ, hiszen a korábban történtekről vagy egyáltalán nincs, vagy nincs mindenre kiterjedő információja. Az azonban kiderült a szavaiból, hogy a

amiért gyakorlatilag használhatatlan berendezéseket kaptak, s hogy folyik a per a beszállító ellen.

Ám, hogy valójában pontos tájékoztatást adott-e a bizottságnak a jelenlegi vezérigazgató, az nem derült ki. Az őt követő Dabóczi Kálmán ugyanis kijelentette, hogy Walter tett olyan állításokat, amelyeket ő tételesen cáfolni fog, mert teljesen valótlan képet festett a projekt előzményéről. De miután Walter a beszámolója után elhagyta a termet, nem lehetett ütköztetni az álláspontokat. Dabóczi például határozottan cáfolta, hogy a kilencmilliárd forintért gyakorlatilag nem kapott semmit a közlekedési cég. A korábbi vezérigazgató úgy fogalmazott, „merem állítani, hogy ennél jobban nyomon követett és ennél transzparensebben végrehajtott projektje nem volt a BKK-nak a történelme során”.

A munkatervben nem szerepel a folytatás

De nemcsak Walter hagyta el az ülést idő előtt, hanem V. Naszály Márta is, aki kijelentette, hogy a főpolgármesteri kabinetre kel mennie, így a szintén eltávozó Horváth Csaba zuglói polgármesterrel együtt nem hallgatta végig Dabóczit, aki pedig több és hosszú lére eresztett hozzászólásában igyekezett volna alapos tájékoztatást adni a vizsgálóbizottságnak.

S hogy mi lesz ennek a témának a sorsa, azt nem lehet tudni, hiszen a már említett munkatervben nem szerepel, hogy folytatnák az elektronikus jegyrendszer projektjének megvizsgálását, így az is elképzelhető, hogy csupán ennek a két embernek a meghallgatása alapján írják meg a jelentésüket. Ennek a szakszerűsége azonban ilyen előzmények után komolyan megkérdőjelezhető lesz.

(Nyitókép: Egy utas vonatmenetjegyet vásárol az automatából az M4-es metró építési munkálatai során kialakított új aluljáróban a Kelenföld vasútállomás alatt. MTVA/Bizományosi: Róka László)