A fővárosban és a kerületekben sem tartanak sehol az elszámoltatások

Míg az előválasztáson az összes miniszterelnök-jelölt, minden párt komoly elszámoltatást – van, aki azonnali bilincset, börtönt – ígér, amennyiben jövőre az ellenzék kerül hatalomra, eközben a fővárosi felelősségrevonás gyakorlatilag egy helyben topog. Többször – legutóbb július végén – írtunk már a tavaly júniusban beharangozott vizsgálóbizottság vesszőfutásáról, ám lehutóbbi, szeptemberi ülésük is azt bizonyítja, teljesen reménytelen feladatra vállalkoztak.

Csak két üggyel foglalkoztak

Megkerestük Havasi Gábort, a bizottság momentumos elnökét, számoljon be a szeptemberi ülésükről, de nem volt hajlandó nyilatkozni, ezért az ülés jegyzőkönyvére kell hagyatkoznunk, amelyből egyébként az is kiderül, hogy

Ennél azonban lényegesebb, hogy a tíz vizsgálandó ügyből mindössze kettőt vettek napirendre, a patkányirtás közbeszerzési eljárását, illetve az elektronikus jegyrendszert.

A patkányirtással azért foglalkozik a vizsgálóbizottság, mert a 2018-ban kiírt közbeszerzés nyomán a vesztes Bábolna Bio – amely előtte hosszú éveken át küzdött az állatokkal – megtámadta az eljárást, mondván, komoly szabálytalanságok történtek, másfelől a kicsivel alacsonyabb árral győztes RNBH konzorcium nem sokkal a munkába állása után többszáz milliós plusz díjazást kapott.

A bizottság pedig annak akar utánajárni, hogy valóban történtek-e jogszerűtlenségek a nyertes kiválasztása során és hogy mennyire volt megalapozott ennek a jelentős többletösszegnek a kifizetése.

A Bábolna Bio képviselői elmentek az ülésre és személyesen válaszoltak, az RNBH viszont nem, ők úgy reagáltak a meghívásra, hogy inkább írásban válaszolnak majd a bizottság kérdéseire. A vesztes cég vezetői elmondták, azért támadták meg a közbeszerzést, mert szerintük érvénytelen volt a győztesek ajánlata, nem volt megfelelő referenciájuk és az ajánlatukban volt olyan elem, amely nem felelt meg a Fővárosi Önkormányzat által megkövetelt szakmai feltételeknek. Ennek nyomán hosszas jogi huzavona indult, amely még mindig nem zárult le, a Kúria mondja majd ki a végső szót.

Nagyon elszaporodtak a patkányok

Abban sem tudtak dűlőre jutni a bizottság tagjai, hogy a győztes konzorcium a feladata megkezdése után néhány hónappal jogszerűen kapott-e az alapdíjon felül mintegy 300 millió forintot. A korábbi városvezetés egyik főpolgármester-helyettese, Szeneczey Balázs elmondta, 2018 októberében a kormányhivataltól értesültek arról, hogy Budapesten nagyon elszaporodtak a patkányok, ezért lépniük kellett, s az RNBH-val kötött módosított szerződés alapján fizették ki a többletpénzt. Ezért cserébe a cég intenzív patkányirtásba kezdett, tehát olyan pluszmunkát látott el, amely nem volt az eredeti megállapodásban.

Az ellenzéki képviselők persze utaltak arra, hogy már a közbeszerzési eljárás elindításakor is lehetett volna arra számítani, hogy olyan rezisztens állatpopuláció alakult ki, amely miatt több lesz a feladat, más azt vetette fel, hogy biztos nem lehetett volna-e olcsóbban megúszni ezt a pluszmunkát. Végül sokra nem jutottak,

Érdemes felidézni: 2018-ban az illetékes bizottság tagjaként maga Karácsony Gergely is az RNBH-val kötendő szerződésre szavazott, Tarlós István főpolgármester pedig szintén vizsgálatot indított az ügy tisztázására.

Eddig 12 milliárd forintot költöttek el

A feltáró bizottság mostani ülésén szóba került egy sokkal nagyobb horderejű ügy is, az elektronikus jegyrendszer, amelyre eddig 12 milliárd forintot költött el a főváros, de itt érdemi előrelépés még kevésbé történt, csupán arról döntöttek, kiket hallgassanak meg. Abban egyetértés alakult ki, hogy beidézik Vitézy Dávidot, Dabóczi Kálmánt, ők mindketten voltak a BKK Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói, továbbá Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját és Szeneczey Balázst. Ám

A DK-s Élő Norbert szerint azért lenne szükség az egykori főpolgármester meghallgatásárára, mert korábban Tarlós azt nyilatkozta, az e-jegyrendszer projektjének megfeneklése miatt rúgta ki Dabóczit.

A KDNP-s Bagdy Gábor szerint a volt főpolgármester berendelése azzal járna, hogy a bizottság a szakmai munkája helyett politikai jellegű tevékenységbe kezdene, ami helytelen. A fideszes Szegvári Péter azt mondta, Tarlós meghallgatása azzal járna, hogy egyben a politikai felelősségét is megállapítanák, ezért ő sem támogatja ezt a javaslatot, annak ellenére sem, hogy az egykori főpolgármester többször elmondta, áll a bizottság rendelkezésére. Végül abban maradtak, beidézik Tarlóst, de csak a második körben. Ezzel be is fejezte az ülését a bizottság.

Tehát most ott tart a tizenhárom hónapja megalakult vizsgálóbizottság, hogy az alakulóüléssel együtt csupán négy ülést tartott, a tíz ügyből pedig mindössze hárommal foglalkoztak. Ezek között szerepelt a parkolás elmúlt 25 évének anomáliái, botrányai, esetleges korrupciógyanús ügyei, de a meghallgatásra egyetlen beidézett sem ment el. Ezenkívül volt még a pár nappal ezelőtti ülés, amelyen két téma került szóba – ezt a cikk elején részletesen ismertettük –, de gyakorlatilag itt sem történt semmi érdemleges.

Gyakorlatilag nem jutottak semmire

A bizottságnak pedig ez év végéig kellene letennie a részletes, az ügyek minden aspektusára kiterjedő jelentést (azt, hogy mennyire komoly munkát vár el tőlük a Fővárosi Közgyűlés, arról itt írtunk.) Persze néhány hónapig nem tudtak ülésezni a pandémia miatt, de ha nincs ez a kényszerszünet, akkor sem járnának sokkal előrébb, amire egyébként már a kezdetektől fogva lehetett számítani.

Ezért nem véletlen, hogy Havasi Gábor – mint ahogy ezt a Népszavának elmondta, mert nekik hajlandó nyilatkozni – kezdeményezni fogja a Fővárosi Közgyűlésnél a vizsgálóbizottság mandátumámak meghosszabbítását, bár ismerve az ügyek bonyolultságát, a tagok szakértelmét, s magát az eljárás menetét, nagy meglepetés lenne, ha a ciklus végéig, 2024 októberéig bármi eredményre jutnának.

Hat ügyben indult eljárás a fővárosban

A bizottság munkájától függetlenül hat feljelentést tett, illetve pert kezdeményezett a fővárosi vezetés. Az imént említett elektronikus jegyrendszer ügyében még Tarlós István fordult a rendőrséghez 2018 decemberében hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, a vizsgálat még folyik. Polgári per is indult a rendszer kiépítésére vállalkozó Scheidt&Bachmann ellen, a kérdésben választott bíróság fog dönteni, hogy visszakapja-e a főváros a milliárdjait.

A korábbi főigazgatót – az egykori hegyvidéki fideszes polgármestert, Mitnyan Györgyöt – Karácsony Gergely a hivatalba lépését követően nem sokkal menesztette. Az FKF új menedzsmentje idén áprilisban tett feljelentést szintén hűtlen kezelés miatt, Nagy László Albert vezérigazgatónak szintén felmondott a főpolgármester.

A kerületekben sincs eremény

A torzóként álló Biodóm ügyében 2020 októberében fordult a városvezetés a rendőrséghez hűtlen és hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, de a Nemzeti Nyomozóiroda idén júniusban megszüntette az eljárást bűncselekmény hiánya miatt. Ugyanerre a sorsra jutott a 3-as metró kocsibeszerzése is. 

De hasonló a helyzet azokban a kerületekben is, ahol az ellenzéki pártok vették át a hatalmat 2019 októberében. Főleg Erzsébetváros, Ferencváros és Újbuda új vezetése hirdette nagy hangon, hogy számos korrupciógyanús ügyet göngyölítettek fel. De vagy el sem jutottak odáig, hogy feljelentést tehettek volna – a jogászaik rábeszélhették a polgármestereket, hogy kár beleállni ezekbe, hiszen nem lehet őket bizonyítani –, vagy ha a hatóságokhoz fordultak is, egyelőre még csak nyomoznak a hatóságok.

Nyitókép: Karácsony Gergely főpolgármester felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén 2020. június 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt