Lengyel külügy: Az uniós parlament állásfoglalása senkire nézve sem kötelező

2021. október 22. 12:53
Reagált a lengyel külügy az alkotmánybíróságot érintő EP-döntésre.

Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes arra reagált a lengyel közszolgálati rádióban, hogy az EP nem kötelező érvényű állásfoglalásában az európai értékek és jogszabályok elleni támadásként értékelte a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését. Ebben a varsói taláros testület megerősítette a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben, valamint azt, hogy az Európai Unióra (EU) átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak. Az EP csütörtöki állásfoglalásában megállapította: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, nem független, és alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére. 

Az uniós parlament állásfoglalása csak a képviselők nézeteit tükrözi, de senkire nézve sem kötelező

– húzta alá Wawrzyk, hozzáfűzve: a dokumentum „sehogyan sem helyezhető el az EP és az EU hatáskörein belül”

Lopakodó hatáskörbővítés

Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, „olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz”, a „jogosulatlanul” elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét - jelentette ki a miniszterhelyettes.  Megállapította: az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Arról, hogy az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök is beszélt az EP-ben elhangzott keddi felszólalásában – idézte fel Wawrzyk. 

A képviselők az állásfoglalásban egy sor intézkedésre szólították fel az Európai Bizottságot (EB) Lengyelországgal szemben, a többi között arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni, 58 milliárd euró összegű lengyel helyreállítási tervet. A tervezetet az EB-nek korábbi megállapodások szerint augusztus elején kellett volna jóváhagynia.  Wawrzyk erről elmondta: a terv elfogadása késleltetésének semmilyen formális oka nincs, az elmaradt döntés pedig alapot nyújt Varsónak arra, hogy panaszt nyújtson be az uniós bírósághoz az EB tétlensége miatt. 

Pénzügyi zsarolás?

A témát a külügyi tárca egy másik miniszterhelyettese, Szymon Szynkowski vel Sek is kommentálta pénteken a közszolgálati rádió hírcsatornájának. Szerinte alaptalan, hogy a pénzügyi eszközöket az EU zsarolásra használja fel, és úgy állítsa be, „mintha a lengyel igazságügyi reform miatt veszélybe kerülnének az EU pénzügyi érdekei”

Szynkowski vel Sek szerint a helyreállítási alapból a pénz előbb-utóbb Lengyelországba kell, hogy kerüljön. A helyreállítási terv forrásaiból a lengyel kormány a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program egy részét fedezné. Morawiecki szerdán a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban elmondta: amennyiben az EU „pénzügyi zsarolással” próbálkozna Lengyelországgal szemben, Varsó „rugalmas és kreatív módon” fog reagálni. Kifejtette: annak tudatában, hogy „Brüsszelben nem csak barátai vannak”, a lengyel kormány már saját eszközeiből elkezdte a Lengyel Megállapodás megvalósítását.

(MTI)

Nyitókép: STR / NurPhoto / AFP

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sok vörös, sötétzöld befolyásos alak szeretne az EU-ból egy olyan képződményt formálni, ami minden porcikájában hasonlítana a "Legyőzhetetlen Béketáborra", ahol a Központ ha kedve tartja minden apró részletkérdésbe beleköthet, és senki másnak nem lehet igaza.
"Az uniós parlament állásfoglalása csak a képviselők nézeteit tükrözi, de senkire nézve sem kötelező", mégis a vörös, sötétzöld képviselők úgy tesznek, mintha kötelező lenne.
Nagy veszélyt rejt, ha ilyen emberekre van bízva a jogászkodás, és annak eldöntése, hogy racionális érveket el lehet-e fogadni, vagy nem.
Ha racionális érvek nem kerülnek elfogadásra, akkor ott tartunk, ahol Phaedrus A FARKAS ÉS A BÁRÁNY történetében bemutatta hogyan lehet legitimálni az eltervezett erőszakot.
"A szomjas farkas és a szomjas kis bari
Ugyanazon patakra ment véletlenül.
A jámbor gyapjasnál az ordas följebb állt,
Gonosz szándékkal mégis így kötött belé:
"Mért bolygatod fel nékem a patak vizét,
Ha én iszom?"
A bárány hiába érvelt racionálisan, a farkas mégis felfalta.
Ez a vége, ha a farkashoz hasonló mentalitású alakokra van bízva a jogászkodás,
annak eldöntése, hogy milyen érveket lehet elfogadni és milyeneket nem.




Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés