Meggyalázott demokrácia

2021. október 21.

L. Simon László

A történelmet szemlélőknek, a történeti folyamatokat elemzőknek, sőt még maguknak a történelmet formálni igyekvő politikusoknak is érthető szándékuk a történelem szakaszolása, korszakokra bontása. Ez sokszor megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a történetírókat. Ahogy Hajnal István írja a Szekfű Gyula – Hóman Bálint – Kerényi Károly szerkesztette, Egyetemes történet című világtörténelmi mű előszavában: „A közhiedelemben természetesnek tartott korszakok s határkövekként ismert évszámok alapjában véve mesterséges, kényszerű kereteket alkotnak, amelyekbe csak önkényesség árán lehet az anyagot teljesen elhelyezni. Mert hiszen a történelmi erők és szellemi áramlatok lefolyása – az egység megbontása nélkül – mesterséges keretbe egyáltalán nem szorítható. A dolgok összefüggése, az események gyökereinek szétágazása, továbbá az a körülmény, hogy az azonos történelmi erők a tér és idő koordináta-rendszerén nem mindig esnek egybe, a történetírót minduntalan a felvett szálak elejtésére és korábbi szálak továbbszövésére utalja.”

„A korszakolás örök, leküzdhetetlen akadályai” ellenére mindig kijelöljük azokat a határpontokat, amelyek segítenek bennünket a történelem megértésében, leírásában, tanításában. Úgy tűnhet, minél távolabb van tőlünk egy időszak, annál inkább látszik egyértelműnek egy-egy mesterséges szakaszhatár. A történelemben folyamatos a változás, egyes dolgoknak mégis jól leírhatók a kezdeti és a záró időpontjai, például egy kormány megbízatásáé vagy éppen egy hadüzenettel és kapitulációval keretezett háborúé. Az utóbbi évtizedekben két ilyen markáns határpont látszik kikristályosodni: a kommunista diktatúra összeomlásának időszakáé, amit rendszerváltásnak is neveznek, illetve a két évtizeddel későbbi, az új alkotmányos berendezkedést demokratikus eszközökkel megteremtő, Orbán Viktor nevéhez köthető időszak megalapozását jelentő választásé. 2010 szakaszhatár mivoltát akarva-­akaratlanul még az Orbán Viktor politikáját leghatározottabban elvetők is elismerik: a 2022-es választási kampány tétjének is azt tekinti az ellenzék, hogy sikerül-e neki „Orbán rendszerét leváltani”.

A szerző író, miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés