Egy ismeretlen magyar hős, aki 1944-ben, többek között az akkor 11 éves Vitray Tamás életét is megmentette a nyilas rémuralom idején a kis gettóban található Csanády utcai házban. Ő Golopencza Illés, aki sokáig a fiának sem mesélte el, hogy sok zsidó származású ember köszönheti neki az életét, és akire Vitray később egy „szemüveges, kopaszodó, mesébe illő” bácsiként emlékezett. Egy izgalmas cikk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról!
Golopencza Illés 1901. március 25-én született Budapesten. Román származású édesapja a legjelentősebb hazai hajózási társaságnál dolgozott, s ez pedig az ő további életét is eldöntötte. Boldog volt, hogy kikötőmester lehetett, s akkor is, amikor 1939-ben, 38 évesen a Duna Szent István park előtti szakaszának lett a „főnöke”. Aztán kitört a II. világháború.
A kikötőmester addigi nyugodt élete is megváltozott. Elborzadva nézte, mit hoz ki az emberekből a háború, ám úgy érezte, kikötőmesterként semmit sem tehet.
1944 őszén ugyanis légoltalmi parancsnoknak nevezték ki a kis gettóban található Csanády utca 21. szám alatti házban. Még 1944 nyarán rendelték el, hogy a fővárosban élő zsidóknak sárga csillaggal megjelölt házakban kell élniük. A Csanády utca 21. számú épület kapujára is kiszögelték a hatágú sárga csillagot.
Golopencza Illés. Embermentő, akiről sokáig a fia sem tudta, hogy hősként viselkedett. Fotó: Golopencza-család
A ház maga volt a bánat. A beköltöztetett zsidó családok mindegyike egy szobát kapott, szűk és kényszerű társbérletben éltek az emberek, akik nem tudhatták, mi vár rájuk. Ennek a háznak lett a légoltalmi parancsnoka Golopencza Illés, aki ekkor még egyedülálló férfi volt, imádta a hajózást és a Dunát, ám egyszeriben belecsöppent a történelem sűrűjébe. Ő sem tudhatta az ördögi tervet, hogy valójában azért helyezték el csillagos házakba a zsidó embereket, hogy könnyebb legyen megszervezni a deportálásukat. Aztán 1944 októberében a nyilasok puccsal átvették a hatalmat. Folyamatosan rettegésben tartották a csillagos házak lakóit. Azt sem lehetett tudni, hogy a napi, rendszeres razziáknak mi lesz a vége. Csak megalázzák az embereket vagy elhurcolják és a Dunába lövik. Abba a Dunába, ami addig Golopencza Illés számára a boldogságot jelentette.
A férfi aztán cselekedett. Egyik nap, amikor a nyilasok a ház ajtaján dörömböltek és közölték vele, hogy elviszik a munkaképes felnőtt férfiakat, gondolkozás nélkül azt válaszolta, már elvitték őket, majd faarccal közölte, a házban már csak öregek és betegek maradtak. Így mentette meg sokak életét, akiket az óbudai téglagyárba, majd onnan a halálmenetbe vittek volna a nyilasok. Golopencza azt is engedélyezte a kiszolgáltatott lakóknak, hogy a kijárási tilalom ellenére elhagyhassák az épületet és megpróbálkozzanak külföldi nagykövetségeken túlélést jelentő menleveleket szerezni. Sokat kockáztatott. Az életét, hiszen ha csak egy emberről is kiderül, hogy az ő engedélyével hagyta el az épületet, elszámoltatták volna.
Deportálás a II. világháború idején. Fotó: Fortepan/Lili Jacob
Egy nap aztán egy apró gyerek került a csillagos házba. Egy 11 éves fiúcska. Neufeld Tamásnak hívták, de mindenki csak Kisneufeldnek szólította. Neki nem sikerült külföldi menlevelet szerezni, így várható volt, valamelyik razzia után elviszik a nyilasok. A később Vitray Tamás néven népszerűvé vált sportriporter az önéletrajzi regényében is felidézte a megrázó történetet. Egyik nap ugyanis rendőrök és nyilas fegyveresek érkeztek.
Golopencza egy pillanat alatt döntött. Vitray Tamást a negyedik emeleten található, egyetlen keresztény család lakásához vitte és szó nélkül átadta nekik, akik elbújtatták a reszkető gyereket. A nyilasok aztán csengettek az ajtón. Vitray az egyik szobában bújt el az ágy alatt, s úgy érezte, olyan hangosan ver a szíve, hogy ha bejönnek a helyiségbe, egyből megtalálják. A nyilasok végül házkutatás nélkül továbbmentek. Valószínűleg ennyin múlt a későbbi tévés élete…
Az élet amúgy is nagy rendező. Golopencza Illésre ugyanis a vészterhes hónapok alatt köszönt rá a szerelem. Történt, hogy a ház földszintjén egy vöröskeresztes kórházat is létrehoztak, részben azzal a szándékkal, hogy zsidó orvosok és nővérek is menedékre találjanak. Ott pillantotta meg a házparancsnok az egyik nővért, Bajor Olgát. Első látásra beleszeretett és később feleségül is vette. A háború aztán véget ért. Golopencza Illés szerepét is megvizsgálták, például azt is, mennyire támogatta a nyilas rémuralmat és a fasisztákat. S ekkor léptek színre a megmentett zsidó emberek. Százötvenen írták alá azt a levelet, amelyben megírták, hogyan védte meg az életüket a nyilasokkal szemben a házparancsnok.
További ismeretlen magyar hősök a kötetben. Fotó: Ficsor Márton
A háborús romok később eltűntek, a budapesti hidakat újjáépítették, Golopencza Illés pedig egészen 1962-ig, a nyugdíjazásáig kikötőmesterként dolgozott.
Csak néhányan ismerték a történetét. A fia 30 éves korában, véletlenül értesült arról, hogy az apja valójában egy embermentő hős.
Az emberséges kikötőmesternek hosszú életet adott a sors. 1992-ben, 91 éves korában vehette át Izraelben a Világ Igaza kitüntetést, majd 1994. január 24-én aludt el örökre. Vitray Tamás az önéletrajzi könyvében így emlékezett Golopencza Illésre: „Magától értetődően vállalta a felkoncolás kockázatát, aki szorongott, félt, mégis kötelességének érezte, hogy annyi ember életét megmentse abban a házban.” Ilyen ember volt ő. Nem feledünk, Golopencza Illés!
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
„Jó lett volna élesben kipróbálni azt, amit annyian megtettek Vitray Tamás idején. Amikor ugye a képhez Szepesi György hangját hallgatták” – írta közösségi oldalán Mező Gábor.
Helyszíni tudósításunk!
Az örömteli hírekről a műsorvezető unokája, Anna mesélt.
Borbély Zoltán elmondta, Vitray Tamás jelölte ki őt az ökölvívás közvetítésére.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
