Könyvbemutató

Egy francia kastélyban fontos államférfiként szerepel Bethlen Gábor

2021. szeptember 27. 21:19
A lavírozás művészete, egyensúlyozás európaiság és hazafiság között, mozgástér és kényszerpálya. Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje címmel jelent meg Oborni Teréz történész azon kötete, amelyet hétfő este mutattak be a Mathias Corvinus Collegiumban.

Egy fantasztikus életmű újabb állomása eme kötet – kezdte méltató beszédét Szalai Zoltán, a Rubicon Intézet társelnöke Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kötetének bemutatóján. Hozzátette: amikor Kolozsváron mutatták be a kötetet, az ottani értelmiség java felvonult a rendezvényen. Szalai emlékeztetett: a kötet címe Jókai Mór és Móricz Zsigmond regényeiből származik.

Erdély különleges szerepet játszik a magyarság életében és a magyar történelemben. Egyértelmű ez, ha végig vesszük, ki mindenki származik Erdélyből, vagy épp arra gondolunk, hogy a trianoni trauma egyik legfontosabb vesztesége is Erdély – mondta a társelnök, megjegyezve: jó a kötet alapján felidézni, hogy mi az erdélyi történelem. 

Amikor Magyarország önállóan nem létezett, Erdély vitte tovább a magyar történelmet.

Ezt a kötetet magunkhoz szorítva és felemelve mindig erőt tudunk meríteni a múltból, ami a Rubicon magazinnak évtizedek óta a hivatása – zárta beszédét Szalai Zoltán.

Miután Csurgai Horváth József, az intézet tudományszervező munkatársa ismertette Oborni Teréz életrajzát, Rácz Árpád, a Rubicon magazin főszerkesztője, a Rubicon Intézet társelnöke méltatta a kötetet. Mint mondta: a kötetben olvasható tanulmányok javarésze megjelent a Rubiconban, de a szerző felújította és ellátta őket tudományos apparátussal. 

Miért foglalkozunk ma a középkori, koraújkori Erdéllyel? – tette fel a kérdést Rácz. Szerinte azért, mert Oborni Teréz történetei olyan tanulságos történetek, amelyek a magyar történelem megismeréséhez különösen fontosak. 

A társelnök felidézte hazánk geopolitikai pozícióját: Magyarország mindig birodalmak közti ütközőterületeken helyezkedett el, itt csaptak össze. Ebből következett az ország három részre szakadása, amiben Erdély képviselte az önálló királyságot a legteljesebben. Nem akart leválni, a magyar államiságot őrizte. Az erőegyensúlyban Magyarország volt az a terület, ami folyamatosan pusztult mind anyagiakban, mind lélekszámban. Ez azonban civilizációs összecsapás is volt. könnyű volt Vas megyében kitartani a nyugati oldalon, de sokkal nehezebb Székelyföldön – emlékeztetett Rácz.

A fejedelmek kifejlesztették a lavírozás művészetét, ami különösen értékessé tette az erdélyi szellemiséget és a politikai gondolkodást

– mondta a főszerkesztő. – A vallásszabadság hazájában azért ennek is volt határa: az iszlám például nem gyökeredzett meg arrafelé. Viszont elmenekült magyar etnikum helyére már akkor benyomult a románság, szerbség, s így tovább. A népességcsere, népességkeveredés pedig ma is olyan kérdés, amivel foglalkoznunk kell, de nem érzékeljük a történelmi távlatait, hogy mivel jár – zárta szavait Rácz Árpád.

Oborni Teréz Tudással és fegyverrel címmel beszélt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodásáról, megjegyezve, hogy a könyvben szereplő tanulmányai azokra az évtizedekre koncentrálnak, amelyekkel kutatóként is foglalkozik: a 16. század közepe és Bethlen Gábor uralkodása. Egy tanulmány pedig felveti a mi lett volna ha? kérdését is.

Bethlen Gábor megtartotta Erdélyt, neki köszönhető, hogy Erdély megmaradt és túlélt

– szögezte le Oborni Teréz. A szerző felidézte: a franciaországi Beauregard-kastélyban, ami a Loire völgyében fekszik, egy teremben 327 portré található, azoknak a vezetőknek a portréja, akik az alkotók szerint sorsdöntő módon befolyásolták Európa történelmét. A magyarok közül Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthory István, Fráter György, Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szerepel ott. 

Oborni emlékeztetett: Bethlenről a legszélsőségesebb álláspontokat vallották a kortársak is, de a szakirodalomban is. Makkai Sándor szerint Bethlen gyűlölet és rajongás kereszttüzében állt, és rejtélyes ember volt. De amikor 1613-ban az erdélyi rendek megválasztották, nem volt alkalmasabb ember a tisztségre. 

A Porta mindig is saját tulajdonának tekintette Erdélyt. Bethlen felvállalta az oszmánokkal való kapcsolatát. Szerinte amíg a nyugati hatalmak nem tudják megsegíteni a magyarokat, addig sajnos együtt kell élni az oszmán fennhatósággal – fejtette ki Oborni. A szerző azzal a gondolattal zárta előadását:

az akkori erdélyi elit megtalálta az egyensúlyt az európaiság és a nemzeti elkötelezettség között. 

Végül Rácz Árpád helyezte tágabb perspektívába a kötetet, feltéve a kérdést: milyen gondolati továbblépésre van lehetőség? Mint mondta, neki a mozgástér és a kényszerpálya dichotómiája jut eszébe, ami rendszerint utolérte Magyarországot, és történelmünk egyik sorskérdése. Rácz többek közt az első világháborúval s Horthy Miklós tevékenységével vont párhuzamot. Mint mondta: innen érzékelhetjük, hogy a kis országot vezetői milyen nehéz döntésekre kényszerülnek.

Oborni Teréz 1983-ban szerzett diplomát az ELTE történelem-levéltár szakán. 1983 és 1986 között a Nógrád Megyei Levéltárban a 16-18. századi vármegyei iratok referenseként dolgozott. 1986-tól a Magyar Országos Levéltárban az erdélyi kormányhatósági levéltárakkal foglalkozott. 1991 és 1994 között az MTA ösztöndíjasaként az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén latin nyelvet tanított, 16-17. századi latin nyelvű források olvasását, valamint a kora újkori kormányszervek levéltári forrásainak olvasásának oktatta. 1993-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem Közép- és Koraújkori Történeti Tanszékén volt tanársegéd. 1997-ben lett egyetemi adjunktus, 2000-től egyetemi docens. Számos alkalommal kutatott külföldi levéltárakban, Pozsonyban, Rómában a Vatikán levéltáraiban, Velencében. 2002-től a Pécsi Tudományegyetem BTK Történeti Segédtudományok Szemináriumának szemináriumvezetője. Kutatási területe: Erdély története, a történeti segédtudományok. Főbb kötetei: Az ördöngős barát – Fráter György (1482-1551), 2017; Udvar, állam és kormányzat a kora újkori Erdélyben. Tanulmányok, 2011; Erdély fejedelmei, 2002.

Oborni Teréz: Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje. Rubicon Intézet, 2021.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mondjuk ő nem így tudta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés