„A második szándékú támadást az ellenfél reakcióját tudatosan kiváltva hajtja végre a támadó úgy, hogy a kiváltott reakciót felhasználva fejezze be sikeresen a támadást. Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde közismert részleteinek nyilvánosságra hozatala ilyen második szándékú támadás volt, és csak rajta múlott, hogy nem érte el a célját, egy véres, polgárháborús válság kirobbantását. Az őszödi beszédet követő események évfordulóján, különös tekintettel arra, hogy a beszédet elmondó szereplő jövő tavasszal visszatérni készül a hatalomba, szükségesnek látszott, hogy mint az akkor történtek egyik szemtanúja a magam alaposan átgondolt értelmezésével járuljak hozzá a dolgok megértéséhez, ugyanis Gyurcsány Ferenc személyében egy Joszif Sztálinhoz mérhető gátlástalan és könyörtelen despota készül ismét magához ragadni a kormányrudat. És másodszor nem kíván hibázni. Ezért kell megértenünk, hogy mi történt és miért 2006-ban.
Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a baloldal választási győzelme után az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde volt. Ebben lényegében azt adta elő a maga poénosan tahó, ugyanakkor dagályos stílusában a szocialista képviselők előtt, hogy a kampányban tett már-már gátlástalan ígéretekkel szemben a valóság az, hogy a baloldaliak és a liberálisok csődbe vitték az országot, és csak rendkívül fájdalmas reformokkal lehet működésben tartani. (Ezek a nyár folyamán részben be is következtek.)