Mi a szabad piac a 21. században?

2021. szeptember 21. 20:26
„Adam Smith és David Ricardo sosem számított rá, hogy az életünket gigacégek fogják irányítani.” A konzervatívok és a szabad piac kapcsolatáról is vitáztak a European Conservative budapesti lapbemutatóján.

A megújult European Conservative folyóirat bemutatója, melynek első két kerekasztal-beszélgetéséről itt és itt írtunk, egy harmadik panellel zárult, melynek témája a konzervatívok és a piac volt. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztője, Alvino-Mario Fantini moderálta, a résztvevők Stjepo Barulica horvát politikus, a Haza Mozgalom képviselője, Gladden Pappin amerikai politológus, Benjamin Harnwell brit konzervatív gondolkodó, Lorenzo Montanari, az International Property Rights Index szerkesztője és Edmund Waldstein ciszterci szerzetes, teológus voltak. 

Fantini jelezte a beszélgetés elején, hogy a piacoknak nagyon eltérő értelmezései vannak. Waldstein erre reagálva úgy fogalmazott, hogy a piacok nagyon nagy és összetett forrásátadási rendszerek. A rendszernek vannak problémái, de vannak előnyei is. Bizonyosan sok személyes kapcsolatot igényel, és a nagy társadalmakban nehéz fenntartani a pozitív oldalakat. A piac jó hely arra, hogy emberek megszerezzék, amire szükségük van, de már Arisztotelész is látta, hogy a piacban veszély is van: a veszély, hogy a piacrendszerben nagyon egyszerű elveszíteni a célt.

A piac célja a források eljuttatása az embereknek a jó emberi élet éléséhez, de ehhez érteni is kell, mi a jó emberi élet.

A cél nem az, hogy minél több fogyasztás legyen, és minél gazdagabbak legyenek az eladók. Ráadásul sokan nem is szükséges dolgokat árulnak, ilyen például a pornográfia.

Pappin kiemelte, hogy a Facebook, az Apple, a Netflix és a Google is olyan csoportokat támogatnak, amik amúgy fel akarják számolni a cégeket. Ez egy általánosabb probléma jele, és a konzervatív diskurzus sem tudott még reagálni rá. Egyszerű volt érvelni a piac mellett a Szovjetunió idején, amikor a túloldalon kontrollált piac volt, és sok nagytőkés támogatott olyan szervezeteket, melyek a totalitarizmus ellen harcoltak. A jobboldal máig megmaradt ebben a szellemi világban. De ma már van egy sikeres alternatíva a piac és az állam viszonyára, ez Kínában van. Erre egyelőre még nem tudott választ adni a nyugati konzervativizmus. Ezért dolgozni kell a diskurzuson, mert egyelőre még a rendszert sem tudta megfelelően leírni a Nyugat.

Harnwell szerint a szabad piac arról szól, hogy szabad akaratunkból értékeket cserélünk, mint például egy pohár vizet egy telefonra. A munkás idejét, erejét és tapasztalatát cseréli el pénzre. Ezeket a tranzakciókat általánosan piacnak nevezzük. A piacról úgy beszélünk, mint egy ideális dologról, amit irányítani lehet, pedig ez szabad tranzakciók sorozata.

A piac nem immorális, viszont amorális.

Idézi a drogszabályozás rendszerét, arra jutva, hogy a piacot rossz ötlet szabályozni. Harnwell szerint amíg nem ártunk mások szabadságának, addig szabadnak kéne lennünk abban, hogy azt tegyünk, amit akarunk.

Bartulica utalt Pappin szavaira, miszerint Kínát nehezen írja le a Nyugat. Szerinte Amerika egyre inkább Kínához kezd hasonlítani, míg Kína nem liberalizálódik. Az amerikai cenzúra és a jobboldal zaklatása az ottani hatalmas cégek műve, így a libertárius érvek tévesek: nem lehet azt mondani, hogy „ó, azok csak cégek”. Mivel ők hozzák meg a döntéseket, ezért szabályozni kell őket. A woke eszmét nyíltan támogatják a nagy cégek. Bartulica húsz éve még azt mondta, hogy jöjjön csak a külföldi tőke Horvátországba, de ma már sokkal óvatosabb, mert a tőkével kulturális csaták is bejönnek. A nagy cégek ellenségként tekintenek a kelet-európai kis népekre, ezt politikusként észben tartja.

Waldstein szerint az embereket lehet segíteni javaslatokkal és szabályokkal. Szerinte a piacot úgy kell szabályozni, hogy segítsen elérni az emberek jó életét. Pappin pozitív példának tartja például a vasárnapi boltzárat. Montanari szerint észben kell tartani, hogy üzletpártinak lenni és piacpártinak lenni két külön dolog. Lehetséges regulázni a piacot és közben üzletpártinak lenni. Fantini szerint a libertáriusok ott tévednek, hogy

Adam Smith és David Ricardo sosem számított rá, hogy az életünket gigacégek fogják irányítani.

Harnwell azzal reagál, hogy az „üzletpárti” államok csak „be akarják nyomni csápjaikat” a piacba és befolyásolni akarják azt.

Bartulica felveti, hogy kinek lesz a dolga a Facebook tényellenőreinek ellenőrzése? A Facebook csak a jobboldalt ellenőrzi, ismert, hogy mit csinálnak Amerikában. A cég láthatóan visszaél hatalmával. Harnwell szerint ez ugyan igaz, de akkor sem a piac befolyásolása a megoldás. Mint jelezte, őt is korlátozta már a Facebook, de a megoldás, hogy a szabadpiacon lesznek alternatívák, az emberek átmennek máshova. „Hiszek a szabadpiacban” – tisztázta a beszélgetés végén.

Fotók: Rakó Alex

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában