52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

A keresztény mártírok példáját ajánljuk követésre – Szöul érseke a Mandinernek

2021. szeptember 13. 17:50
Milyen okokból tudott sikeres lenni a kereszténység Dél-Korában? Milyen esélyei vannak az Észak-Korea és Dél-Korea közötti megbékélésnek? 2014-ben Andrew Yeom Soo-jung volt az első koreai katolikus vezető, aki a kommunista rezsim államterületére léphetett – a pápa őt bízta meg Észak-Korea pasztorációjával, noha jelenleg keresztényüldözés zajlik ott. A szöuli érsek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében nyilatkozott lapunknak. Interjúnk.

Andrew Yeom Soo-jung (1943) szöuli érsek, az észak-koreai Phenjan egyházmegye apostoli adminisztrátora. 1970-ben végzett a Koreai Katolikus Egyetemen, ebben az évben szentelték pappá is. XVI. Benedek pápa 2012-ben nevezte ki érsekké, majd Ferenc pápa 2014-ben bíborossá, amely tisztség alapján tagja lett a pápaválasztó konklávénak. Egyházvezetői munkája mellett évekig a CPBC koreai keresztény médiavállalat elnöke is volt.

***

Felmenői az első koreaiak között voltak, akik a keresztény hitre tértek. Ükapját és feleségét a hitük miatt 1850-ben kivégezték. Mennyire játszott központi szerepet a vallás az ön neveltetésében?

Jól tudja, én egy erős hagyományokkal bíró keresztény családba születtem, szilárd katolikus neveltetést kaptam. Minden közeli rokonom hasonlóképpen nagyon vallásos módon élt. Ez a vallásos közeg a kezdetektől fogva nagyon inspirált engem, a testvéreim közül két bátyám és én is végül papok lettünk. A családom szellemi öröksége tehát óriási hatással volt rám. A személyes tapasztalat okán mondom:

a családban történő vallási nevelésnek rendkívül nagy jelentősége van.

Gyerekkoromban órákat kellett gyalogolnom, hogy eljussak egy misére, felejthetetlen élményekkel gazdagodtam.

Minek hatására döntött úgy már tinédzserkorában, hogy pap lesz?

14 évesen jelentkeztem a papi szeminárium előkészítőjébe. Később, az öcsém pappá szentelése után derült csak ki, hogy anyám mindhárom fiát az Úrnak ajánlotta fel imáiban – ám ezt csak akkor vallotta be nekünk, amikor már a legkisebb fia is hivatalosan pappá lett. Azt hiszem, Isten meghallgatta anyám imáit.

A távol-keleti országok között Dél-Koreában a keresztény egyházak különösen sikeresen hirdették az evangéliumot, a katolikus Fülöp-szigetek mellett itt él a lakosság arányában a legtöbb keresztény. Mi volt a siker titka?

Az evangelizáció sikere csak részben volt köszönhető különböző társadalmi okoknak. A koreai egyház nagy munkát végzett a megtérők befogadásában. Az egyház először azért vált vonzóvá a koreaiak számára, mert

az egyháztagság egy bizonyos társadalmi presztízst, megbecsülést biztosított a keresztények számára,

majd a növekedés másik motorjává vált az is, hogy kiterjedt szociális programokba kezdtünk, elmentünk a szegények közé és felkaroltuk őket. Később szerencsére az emberek felismerték, hogy az egyház által képviselt különleges értékek súlyát az evangélium ereje adja. Néhány megtérő később elhagyta az egyházat, de a maradók megértették, hogy a keresztények dolga a Kereszt és az Evangélium üzenetének a gyakorlati megélése.  

Andrew Yeom Soo-jung szöuli érsek

Korea speciális helyzetben van: a félszigeten két koreai állam él egymás mellett – egy nemzet, de két politikai rendszer. A keresztényeket a mai napig üldözik Észak-Koreában. Hogyan élnek?

Észak-Korea egy nagyon speciális helyzet.

Nincsenek ott papok, a hívek nem gyakorolhatják a vallásukat.

Az ott élő keresztények nem tudnak részesülni az eucharisztiában. Jelenleg csak imádkozni tudunk azért, hogy egy nap majd misszionáriusokat küldhessünk az észak-koreai egyház megsegítésére.

Érdekes módon, a phenjani egyházmegye apostoli adminisztrátori tisztségét ön látja el. Milyen feladatai vannak  az észak-koreai katolikus keresztények vonatkozásában?

A koreai háború előtt a phenjani egyházmegyében 25 plébánia működött, tehát

minden bizonnyal ma is élnek ott katolikus hívek, akik tartják a hitüket,

habár 70 év telt el azóta, hogy az észak-koreai hatalom felszámolta az egyházi struktúrát. A Szentatya ekképp engem bízott meg a phenjani egyházmegye vezetésével, bár az ismert politikai helyzet miatt még sohasem tudtam ellátogatni oda. Mindig arra kérem a dél-koreai testvéreket, hogy imádkozzanak az észak-koreai hívekért. Amint Észak-Korea megnyitná a kapuit, mi azonnal több papot is küldenénk szolgálatra Phenjanba. Amíg imádkozunk értük, addig nem felejtjük el őket.

2014-ben egyszer már beengedték Észak- Koreába. Ezzel ön lett az első koreai katolikus vezető, aki a kommunista állam területére lépett. Miért tette ezt a gesztust az észak-koreai rezsim?

Engedélyt adtak nekem, hogy belépjek a Keszong Ipari Zóna területére – ez a két állam határán fekvő, közös működtetésű iparterület volt, amely akkor, 2014-ben a Dél-Korea és Észak-Korea között kialakuló együttműködés jelképe volt. Mielőtt átléptem a határon,

a két országot elválasztó, szögesdróttal övezett határbarikád előtt volt néhány másodpercem, hogy imádkozzam.

Arra kértem a Szűzanyát, hogy járjon közben értünk, a Koreai-félsziget békéjéért.

Az elmúlt években volt némi közeledés a két Korea között, két csúcstalálkozón is tárgyalóasztalhoz ült Donald Trump és Kim Dzsong Un. Ám a viszony újra befagyott. Milyen reális remény van a két koreai állam megbékélésére?

Mindannyian abban reménykedünk, hogy egyszer létrejön egy állandó béke, amely megteremti az egymás mellett élés és a fejlődés lehetőségét. Az első lépésként a feleknek be kell látniuk:

Észak-Korea és Dél-Korea között őszinte igény van a békére és a kiegyezésre.

Hét évtized telt el azóta, hogy a háború elválasztott bennünket egymástól. Szükséges lenne felismerni az igazi békesség értelmét és gyakorlatát – igazi békesség csak az Úrban van.

Milyen kapcsolatfelvételi kísérletei voltak a dél-koreai egyháznak Észak-Koreával?

Számos esetben próbáltuk felvenni a kapcsolatot, és mindig arra kérjük testvéreinket, hogy imádkozzanak azért az 57 plébániáért, amelyek még a koreai háború előtt működtek a mai Észak-Korea területén. Most is kidolgozás alatt van több, párbeszédre irányuló előterjesztésünk, amelyeket az észak-koreai hatóságoknak szándékozunk eljuttatni.

Elképzelhető, hogy még a közeljövőben Észak-Korába látogathat Ferenc pápa?

Igen.

A Szentatyának lehetősége nyílhat egy észak-koreai látogatásra.

De ehhez néhány előzetes feltételnek teljesülnie kell. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy egy esetleges pápai látogatás a változás szelét hozhatja el Észak-Koreában.

Előadást hallgató közönség az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 7-i napján a budapesti Hungexpón

Manapság sok keresztény érzi úgy, hogy Amerika és Európa keresztény alapjai meginogtak: széles körű a gyakorlati ateizmus, egyre erősebb a gender ideológia, egyenjogúvá válik a homoszexualitás, gyengül a keresztények tartása és ezzel az egyházak ereje.  Önök is tapasztalják mindezt Dél-Koreában?

Igen. Koreában is jelen vannak a kereszténységet fenyegető tényezők. Megpróbálunk ellenállni, és terjeszteni az eredeti keresztény hitet.

Mi az Élet kultúráját mutatjuk fel, a keresztény mártírok példáját ajánljuk követésre magunk számára,

arra bátorítjuk a híveket, hogy vagyonuk egy részét ajánlják fel a szegények megsegítésére, és mindenek felett: az Evangélium tanításait helyezzük az életünk első helyére.

A keresztény értékek népszerűsítésére komoly médiabirodalmat építettek fel Dél-Korában. Milyen potenciál van ebben?

Nem hiszem, hogy a megfelelő szó erre a „médiabirodalom” kifejezés, de valóban vannak médiacégeink. A szöuli érseki egyházmegyében én és a munkatársaim is előszeretettel használjuk a modern kommunikációs eszközöket az evangélium terjesztésére. Ma már rengeteg fajtája van a kommunikációnak, különböző médiaplatformok vannak, ezek mind alkalmasak arra, hogy általuk az emberek megismerjék Isten örömhírét. Van egy tömegkommunikációs bizottságunk, amely kapcsolatban áll a hírszolgáltató cégekkel, újságokkal, az elektronikus média felületeivel, és ez a bizottság tervezi meg, hogy miként juttassuk el üzeneteinket, mutassuk fel a keresztény értékeket.

Dél-Korában sokszínű a keresztény egyház, számos felekezet működik. Milyen kapcsolatban állnak egymással? Van-e egy „keresztény minimum”, amelynek képviseletére egységben tudnak fellépni a társadalom előtt?

Valóban több keresztény felekezet működik Dél-Korában, mi, katolikusok azonban mindent megteszünk, hogy hűek maradjunk a katolikus tanításhoz. Elismerem, hogy

a katolikus egyházban vannak gyarlóságok, de hitem szerint Isten segítségével ezeken képesek leszünk felülemelkedni,

és hitelesen tudjuk továbbra is képviselni az Örömhírt.

Fotók: Ficsor Márton.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

nem tudom mit hozhat egy papalatogatas...
hogy Eszak Korea sokat nyer rajta az biztos. Csinalnak majd patyomkin-templomokat, mufelvonulasokat, jol el lehet adni a propagandanak hogy milyen jo dolga van ott a katolikusoknak, kapnak egy eros nemzetkozi legitimaciot.
aztan amint a papa kiteszi a labat a orszagbol megy minden a regiben.
enyhen szolva naivitas azt varni hogy betartanak majd barmilyen igeretet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés