Könnyített bevándorlást és minimumadót akar az európai baloldal

2021. szeptember 10. 10:27
Dobrevék képviselőcsoportja még szigorúbban venné a jogállamiságot és korlátozná a tagállamok vétójogát külügyi kérdésekben – derül ki a Von der Leyennek küldött levelükből.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten évértékelő (State of the Union) beszédet tart, amiben reflektál majd az eltelt esztendő fontosabb eseményeire, illetve – ciklusa feléhez közeledve — várhatóan az előtte és a Bizottság előtt álló feladatokra is. A beszédet a Von der Leyentől és kommunikációs csapatától megszokott módon aránylag nagy médiakampány előzi meg. Bár a bizottsági elnök beszéde várhatóan nem fogja tömegével a képernyők elé ragasztani az európaiakat, azért így is akadnak, akik már most nagyon odafigyelnek Von der Leyen közelgő fellépésére.

Például a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű, az Európai Parlamentben tevékenykedő képviselőcsoport, amelynek tagjai szerdán levelet küldtek Ursula von der Leyennek és Maroš Šefčovič EB-alelnöknek, amiben összefoglalták, hogy szerintük mely feladatokra kellene különös figyelmet fordítania a Bizottságnak, ha a továbbiakban is az S&D támogatását kívánja élvezni. Az S&D-é az Európai Néppárt után a második legnagyobb frakció az Európai Parlamentben,

olyan közismert magyar politikusokkal a soraiban, mint az MSZP-s Ujhelyi István, vagy éppen Dobrev Klára.

A spanyol Iratxe García Pérez elnök által jegyzett levél tíz prioritást jelöl ki Urusla von der Leyennek – ezekről mindenképpen szeretnének hallani a beszédben Dobrev Klára párttársai. „Természetesen ez alapján válaszolunk majd a State of the Union beszédre és a Bizottság 2022-es Munkatervére is” – írják levelükben. A tíz prioritás között találunk a szegénység elleni küzdelemmel, a biodiverzitással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos pontokat is, de ezek mellett pár olyan is akad, amik a magyar kormány szemszögéből különösen nagy figyelemre tarthatnak számot.

Minimumadót szeretnének a szocialisták

A szocialisták javaslatcsomagjuk negyedik pontjában „az adóztatás és a fiskális szabályok reformja” címszó alatt a globális minimumadó „gyors implementációját” szeretnék elérni.

A csoport szerint a minimumadót azonnal be kell emelni az uniós jogba,

és határozott eszközöket kell létrehozni annak érdekében, hogy minden tagállamban kikényszeríthető legyen az alkalmazása. Az S&D ezen kívül egy európai jóléti adó bevezetésében is érdekelt, ami „csak a legjómódúbb európai háztartásokat célozná” terveik szerint.

A lapunknak nyilatkozó pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a globális minimumadó különösen hátrányosan érintené a feltörekvő, tőkeimportra szoruló nemzetgazdaságokat. Izer Norbert szerint azokat az országokat sújtja különösen a globális minimumadó terve, amik „többek közt a versenyképes adózási környezet biztosításával sikeresen vonzottak magukhoz jelentős befektetéseket és beruházásokat az előző évtizedek során” – vagyis hazánk valószínűleg a szocialista javaslat kárvallottjainak egyike lenne.

Jogállamiság, jogállamiság, jogállamiság

Habár már létezik a jogállamisági mechanizmus, az S&D szerint ez még mindig nem elég. A levél nyolcadik pontjában egy olyan hatékony mechanizmus kidolgozását várják az Európai Bizottságtól, ami folyamatosan vizsgálja az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt alapértékek – mint az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, stb. – védelmét az Unió minden tagállamában. A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy ez a mechanizmus közvetlen kapcsolatban álljon az EU-Szerződés 7. cikkébe foglalt kötelezettségszegési eljárással, és természetesen az uniós források kifizetésével is.

A fennmaradó időben

a Demokratikus Koalíció pártcsaládja azt várja a Bizottságtól, hogy szigorúan és gyorsan alkalmazza a jogállamisághoz kötődő feltételességi jogszabályokat.

Nem fogunk késlekedni, hogy a Parlamentben elérjük az EUMSZ 256. cikkelyének alkalmazását, hogy mindenki biztos lehessen benne, hogy komolyak az aggályaink” – teszik hozzá a szocialisták. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 256. cikkelye az Európai Unió Bíróságával foglalkozó szakaszban található, és azt rögzíti, hogy milyen keresetek esetében illetékes az Európai Törvényszék, és milyen esetekben az Európai Unió Bírósága. (A 258. cikkely viszont a tagállamok szerződésszegése esetén elindítható eljárásokkal foglalkozik.)

Hazánk és Lengyelország – újabban alkalmanként Szlovénia is – már hosszú ideje az uniós „jogállamisági vita” középpontjában áll. A két országgal szembeni „jogállamisági aggályok” miatt jelenleg is „késleltetik” a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapok elfogadását – jelentette be hétfőn Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök.

Egy nagy könnyítés a legális migránsoknak

Az S&D-frakciót sosem lehetett túlzott bevándorláskritikával vádolni, az afganisztáni helyzet kapcsán pedig úgy látják, hogy „hiteles keretrendszerre” van szükség a legális migránsok és menedékkérők számára. Ezt a kilencedik pontban részletezik: „humanitárius vízumok kiállítására, a humanitárius folyosók gyors felállítására, a családegyesítés előnyben részesítésére” van szükség. A nők és gyermekek számára különösen fontosak ezek az intézkedések, írják.

A szocialisták igazán nem spórolnának a menedékjoggal:

arra kérik a Bizottságot, hogy azonnal kérje fel a Tanácsot a 2001/55/EK irányelv alkalmazására, amivel azonnali átmeneti védelmet lehetne nyújtani az Európai Unióba érkező afgán menekülteknek, feltéve, hogy azok a fentebb vázolt keretrendszeren belül jutnának Európába. Ujhelyi és Dobrev kollégái azonban azokra is gondolnak, akik már itt vannak: „Ennek a keretrendszernek egy, a legális migrációra vonatkozó javaslatot is tartalmaznia kell azok számára, akik közepes vagy alacsony keresetűek, így ismerve el sok bátor és elszánt migráns hatalmas teljesítményét, akik a pandémia alatt is lehetővé teszik, hogy alapvető közszolgáltatásaink és egyéb kulcsfontosságú szektoraink továbbra is működjenek és a társadalmat szolgálják” – írják.

Az Unióból nincs kibeszélés

Különösen érdekes lehet a magyar diplomácia számára a szocialisták tizedik javaslata, ami

a külügyi kérdésekben történő egyhangú döntéshozatal megszüntetését irányozza elő.

Az S&D szerint „csak úgy építhetünk erősebb Uniót, ha a külpolitikában a minősített többségi döntéshozatal válik szabályszerűséggé”, az EU-nak ugyanis csak így lehet egységes hangja, stb. A szocialisták az afganisztáni fejleményekben is a nagyobb uniós stratégiai autonómia szükségességét látják.

Emlékezetes, hogy a nyár elején több német csúcspolitikus is azt pedzegette – nem utolsósorban a magyar külpolitikai vétók kapcsán –, hogy ideje lenne elfelejteni az egyhangú döntéshozatalt az uniós külügyi döntéshozatalban. „Nem hagyhatjuk tovább, hogy túszul ejtsenek bennünket azok, akik vétóikkal megbénítják az európai külpolitikát” – mondta akkor Heiko Maas, Németország – egyébként szintén szociáldemokrata – külügyminisztere. Úgy tűnik, már nem csak a német szocdemek gondolják úgy az S&D-ben, hogy az „egységet” képletesen szólva a „sokféleség” kiiktatásán keresztül lehet a legkönnyebben elérni.

A nyitóképen: Ursula von der Leyen és Iratxe García Pérez (j) megbeszélést tartanak az Európai Parlament épületében. Fotó: Iratxe García Pérez / Twitter

Összesen 119 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minimumadó, jólétiadó, emellé kurvanyátokadó nem lehetne? Csak uniós bürokratákra vonatkozna, természetesen.

Akartak kényszeríteni a kvóta elfogadására. Mivel nem fogadtuk el, nem vagyunk jogállam.
Fontos az időrend.......

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés