Már most 14 millió embert érint az élelmiszer-vészhelyzet, őket nem sikerül élelmezni, veszélybe került az életük.
Számítások szerint 10-20 ezer fő indulhat el hetente a migrációt támogató politikusok és az embercsempészek segítségével nyugatra, Európába. Fontos azonban, hogy most is kitartunk az álláspontunk mellett: addig számít valaki menekültnek, amíg megérkezik az első biztonságos országba, ez pedig Afganisztán és Nyugat-Európa között nem Magyarország… Azt mérjük fel tehát, miként tudunk humanitárius segítséget nyújtani számukra az Afganisztánnal határos biztonságos országokban.
Van olyan, korábban már bevált magyar program, amit Afganisztán esetében is el lehet indítani?
Ilyen bonyolult helyzetben csak a legnagyobb szakmai megalapozottsággal lehet eljárni, de a korábban Szíriából és Irakból menekültek megsegítésének magyar módját adott esetben adaptálni lehet a jelen helyzetre. Őket is az első biztonságos országban, esetükben Libanonban segítettük nagy erőkkel és hatékonyan. Arra is van már bevett gyakorlatunk, hogy akár szakképzést és ezen keresztül megélhetési forrást is nyújtsunk a menekülteknek, de még nem áll rendelkezésre elegendő információ a konkrét helyzetről, amely a szemünk előtt eszkalálódik. Az alapelvünk, hogy a helyszínre megyünk, a szülőföldön vagy ahhoz legközelebb segítünk a bajba jutottaknak. Ezért sikeres a Hungary Helps Program és ezt kell megvalósítanunk most, Afganisztán drámája idején is.