Drámai humanitárius katasztrófa fenyeget Afganisztánban – Azbej Tristan a Mandinernek

2021. augusztus 20. 13:17

Az afganisztáni helyzet a szemünk előtt válik egyre drámaibbá. Az ismét föld alá kényszerülő keresztény közösségek vezetői fedett csatornákon keresztül próbálnak kapcsolatot tartani a külvilággal, miközben a tálibok halált ígérnek nekik – mondja a Mandinernek Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárt arról kérdeztük, lehetséges-e a segítségnyújtás a kialakult helyzetben.

2021. augusztus 20. 13:17
null
Vágvölgyi Gergely
Vágvölgyi Gergely

Mekkora keresztény közösség lakja Afganisztánt? Vannak még egyáltalán?

A keresztények ebben az országban már évtizedek óta földalatti mozgalomként élnek túl. A tálibok időről időre hatalomra kerülnek, a saría-törvénykezés, a szélsőséges iszlamizmus miatt folyamatosan üldözik Krisztus követőit. Becsült létszámuk néhány ezer fő, elsősorban protestáns, újprotestáns keresztények élnek az országban, de jelen van a katolikus közösség is. Sok esetben amerikai térítésnek köszönhetően lesznek keresztények, ezért politikai szempontból is rossz szemmel néznek rájuk, árulónak tekintik őket, gyanúsak a többség szemében. Aposztázia-törvények sújtják őket; börtönnel és halállal büntethető az, aki a muzulmán hitről keresztényre tér át, a halálos ítélet végrehajtása pedig általában a család „erkölcsi” kötelessége, így a megtért keresztényeknek saját családtagjaiktól is félniük kell. Nehéz visszafogottan beszélni erről a kérdésről a jelenlegi helyzetben. Folyamatosan figyelemmel követjük a helyzetüket és próbáljuk felmérni, miként segíthetünk rajtuk.

Lehetséges még a kapcsolattartás, vagy mostanra teljesen eltűntek a „radarról”?

Ebben a helyzetben fedett kommunikációs csatornákon üzennek a keresztények, akik teljes félelemben élnek és menekülni kényszerülnek. A földalatti egyház egyik vezetője azt üzente, hogy a tálib hatalom folyamatosan keresi őket és halált ígér nekik. Drámai a helyzetük.

Azbej Tristan egy konferencián (forrás: MTI)

A kivonuló nyugati szövetségi rendszer tagjaként tehetünk valamit az érdekükben?

Húsz év után az Amerikai Egyesült Államok feladta Afganisztánt és azt, hogy demokratikus rendet építhessen fel az országban. A helyzet folyamatos romlására számítunk azt követően, hogy a tálibok Kabult is elfoglalták, rendszerük eszmei alapja pedig a szélsőséges iszlamizmus. Azokon a területeken, ahol újra ők az urak, már megtiltották a lányoknak az iskolába járást, a nők férjük kísérete nélkül az utcára sem léphetnek ki. Súlyos és drasztikus emberi jogi és hatalmas humanitárius tragédiával nézünk szembe.

Már most 14 millió embert érint az élelmiszer-vészhelyzet, őket nem sikerül élelmezni, veszélybe került az életük.

Számítások szerint 10-20 ezer fő indulhat el hetente a migrációt támogató politikusok és az embercsempészek segítségével nyugatra, Európába. Fontos azonban, hogy most is kitartunk az álláspontunk mellett: addig számít valaki menekültnek, amíg megérkezik az első biztonságos országba, ez pedig Afganisztán és Nyugat-Európa között nem Magyarország… Azt mérjük fel tehát, miként tudunk humanitárius segítséget nyújtani számukra az Afganisztánnal határos biztonságos országokban. 

Van olyan, korábban már bevált magyar program, amit Afganisztán esetében is el lehet indítani?

Ilyen bonyolult helyzetben csak a legnagyobb szakmai megalapozottsággal lehet eljárni, de a korábban Szíriából és Irakból menekültek megsegítésének magyar módját adott esetben adaptálni lehet a jelen helyzetre. Őket is az első biztonságos országban, esetükben Libanonban segítettük nagy erőkkel és hatékonyan. Arra is van már bevett gyakorlatunk, hogy akár szakképzést és ezen keresztül megélhetési forrást is nyújtsunk a menekülteknek, de még nem áll rendelkezésre elegendő információ a konkrét helyzetről, amely a szemünk előtt eszkalálódik. Az alapelvünk, hogy a helyszínre megyünk, a szülőföldön vagy ahhoz legközelebb segítünk a bajba jutottaknak. Ezért sikeres a Hungary Helps Program és ezt kell megvalósítanunk most, Afganisztán drámája idején is.

 

nyitókép: Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én (MTI/AP/Rahmat Gul)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 178 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tintapaca
2021. augusztus 21. 11:32
Be kellene nyújtanunk az afganisztáni kaland számláját az USA-nak, miután a veszteséges üzletért a menedzser a felelős!
Hájas Gerzson a hitlerszakértő
2021. augusztus 21. 09:01
No, akkor ez a rengeteg állítólag veszélyben lévő és pénzért, EUs állampolgárságért a markát nyújtogató afgán miért nem volt képes a több százmilliárd dollár értékben odaszállított fegyverből megmarkolni valamennyit és szembeszállni a 75.000 kecskepásztorral? Aki magáért képtelen harcolni azt nem a mi feladatunk pátyolgatni.
barnabibambi
2021. augusztus 21. 07:38
Mellesleg azok a keresztények akik ott vannak nem tudni miért ott akarnak olyan vallást gyakorolni ,terjeszteni ami arra felé nem is létezett soha ők is viseljék tetteik következményeit. Senki nem mondta nekik hogy menjenek oda !
Gáspár
2021. augusztus 21. 04:50
Harcosok, kínai surranóban?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik