Sárközy Miklós: Megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság

2021. augusztus 16. 16:38
A Károli Gáspár Református Egyetem professzora szerint Törökországon, Szírián vagy akár Irakon keresztül is Európába juthatnak a tömegek.

Sárközy Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta: „Fennáll a lehetősége annak, hogy megismétlődik a 2015-ös migrációs válság!” Sárközy rámutatott arra is, hogy az Afganisztánnal szomszédos Irán

az afgán menekültek áradatát akár politikai nyomásgyakorlási eszközként is használhatja

az úgynevezett atomalku megújításáról szóló bécsi tárgyalások során. „Egyrészt Törökországon át, másrészt akár Szírián vagy Irakon keresztül is Európába juthatnak a tömegek” – vázolta a lehetséges útvonalakat. Teherán kezébe pedig ezzel értékes adu került: megkérheti az árát a migránsok visszatartásának.

Az iranista ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet valójában nem új, Afganisztán felől 1979, a szovjet–afgán háború óta folyamatos az afgán migráció Irán irányába, napi több százan, olykor ezren kelnek át. 

„A határ 950 kilométer hosszú, porózus, hegyvidékes, nagyon nehezen ellenőrizhető. Ráadásul a kontrollt nehezítik a szankciók is, hiszen az olyan eszközök, mint például az éjjellátók, katonai eszköznek minősülnek, ezért nem vásárolható. Irán nem teheti meg azt, mint Törökország, hogy valóságos erődítményt húz fel a határon” – sorolta a nehézségeket. Az, hogy Teherán is a nyomás növekedésére számít, jól mutatja, máris új táborok építésébe kezdett.

Irán évtizedek óta küzd a menekültáradattal

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Iránban korántsem ismeretlen az afgán menekültáradat, már 1979 óta küzdenek vele. Jelenleg hivatalosan kétmillió,

a valóságban inkább három-négymillió afgán élhet Iránban,

és hasonló létszám Pakisztánban. Vannak köztük már harmadik generációs családok is, ám nem adnak nekik iráni útlevelet, a beilleszkedésük is nagyon nehezen megy. 

„A szegényebb irániak  tömegei általánosságban mély előítéletet, gazdasági riválist látnak a mélyszegény afgán menekültekben, akik gettósodva, óriási nyomornegyedekben élnek az iráni nagyvárosok külterületein” – festette le az iráni afgánok helyzetét.

Feszült iráni–afgán viszony

A szakértó szerint ugyanakkor a helyzet bonyolult, mivel Iránt szoros kulturális, történelmi szálak fűzik Afganisztánhoz, mely az iráni, perzsa kultúra, történelem fontos helyszíne, és az afgán lakosság jelentős része szintén perzsa dialektusokat beszél. Az iráni–afgán viszonyt  tovább súlyosbítja, hogy Afganisztánból rengeteg ópium is érkezik Iránba, emellett

a két országnak a határ menti édesvízkészletek felett is komoly vitája van.

Hozzátette, hogy az iráni állam sokat költ az afgán menekültekre, és a menekültek az érettségiig ugyan ingyenesen tanulhatnak Iránban, ám jellemzően nem keverednek a helyiekkel (a síita afgán hazarákat leszámítva az afgánok többsége szunnita), és nagyon nehéz kitörniük a mélyszegénységből. 

„Az iráni afgánok köreiben  nagyon magas a munkanélküliség, legfeljebb építkezéseken kapnak alkalmi munkákat, illegálisan, sokkal alacsonyabb fizetésért” – magyarázta a lapnak Sárközy Miklós.

Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés