A Károli Gáspár Református Egyetem professzora szerint Törökországon, Szírián vagy akár Irakon keresztül is Európába juthatnak a tömegek.
Sárközy Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta: „Fennáll a lehetősége annak, hogy megismétlődik a 2015-ös migrációs válság!” Sárközy rámutatott arra is, hogy az Afganisztánnal szomszédos Irán
az úgynevezett atomalku megújításáról szóló bécsi tárgyalások során. „Egyrészt Törökországon át, másrészt akár Szírián vagy Irakon keresztül is Európába juthatnak a tömegek” – vázolta a lehetséges útvonalakat. Teherán kezébe pedig ezzel értékes adu került: megkérheti az árát a migránsok visszatartásának.
Az iranista ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet valójában nem új, Afganisztán felől 1979, a szovjet–afgán háború óta folyamatos az afgán migráció Irán irányába, napi több százan, olykor ezren kelnek át.
„A határ 950 kilométer hosszú, porózus, hegyvidékes, nagyon nehezen ellenőrizhető. Ráadásul a kontrollt nehezítik a szankciók is, hiszen az olyan eszközök, mint például az éjjellátók, katonai eszköznek minősülnek, ezért nem vásárolható. Irán nem teheti meg azt, mint Törökország, hogy valóságos erődítményt húz fel a határon” – sorolta a nehézségeket. Az, hogy Teherán is a nyomás növekedésére számít, jól mutatja, máris új táborok építésébe kezdett.
Irán évtizedek óta küzd a menekültáradattal
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Iránban korántsem ismeretlen az afgán menekültáradat, már 1979 óta küzdenek vele. Jelenleg hivatalosan kétmillió,
és hasonló létszám Pakisztánban. Vannak köztük már harmadik generációs családok is, ám nem adnak nekik iráni útlevelet, a beilleszkedésük is nagyon nehezen megy.
„A szegényebb irániak tömegei általánosságban mély előítéletet, gazdasági riválist látnak a mélyszegény afgán menekültekben, akik gettósodva, óriási nyomornegyedekben élnek az iráni nagyvárosok külterületein” – festette le az iráni afgánok helyzetét.
Feszült iráni–afgán viszony
A szakértó szerint ugyanakkor a helyzet bonyolult, mivel Iránt szoros kulturális, történelmi szálak fűzik Afganisztánhoz, mely az iráni, perzsa kultúra, történelem fontos helyszíne, és az afgán lakosság jelentős része szintén perzsa dialektusokat beszél. Az iráni–afgán viszonyt tovább súlyosbítja, hogy Afganisztánból rengeteg ópium is érkezik Iránba, emellett
Hozzátette, hogy az iráni állam sokat költ az afgán menekültekre, és a menekültek az érettségiig ugyan ingyenesen tanulhatnak Iránban, ám jellemzően nem keverednek a helyiekkel (a síita afgán hazarákat leszámítva az afgánok többsége szunnita), és nagyon nehéz kitörniük a mélyszegénységből.
„Az iráni afgánok köreiben nagyon magas a munkanélküliség, legfeljebb építkezéseken kapnak alkalmi munkákat, illegálisan, sokkal alacsonyabb fizetésért” – magyarázta a lapnak Sárközy Miklós.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
Tárik Meszár szerint a röszkei események történelmi fordulópontot jelentettek.
Kiegészítve a svédisztáni sajtó cikkei alatt megjelent svéd állampolgárok kommentjeivel.
„Tíz évvel ezelőtt ezen a napon Röszkén valami végképp megváltozott” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Európa számára is irányadó lehet.
A kormányfő megemlékezett a napról, amikor illegális migránsok rohamozták meg Magyarország déli határait.
Az Európai Unió Tanácsa azt javasolja a tagállamoknak, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát fokozatosan váltsák fel nemzeti tartózkodási engedéllyel, és készüljenek fel az önkéntes hazatérés támogatására is, ha azt a körülmények lehetővé teszik.
A közvélemény-kutatás a Charlie Kirk-gyilkossággal egyidőben készült Amerikában.
