Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta Magyar Levente hétfőn a közmédiának.
Magyar Levente emlékeztetett: az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot. Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta a magyar kormány álláspontját ismertetve az államtitkár. Hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.
Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.
– jelentette ki. Megjegyezte: a nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat. Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Az államtitkár leszögezte: Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok katonai szövetségese, ugyanakkor Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Hozzáfűzte: nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie. Amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémísztő, és úgy gondolom” mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet – nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára – ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – fogalmazott.
Törökország szerepe
Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik. Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor itt lesznek a röszkei határátkelőponton napokon belül, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk – mondta.
Kiemelte: a magyar határok hatodik éve védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ettől függetlenül Magyarországnak egyértelművé kell tennie összes partnere számára, hogy nem elfogadható az, hogy „születnek ilyen döntések nagyhatalmak részéről, végrehajtódnak ilyen-olyan akciók, amelyeknek jelen esetben katasztrofális következményei vannak, és mi ennek egy jelentős részét vállaljuk magunkra, akár a károknak és a károk eltakarításának”. Ezt a magyar emberek közösen utasítják vissza, ahogy többször is kifejezésre juttatták, és a kormány megvédi őket – hangsúlyozta Magyar Levente.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Több, mint 700 millió eurós beruházással korszerűsítették a Rijekai Finomítót. Ezzel nőtt a dízel termelés és jelentősen javult a régió energiabiztonsága.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Pakisztán kihirdette a „nyílt háborút” a tálibok uralta Afganisztán ellen.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Magyar Péter és pártja energetikai megszorítócsomagja a teljes gazdaságpolitikában megvalósítaná a piacpárti fordulatot, a családokat beállítva a sor végére.
A politikai választás egyben morális felfogások közti választás is. Sőt, emberképek közti választás.
