Szétesett a lengyel kormánytöbbség – mi történik Varsóban?

2021. augusztus 13. 7:30
Kormányválságot okozott Lengyelországban az új médiatörvény, amely ellehetetlenítené az egyik kormánykritikus tévécsatornát. Eltaktikázták magukat Kaczyńskiék?

Jarosław Kaczyński, a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezére sokak fejében Lengyelország afféle titokzatos, teljhatalmú uraként él. Tény persze, hogy Kaczyński nélkül nem születnek fontos politikai döntések Varsóban, de az is igaz, hogy a PiS uralma közel sem annyira betonbiztos Lengyelországban, mint ahogy az elsőre tűnhet.

A szerdán elfogadott, megosztó médiatörvény nyomán kialakult kormányválság éppen erre mutat rá. Elképzelhető, hogy Lengyelország kormányozhatatlanná válik?

PiS-matek

Habár a lengyel kormányt általánosságban a PiS-szel szokás azonosítani, a helyzet ennél valamivel komplikáltabb. Nagyjából két évvel ezelőtt, amikor legutoljára szejm-választásokat tartottak Lengyelországban, a Jog és Igazságosság nagyon jó eredményt ért el: a szavazatok 43,6 százalékát szerezték meg.

Ez a mai lengyel köztársaság történetének legnagyobb arányú választási győzelme.

Az abszolút többséghez viszont nem volt elegendő; ezt csak két kisebb párttal megkötött szövetség árán sikerült elérni.

Az efféle szövetkezés persze mindig magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a kisebb partnerek egyszer csak felállnak az asztaltól, onnantól pedig esetleges, hogy a nagyobb partner – relatív többség ide vagy oda – sikeresen tud-e kormányozni a továbbiakban is. A PiS 2019 után két törpepártot, a Szolidáris Lengyelországot (SP) és az Egyetértést (Porozumienie) volt kénytelen maga mellé ültetni – előbbi még konzervatívabb, utóbbi mérsékeltebb, mint a Jog és Igazságosság.

A többség így is elég vékonyka volt a kormányalakítás óta. Sem a Szolidáris Lengyelországnak, sem az Egyetértésnek nincs saját frakciója, viszont ha valamiért úgy döntenének, hogy alapítanak egyet, azzal igen nagyot üthetnének a PiS-en – csak az Egyetértés tizenegy képviselőt vinne magával. És most éppen ez történik.

A TVN-törvény

A kormány ugyanis nemrégiben benyújtott a szejmnek egy törvényjavaslatot, ami alapvető változásokat irányzott elő a lengyel médiapiacon. Az új médiatörvény a jövőben

csak abban az esetben adna sugárzási jogot külföldi médiumoknak, ha azok központja az Európai Gazdasági Térség területén belül található.

Olyan cégnek sem adható meg a sugárzási jog, amely az EGT-n kívül bejegyzett vállalatcsoport tagja, így a médiatörvény megakadályozza, hogy közbeiktatott leányvállalatok útján Moszkvából vagy éppen New Yorkból irányított tévécsatornák sugározzanak Lengyelországban.

Ilyen csatornából persze nincsen olyan borzasztó sok Lengyelországban sem, egy azonban akad, ami ráadásul nagyon is szúrja a PiS szemét. A TVN csatornacsoport, és különösen a TVN24 nevű hírcsatorna a PiS közismert kritikusa, és véletlenül éppen az amerikai Discovery csoporthoz tartozik, tehát az új jogszabály értelmében nem kaphatna frekvenciát Lengyelországban. A Kaczyński-párt ellenfelei szerint az új médiatörvényt konkrétan a TVN24-re szabták azzal a céllal, hogy rákényszerítsék az amerikai tulajdonost a csatornacsoport eladására. Nem ez lenne a kormány első komolyabb beavatkozása a lengyelországi médiaviszonyokba, hiszen a PiS hatalomra kerülése óta egyre nagyobb befolyást szerzett a köztévé és a közrádió felett is.

Az új médiatörvény-tervezet, ahogy az várható volt, nem aratott osztatlan sikert Lengyelországban. Arra viszont talán kevesen számítottak, hogy a kormányzó szövetséget is ki fogja kezdeni, márpedig pontosan ez történt. A már említett Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes és innovációs miniszter ugyanis aggódni kezdett, hogyan fogja befolyásolni az új törvény Lengyelország és az Egyesült Államok kapcsolatát. Lengyelország különösen fontos régiós partnernek számít az USA szempontjából, az utóbbi időben pedig megszaporodtak a varsói kormányt kritizáló washingtoni kommentárok.

„Nem hiszem, hogy elveszítenénk a többségünket”

Gowin kiszólásai mindenesetre nem hiányoztak a PiS-nek, ezért

Mateusz Morawiecki kormányfő kedden kitette a kormányából Gowint.

Ez elég nagy meglepetésként érte a lengyel politikai osztályt, és magát a – most már csak egykori – miniszterelnök-helyettest is, aki saját bevallása szerint a médiából értesült kirúgásáról. Ironikus, hogy Gowin ezt éppen a TVN24 egyik hírműsorában közölte az ország nyilvánosságával. Morawiecki egyébként hivatalosan azzal indokolta helyettese elbocsátását, hogy az Egyetértés képviselői nem voltak elég együttműködők munkájuk során.

Ez a közepesen meggyőző indoklás persze Gowinéknál sem talált értő fülekre. Az Egyetértés vezetője, miután megvádolta azzal Morawieckit, hogy választási ígéretei ellenére brutális adóemelésre készül, bejelentette, hogy a maguk részéről befejezettnek tekintik a kormányzati együttműködést.

A PiS vezette kormány tehát tizenegy mandátumot és ezzel az abszolút többséget is elveszítette,

legalábbis formálisan. A Gowin-párt mindenesetre az államtitkárait is visszahívta a minisztériumokból.

A PiS-nél viszont egyelőre optimisták. „Nem hiszem, hogy emiatt elveszítenénk a többségünket” – kommentálta az eseményeket Piotr Müller kormányszóvivő. Elképzelhető, hogy a Kaczyński-párt szétnéz a lengyel szélsőjobboldalon új szövetségesek után kutatva, de az is lehet, hogy ha tényleg kormányozhatatlanná válik Lengyelország, akkor előrehozott választások következnek. Ezt a PiS háza tájáról sem cáfolták egyértelműen.

Az új médiatörvény szerdai áterőltetése mindenesetre előrevetíti, hogy mennyire nehéz lesz kormányozni Lengyelországot, ha minden úgy marad, ahogy most van. A szejm többsége szerdán szeptemberre szerette volna elnapolni a médiatörvény szavazását, ami nyilván óriási blamázs lett volna a Kaczyński-pártnak. A szejm PiS-es házelnöke ezért csak némi trükközéssel tudta aznap másodjára is megszavaztatni a házat a törvényről, ami így már átment, és a felsőház elé került. Mivel a szenátusban nincsen PiS-többség, szinte borítékolható, hogy a felsőház visszadobja majd a törvényt a szejmnek. A szejm másodikra felülbírálhatja a szenátus döntését, de ehhez abszolút többségre van szükség – ez az, ami most fájóan hiányzik Kaczyńskiéknak.

Az elég érdekes, hogy előrehozott választások esetén pontosan hogyan is alakulnának az erőviszonyok Lengyelországban.

Még mindig a Kaczyński-párt a legerősebb,

ők a szavazatok 36 százalékát gyűjthetnék be. Úgy tűnik azonban, hogy Donald Tusk visszatérésével a Polgári Koalíció nevű szövetség is lassan-lassan magára talál, ők jelenleg 26 százalék környékén állnak. Jarosław Gowin nyilatkozata alapján az Egyetértés minden párttal szívesen együttműködik, ami hozzájuk hasonló értékeket vall – így szélsőséges esetben akár Tuskékkal is leülhetnek tárgyalni. Úgy tűnik tehát, hogy a Gowinékkal való kenyértörés visszafelé sülhet el a PiS számára, ez viszont a szerdai tapasztalatok alapján ellehetetlenítené az ország kormányzását hosszú távon.

A nyitóképen: Jarosław Kaczyński és Mateusz Morawiecki a 2019-es választási győzelmet ünneplik. Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Polgári Koalíció, vagy Polgári Platform nem párt, hanem egy gittegylet, ahogy a magyarországi összefogás is. Mindegyik ideológia fellelhető benne. Tusk pedig inkább egy ügynöktípus, mint ország-, pártvezető.
(L. Az EU-ban és az Európai Néppártban betöltött szerepét és munkásságának eredményét!)
Nem is értem, hogy hogyan lehettek tagjai az Európai Néppártnak, amikor valamelyik liberális pártalakulatban lenne a helyük.
Minden esetre sikeresen tudják átverni a lengyel választókat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés