Ne kezdjen az ember istent játszani! – Miklos Lukacs de Pereny a Mandinernek

2021. augusztus 12. 7:50
A transzhumanisták szerint az emberi faj tökéletesíthető, ám az oda vezető utak tele vannak erkölcsi és politikai dilemmákkal. Hol tart a modern technológia, és szebb vagy sötétebb kort hozna el a transzhumán jövő? Miklos Lukacs de Pereny technológiai gondolkodóval beszélgettünk az esztergomi MCC Feszten!

Miklos Lukacs de Pereny a perui Universidad de San Martín de Porres (USMP) magyar-perui származású tudomány- és technológiapolitikai kutatóprofesszora. Egyetemi végzettsége van innovációmenedzsmentből, fejlesztéstudományból, politológiából, emellett állatorvosi diplomája van és elvégezte az Oxford Artificial Intelligence Programot is. Oktatóként dolgozott az Essex, illetve az Alliance Manchester Business Schoolban, tanácsadó volt a Német Fejlesztési Banknál, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeténél és a Globális Környezeti Alapnál. A spanyol nyelvű világ egyik vezető technológiai gondolkodója, influenszer a közösségi médiaplatformokon.

***

Milyen határai vannak annak a gondolatnak, hogy a modern technológia segítségével az ember képes meghaladni természetes, biológiai korlátait?

Kétféleképpen szokták meghatározni az embert. Az egyik az emberi természete, biológiai karaktere alapján: genetika, anatómia, fiziológia. Ez a genetikai-biológiai meghatározottság teszi, hogy az ember máshogy érzékeli a világot, két lábon jár, absztrakt gondolkodása van, idősíkokban tud gondolkodni, van történelemszemlélete és ábrándozik a jövőről – az ember különböző, fejlettebb faj az állatoknál. Ez az emberi állapot szorosan összekapcsolódik azzal a tapasztalattal, hogy az ember embernek érzi-érzékeli magát. A másik szempont tehát az emberi állapotból eredő emberi identitás. Az emberi identitásnak vannak fizikai, kognitív, intellektuális és morális összetevői.

A transzhumanizmus azt állítja, hogy ezek az identitásbeli összetevők fejleszthetőek, meghaladhatóak a modern technológia segítségével.

Szerintük az emberi faj tökéletesíthető,

a technológia eszközeivel a jelenleg ismert emberi állapot meghaladható. Én úgy vélem, hogy ez egy haszonelvű, materialista megközelítése az emberi természetnek: anyagiasítja, tárgyiasítja az embert. Nem vesz tudomást az ember szellemi, lelki természetéről, vagyis hogy hisz a transzcendensben, vannak különféle érzelmei, és így tovább.

A tudomány azonban időről időre olyan technológiai fejlesztésekkel áll elő, amelyek ezeket a határokat átlépik. Ön számára melyek voltak az elmúlt időszak legdrámaibb fejlesztései, amelyek esetleg önt is meglepték?

A transzhumanizmusról beszélünk, és ezt a mozgalmat nagyon egyszerű meghatározni: ez egy tudományos, kulturális, ideologikus és egyre inkább politikai mozgalom. Abban hisznek, hogy fel kell emelniük az emberi fajt egy magasabb szintre, mind fizikai, mind értelmi, lelki, spirituális értelemben. Több céljuk van:

technológiai módszerekkel leküzdeni a betegségeket, végső soron kitolni a halál bekövetkeztének idejét,

vagyis drámaian meghosszabbítani az emberi életet; az emberi evolúció következő fokára akarnak jutni úgy, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával kiszélesítik az emberi intelligencia határait; és nagy céljuk az általános jólét mesterséges eszközökkel való bebiztosítása.

Melyek azok a találmányok, innovációk, amelyek kimagaslóak?

Az Elon Musk-féle Neuralink-kísérlet például – eddig ez az a kísérlet, amelynek célja a legvilágosabban kivehető. A transzhumanisták hisznek a különböző technológiák keresztezésében, például a biotechnológia és a mesterséges intelligencia kombinált alkalmazásában. Szekvenciális gének vagy a különböző proteinstruktúrák kiépítése, aztán ott van a nanotechnológia, új anyagok létrehozása különböző atomokból, robotizálás, végtagpótlás olyan megoldásokkal, hogy nemcsak fémszerkezetet építenek be a csonkult testbe, de azon keresztül az ember újra tud érezni, gondolataival tudja irányítani a művégtagot. Ez eddig sci-fi volt, ma azonban a technológiai fejlődés eljutott arra a szintre, hogy rengeteg megoldást tud ajánlani. Ezek az emberi élet minőségét javítják, ezért ezen ötletekre nyitottnak kell maradni. Van azonban egy kontroll nélküli techno-optimizmus, amely

abban reménykedik, hogy a technológia minden emberi problémára megoldást fog nyújtani.

Ott van például a CRISPR génszerkesztési technika, amellyel az élő szervezetek genomjai módosíthatók – ezzel a génmódosulások által okozott betegségek gyógyíthatóvá válhatnak. Egyelőre csak állatokon végzett kísérletek bizonyították a sikerét, de melyik ember akadályozná meg az emberi alkalmazást, ha ilyen átütő eredményekkel kecsegtet? A probléma ott kezdődik, hogy ugyanez a technika a babatervezésre is alkalmazható lesz, ez pedig már egy etikai probléma. Itt jön be a felelősség kérdése.

Miklos Lukacs de Pereny

Azt látjuk, hogy az a fékrendszer, amely eddig korlátot szabott az ilyen kísérleteknek, gyengülni látszik. Japánban két évvel ezelőtt feloldották az emberi és állati embriókkal közösen végzett kísérletek tilalmát.

Ez a 21. század legfontosabb etikai kérdése. Az én álláspontom az, hogy

az emberi élet méltóságát tiszteletben kell tartani.

Amíg egy kísérlet nem változtatja meg az emberi természetet, addig én támogatni tudom azt a technológiát. A rákkutatásban rengeteg kihasználatlan technológiai potenciál van, teljes mértékben támogatom ezeket. A probléma akkor keletkezik, amikor elkezdünk istent játszani: amikor az ember elhiszi magáról, hogy a természet felett hatalmat vett. A homo sapiens homo deus-szá válása veszélyes folyamat.

A kutatók egy része nyitott arra, hogy ebbe az irányba mozduljon el, természetesen az emberiség boldogítása céljából?

Nagyon is. Ez egy nagyon vékony határ, amelyet könnyű átlépni. De ez már nem tudományos, hanem politikai ügy – pontosabban ez egy politika által vezérelt agenda már. Benne van az is, hogy ha a vallásos érzület kiveszik, ha a kutatók túlnyomó része szekuláris nézeteket vall, akkor a hit, a vallás sem jelent már visszatartó erőt. Az emberekkel való kísérletezés előfeltétele ugyanis az, hogy el kell vonatkoztatni az ember speciális állapotától, szellemi természetétől. Egy példát mondok: egyre szélesítik az állatok jogait – állatorvos is vagyok, ezzel egyet is értek –, de nagyon veszélyes tendencia, hogy az emberek és az állatok jogai egyes területeken egyenlősítve lettek. Ha az állati jogokat emberi szintre emeljük, azzal az emberi jogokat degradáljuk. Egy másik példa: az abortusz – a nemzetközi szervezetek egytől egyig az abortusz jogát propagálják. Ha belegondolunk, itt egy emberi élet – magzat – egy másik ember – anya – rendelkezési jogának tárgyává válik, az élet egy dologgá válik.

Ha egy emberi élet tárggyá válik, akkor csak egy lépés, hogy azzal kísérletezni is lehessen,

vagy módosítani, sokszorosítani, esetleg áruként eladásra gyártani is. Az emberi élet abszolút érték, de a tendencia az, hogy ma már relativizált, tárgyiasított valami.

Folynak ma már olyan titkos kísérletek, amelyek az emberi és állati genetikai állomány ötvözésére, egy hibrid élőlény, kiméra létrehozására irányulnak?

Csak spekulatív választ tudok erre adni. Szerintem Kínában – ahol az erre vonatkozó szabályozások meglehetősen rugalmasak, és ahol az emberi jogok tiszteletének hagyománya lazább – folyhatnak ilyen jellegű kísérletek.

És mi lehet egy ilyen jellegű kísérletezgetés célja? Hiányzó szervek, végtagok pótlásának organikus megoldása?

Igen, ezzel a módszerrel emberi szerveket lehet előállítani – a sertések szervezetében már végeztek sikeres emberi szervfejlesztési kísérleteket. De szuperkatonák létrehozása is cél lehet – erről nem tudunk pontosat, sci-fi kategória most, de könnyen lehet, hogy ezek a kísérletek már zajlanak a háttérben.

Megváltoztatni a katonák génállományát, hogy ellenállóbbak legyenek egyes betegségekkel szemben,

vagy a hideggel, az éhséggel szemben.

De ha ez megvalósul, akkor ezek a katonák még embernek minősülnek majd?

Ez a nagy kérdés. Az első lépés az lehet, hogy az ember izomzatát manipulálják, hogy az a természetes emberi képességeknél sokkal erősebb legyen. Hadd legyek világos: ez ma már technikailag megvalósítható. Volt olyan kísérlet, hogy majmokba emberi agysejteket operáltak, és az eredmény az lett, hogy ezeknek a majmoknak a kognitív képessége azonnal, mérhetően jobb lett.

A Neuralink-kísérlet során egy számítógépet kötöttek össze egy sertés agyával. Ez is hasonló?

A Nauralink egy különböző dolog, mert ezt egy olyan technológiának szánják, amely eddig nem gyógyítható betegeken tud segíteni, Alzheimer-kórban szenvedő, epilepsziás embereken. De mi van akkor, ha ezt a technológiát önkéntes alapon olyan emberek is ki akarják próbálni, akik nem betegségek miatt ültetnék be a chipet az agyukba, hanem hogy több információhoz jussanak, felturbózzák az agyi kapacitásukat?

Mi van akkor, ha lesznek neurohackerek, és módosítják a fejükben lévő chip tartalmát?

És utána üzenetet küldenek a családjaiknak, hogy ha azt szeretnék, hogy a szerettük visszanyerje a normális agyműködését, akkor utaljanak át a számlájukra háromezer bitcoint?

Vannak kísérletek arra, hogy a gondolatokat is fel lehessen tölteni a felhőbe. Hogyan lehet megvédeni a feltöltött gondolatainkat a jövőbeli hackerektől? Mi lesz a magánszféra védelmével? Ha feltörik, akkor akárki hozzáférhet majd a gondolataimhoz? Ezért én azt állítom, hogy nagyon óvatosnak kell lenni ezekkel a technológiákkal. Ha egy génszerkesztési eljárásban hiba csúszik be a műveletbe, a hibás gént az ember átörökíti az utódaira. Nem tudhatjuk, hogy ezekkel a technikákkal milyen új betegségeket szabadítunk fel, milyen mentális bántalmakban lesz részük az alanyoknak.

Ha már kísérletekről és véletlen betegség-generálásról beszélt, mi az álláspontja a koronavírus forrásvidékéről? Mi okozta?

Az elsők között voltam, akik azt mondták, hogy semmiképpen nem a denevérek okozták a fertőzést. A vuhani virológiai kutatóintézetben génmódosított víruskísérletek zajlanak évek óta,

a génmódosított vírus innen kerülhetett ki, vagy szándékosan, vagy véletlenül.

Az első esetet 2019 októberében regisztrálták Kínában, és csak akkor ismerték be, amikor kiderült a baleset, és nemzetközi nyomás nehezedett rájuk, hogy közleményt adjanak ki. Miért vártak hónapokat? Ez egy gyors terjedésű, rendkívül fertőző vírus. Hajlok rá, hogy szándékosan tették.

Miért tettek volna így?

Egyszerű: Kína hatalmi játszmái miatt. Van geopolitikai aspektusa:

Kína domináns globális hatalommá vált. Másrészt: letesztelte a technológiai képességeit.

Amerika és Kína között a többi között nagy verseny zajlik a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén, és Kína ennek a szektornak több területén a fejlesztésekben beelőzte Amerikát. Az 5G-hálózat felhasználható arra is, hogy a személyi megfigyeléseket tökéletesítsék, de ott vannak az arcfelismerő és hangátalakító szoftverek, és így tovább. A kínai megapoliszokban a pénzügyi tranzakciók nagy részét már digitális fizetőeszközökkel bonyolítják, az éttermek egy része robotizált: robot nyitja az ajtót, veszi fel a rendelést, szolgál ki, és kártyával kell fizetni.

Miklos Lukacs de Pereny az esztergomi MCC Feszt egyik panelbeszélgetésén (jobbról az első)

Visszatérve a járványhoz: ha a vírust szándékosan engedték szabadon, tömegek halálát idézték elő – ez elképzelhetetlen cinizmus.

Ez egy jó példa arra, mennyire szabályozatlan a technológiai fejlesztések területe. Az Egyesült Államokban szabadon beszerezhető a CRISPR génszerkesztő berendezés, és nincs akadálya, hogy valaki azt békákon, macskákon kipróbálja. A biohacker tevékenység már most létezik.

Milyen fázisban vannak a kiborg-kísérletek? Amikor emberi szervezetbe gépi elemeket építenek be organikusan.

Még nagyon messze van ettől a technológiai fejlettség szintje. Azonban mesterséges ételt már elő tudnak állítani: az állati eredetű termékek helyettesítőjeként kísérleteznek ezzel, hiszen az állatok gázkibocsátása nagyban hozzájárul az üvegházhatás, a klímaváltozás erősödéséhez.

Előrehaladott állapotban vannak az emberi szövet reprodukálásának kísérletei.

A protézisek gyártása is fejlett, az emberi szöveg és a fém összeillesztésével már zajlik a próbálkozás, de a kiborg létrehozásától még távol vagyunk. A transzhumanista ábrándok egyike ez, hiszen ezzel lehetséges lenne a test öregedésének fékezése, a biológiai élet meghosszabbítása. Ugyanakkor ez a mozgalom fizikai terminusokban gondolkodik, az élet hedonisztikus élvezetét akarják kimaxolni. Ebben a jövőbeli világban nem sok helye lenne az olyan emberi értékeknek, mint az áldozatkészség, a részvét vagy az empátia. A transzhumanizmus individuális jövőt vizionál, ahol az önzés dominál: minden az egóról szól, az egyénnek mindenhez joga lenne, különösebb felelősségvállalások nélkül.

A transzhumanista mozgalom első blikkre néhány excentrikus figura periférikus szubkultúrájának tűnik, ön azonban úgy beszél róluk, mintha komoly esélyük lenne az emberiség közeljövőjét befolyásolni.

A mozgalom nemcsak tudományos, technikai vonatkozásai miatt jelentős, hanem azért is, mert globális hálózat, kapcsolatrendszer áll mögötte, és politikai vetületei is vannak. A „negyedik ipari forradalom” – a Világgazdasági Fórum által bevezetett kifejezés ez, amely

arra utal, hogy a jövő a biológiai, a technológiai és a digitális rendszerek fúziójáról szól.

Vagyis: a transzhumanizmus elvei globális irányelvekké váltak. Látjuk is, mindenhol ez megy: a klímaváltozás elpusztítja a Földet, rasszizmus van, ki kell terjeszteni az állatok jogait és az LMBTQ-jogokat is.

Gondolom, ide sorolja az emberi testet megváltoztató beavatkozásokat is.

Igen.

Azzal indult, hogy ha valakinek nem tetszett a füle, vagy a szájvonala, akkor egy plasztikai műtéttel azt megváltoztathatta. Aztán ha valaki nem érezte jól magát férfiként egy férfi testben, nemváltó műtéttel nővé válhatott. Mi a következő lépés? Ha nem érzi jól magát a gondolataival, akkor megváltoztatja chipek segítségével a mentalitását, gondolkodásmódját? Erre halad a technológia?

Igen, pontosan. A „transz” jelzőjű jelenségek mögött egy egyenlősítő szándék húzódik: mindenki, mindenféle hajlam, mindenféle típusú ember egyenlő, minden különbség csak társadalmi konstrukció. A sokféleség, a diverzitás programjának leple alatt igazából szabványosítják az embereket:

szép lassan formálható tárgyakká válunk.

Mindenki az lehet, ami lenni akar – ennek azonban ára van. Tehát már nem Isten hasonlatosságára teremtettünk, hanem saját magunk formáljuk magunkat tökéletessé.

Mennyire van közel az az idő, amikor olyan humanoid robotokat állítanak elő, hogy ha egy bejön ide a kávéházba, ahol ülünk, észre sem vesszük, hogy nem ember?

Ettől az emberi és gépi szimbiózistól is még távol vagyunk. Vannak azonban robotok, amelyeket mesterséges intelligencia működtet, tudnak kommunikálni, beszélgetni. Biztos, ismeri a Boston Dynamics robotkísérleteit, különösen az Atlas nevű robot figyelemre méltó: tud ugrani, futni, gurulni. Vagy ott van Sophie, az android: beszélgetni tud bárkivel. Az ő esetében az az elképesztő, hogy

ő az első android, amely állampolgárságot kapott.

Szaúdi állampolgár lett. Ez egy választóvonal újabb átlépése volt: precedens, hogy az ember egyenlő lett egy tárggyal.

Mikor lesz az a pont, amikor a mesterséges intelligencia által működtetett rendszerek kikerülnek az emberi kontroll alól, és önjáróvá válnak?

Nem tudom. De Raymond Kurzweil ezt 2045-re teszi. Kurzweil a Google fejlesztési igazgatója. Ha a nagy tech vállalatok vezetőit megnézi, vagy ateisták, vagy transzhumanisták. Miért promotálják az LMBTQ-jogokat, a chip-beültetéseket, a klímaváltozás elleni harcot? Ezek a milliárdos filantrópok finanszírozzák ezeket a kutatásokat, és

ezek az emberek a pénzükkel privatizálják a politikai hatalmat is.

Ki finanszírozza a kampányokat, ki áll a technológiai fejlesztések élén, ki gyártja a digitális gazdaság applikációinak szoftvereit? A big tech cégek szűk köre. Úgy érzem, hogy egy új globális világrend van kialakulóban, és egy technokrata vezetés áll az élére.

Ha ez lesz, és egy olyan típusú megfigyelési rendszerrel párosul, mint ami lokálisan Kína egyes részein már működik, akkor kérdés, hogy az egyének ebből ki tudnak majd maradni, vagy nem, mert csak a rendszer részeiként tudnak hozzájutni például az alapvető szolgáltatásokhoz?

Kínában már működik egy széles körű állami megfigyelő rendszer, kamerák, applikációk, és a többi. Ha valaki túl sok fekete pontot szerez, a rendszer látja, és feketelistára kerül. Ha ez megtörténik, akkor korlátozásokkal számolhat: nem léphet be egyes épületekbe, nem vásárolhat bizonyos ételeket. Kínában ez már a gyakorlatban működik.

Egy technokrata kormányzat a mesterséges intelligencia segítségével kontrollálja a lakosságot.

A nyugati államok is hasonló technológiai újításokat próbálgatnak, de a politikai berendezkedésük demokratikus: vannak szabadságjogok, vannak tehát korlátaik. A koronavírus-járvány megmutatott egy fontos dolgot: egy nyomós okra hivatkozva az emberektől el lehet venni a szabadságot, kényszerkarantén volt hónapokig, tömegek, gazdaságok mentek tönkre, és erősödött a függőség az államtól. Ezt a jelenséget tegye össze az egyenlősítő, szabványosító törekvésekkel, és látjuk a kibontakozó világot.

Kurzweil, Zuckerberg, Musk, Gates és mások: ezek individuális figurák, akik a saját területükön tevékenykednek, vagy van közöttük valamiféle együttműködés egy cél érdekében?

Vannak közöttük nézeteltérések, ahogy látjuk, de van együttműködés is. Big tech, big finance, big pharma, big energy, big construction – ezen szektorok nagyvállalatainak vezetői vajon hol találkoznak rendszeresen? Davosban, a Világgazdasági Fórumon. Ott vannak az IMF-ben a képviselőik által,  és más kormányok feletti, nemzetközi szervezetekben is.

Mi lenne a nagy terv?

A hatalom megszerzése. Ezek a szereplők milliárdosok,

a dolog nem a pénzről szól, hanem arról, hogy nyomot akarnak hagyni.

Ezek az emberek olyan korban voltak fiatalok, amikor a nemzedékük képzeletét a sci-fi sorozatok ragadták meg, a jelenüket pedig most a technológiai forradalom élvonalában való haladás határozza meg. Annyi pénzük van, hogy jelenleg űrrepüléseket hajtanak végre, műholdakat küldenek fel az űrbe, egy rendszerbe szervezik a kommunikációs hálózatokat; az adatok fölötti rendelkezés, a digitális gazdaság fölötti ellenőrzés a kezükben lesz. Ezek a nagyvállalatok gazdagabbak, mint a legtöbb nemzetállam. Ön szerint van bennük tisztelet az államok iránt? Nincs. A hatalom megragadása a céljuk, privatizálják a politikai hatalmat.

 

Nyitókép és fotók: Ficsor Márton

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az utóbbi idők legérdekesebb interjúja volt. Ha arra gondolok, h. az izomsorvadásosokon, a szklerózis multiplexeseken segíteni lehetne, olyan jó lenne! Azt hiszem, sajnos, h. NEM EZ a belátható jövő. A Covid rémes volt, mindenki visszahozhatatlan másfél évet veszített.

A klarinétozó és művészi fokot elérni tervező németországi unokámnak másfél évig NEM működött a német zeneiskola, az összes unokám gyengébb képzést kapott, mint normális körülmények között kapott volna.

Nem életmentő, de az életminőséget befolyásolva, műtétek maradtak el. Iszonyú pénzek mentek el védekezésre, oltóanyagra.

Nemcsak erről van szó, a Talmud-ideológia szerint a felsőbbrendű nép köteles vezetni, irányítani, kamatot szedni az alsóbb rendű emberektől.
INNEN INDUL KI MINDEN ALJASSÁG, ez ám csak a fasizmus, bolsevizmus, és a kettő keveréke, amit liberalizmusnak hazudnak.
Ez az eredője Isten teremtményének, az ember a lealjasításának, a Föld elpusztításának, az ultrafasiszta Talmud-rasszizmus...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés