Járvány utáni nyitás – ismét nő a migrációs nyomás

2021. augusztus 14. 6:54
Bár az illegális határátlépések száma visszaszorult egy időre, a Frontex friss számaiból látszik, hogy az irreguláris migrációhoz kötődő érkezések száma újra felfelé kúszik.

Tóth Klaudia írása a Mandiner hetilapban.

2019 derekán még senki nem gondolta, hogy egy olyan vírus fog végigsöpörni a világon, amely több mint 4 millió ember halálát okozza, szinte minden ország gazdaságát megtépázza, sokakat kilátástalan helyzetbe lök, s újfajta alkalmazkodási képességet kíván meg az emberiségtől. A migrációs trendek az előző évek statisztikáit követték: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2019-ben 141 741 illegális határátlépés történt, ami természetesen jócskán elmarad a 2015-ös migrációs válság 1 822 180-as adatától, de közelít a 2017-ben és 2018-ban regisztrált 204 720-as és 150 100-as esetszámokhoz. Két éve a legtöbb menedékkérelmet Németországban, Franciaországban és Spanyol­országban adták be. Túlnyomórészt szíriaiak, afganisztániak, venezuelaiak, kolumbiaiak és irakiak voltak a kérelmezők.

Érdekesség, hogy a korábbi években igencsak népszerű – Olaszországba és Máltára vezető – középmediterrán útvonal helyett a Törökországból a görög szigetekre és a Marokkóból Spanyolországba irányuló folyosókon erősödött meg a migráció. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az uniós vezetők több ízben egyeztettek Líbiával azért, hogy a helyi hatóságok feltartóztassák az Afrikából indulókat, másrészt Matteo Salvini olasz belügyminiszter szigorú intézkedései is gátló tényezők voltak. A római parlament 2019 nyarán fogadta el a Salvini-féle második migrációs jogszabálycsomagot, amely alapján a belügyminiszter közrendvédelmi vagy biztonsági okokra hivatkozva korlátozhatta vagy megtilthatta hajók áthaladását olasz felségvizeken, illetve kikötését olasz kikötőkben. A rendelkezés azt a gyakorlatot igyekezett visszaszorítani, amely során különféle ngó-k hajói segítették elő az illegális bevándorlást a Földközi-tengeren.

Illegális határátlépés közben életüket vesztő migránsok sírkövei egy nem hivatalos temetőben a kelet-törökországi Van város közelében. <br> Fotó: MTI / EPA / Sedat Suna

2020: vírus, lezárás, a migráció visszaesése
A pandémia hatásai és következményei sokkolták Európát. 2020 júniusára a repülőterek 6 százaléka, a szárazföldi határátkelőhelyek 25 százaléka és a kék határátkelő­helyek (vizek) 9 százaléka volt lezárva az Európai Gazdasági Térségben. A koronavírus-járvány kitörése és elterjedése hirtelen visszavetette az EU határain tapasztalható illegális határátlépési kísérletek számát, s a beadott menedék­kérelmek mennyisége is jelentős mértékben megcsappant. 2020 áprilisában például az illegális határátlépések száma Európa fő migrációs útvonalain a megelőző hónaphoz képest 85 százalékkal, mintegy 900-ra csökkent, ami a legalacsonyabb érték azóta, hogy a Frontex 2009-ben megkezdte a határadatok gyűjtését. 2020 első tíz hónapjában 
390 000 menedékkérelmet rögzítettek az illetékes szervek, ez 33 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben, emellett hat éve nem tapasztalt szintre, 114 300-ra zuhant vissza a bevándorlókhoz köthető határsértések száma.

A keletmediterrán útvonalon (Ciprus, Görögország tengeri határa, valamint Görögország és Bulgária szárazföldi határszakaszai Törökországgal) 74 százalékkal kevesebb irreguláris érkezőt jegyeztek fel, szám szerint 19 681. Ez valószínűleg abból adódik, hogy ekkor kevesebben indultak el Török­országból Görögország felé a politikai és gazdasági tényezők változása miatt annak ellenére, hogy 2020 februárjában Törökország bejelentette: nem állja többé útját az Európába igyekvő migránsoknak. Az effajta csökkenés a középmediterrán folyosóról már nem volt elmondható. Olaszország és Málta kapcsán háromszor több érkezőt regisztráltak a hatóságok az előző év azonos időszakához képest. 2019-ben mintegy 11 500 irreguláris migráns érkezett, 2020-ban már 35 628. Spanyolország és a Kanári-szigetek vonatkozásában is emelkedést lehetett észlelni: 22 600 érkezőt rögzítettek, ami nyolcszoros növekedés 2019-hez képest. Az Európai Bizottság égisze alatt működő Migrációs és Demográfiai Tudásközpont adatai szerint mindkét esetben inkább gazdasági okból, mintsem konfliktus miatti fenyegetés elől indultak útnak az EU határaira érkezők. A globális hazautalások mértékének csökkenése szintén hozzájárulhatott ehhez a folyamathoz. A Migrációs és Demográfiai Tudásközpont statisztikái továbbá arra is rámutattak, hogy a Földközi-tengeren való átkelés továbbra is az egyik legveszélyesebb opció: 2019-ben 2095 fő vesztette életét vagy tűnt el, 2020-ban pedig 1754 – és e statisztikák bizonyosan nem teljesek.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A rendelkezésre álló adatok azt is jelzik, hogy 2020-ban az Európába érkező irreguláris bevándorlók összlétszámának jóval nagyobb hányadát a férfiak tették ki. Csupán minden tizedik migráns volt nő, egy évvel azelőtt viszont még minden negyedik érkező. A 2020-ban regisztrált gyermekek aránya szintén visszaesést mutat. Ekkor nagyjából minden tizedik bevándorló volt tizennyolc évnél fiatalabb, 2019-ben arányuk még elérte a 23 százalékot. Ez még inkább azt jelzi, hogy nem családok menekültek a kibocsátó országokban uralkodó instabilitás miatt, hanem inkább az aktív korú, keresőképes férfiak vágtak neki az Európába vezető útnak, minden bizonnyal gazdasági okok miatt. Nemzetiségi megoszlás szerint 2020-ban a szíriaiak voltak a leggyakrabban jegyzett érkezők, őket követték a marokkóiak, a tunéziaiak és az algériaiak.  A kitoloncolásokra és az önkéntes hazatérésekre is rányomta a bélyegét a pandémia. 2020 márciusában, áprilisában és májusában bezuhant a kiutasítási határozatok száma, illetve a jogtalanul az EU területén tartózkodók hazautaztatása is sok esetben elhúzódott. Akik pedig maradtak, jellemzően nehezen tudtak hozzáférni az integrációt elősegítő lehetőségekhez, valamint az adminisztratív leterheltség miatt a munkavállaláshoz és a tartózkodáshoz kapcsolódó folyamatok is csikorogva haladtak – a francia hatóságok például a koronavírus-járványra hivatkozva késleltették a bevándorlók családegyesítési eljárásait.

Bevándorlók sátortábora a párizsi Köztársaság téren 2021. március 25-én, a Szolidaritás éjszakája nevű rendezvényen. <br> Fotó: MTI / EPA / Christophe Petit Tesson

2021: nyitás, szaporodó határátlépések
A koronavírus-járvány 2020-as tombolása után azt lehet kiolvasni a legfrissebb Frontex-adatokból, hogy az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határain 2021 első öt hónapjában meghaladta a 47 100-at, ami az előzetes számítások szerint 47 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, amikor az utazási korlátozások miatt csökkent az illegális migráció. Májusban az illegális határátlépések száma meghaladta a 10 500-at, ami több mint kétszerese a múlt év azonos hónapjában regisztrált adatnak. A legnagyobb ugrás az Észak-Afrikából Olaszországba tartó középmediterrán útvonalon történt. Az illegális átkelések száma ezen a szakaszon több mint a kétszeresére nőtt: január és május között mintegy 15 700 esetet rögzítettek. Az átkelési hullám csúcspontján huszonnégy óra alatt több mint 2100, zömében tunéziai és bangladesi ember érkezett az olaszországi Lampedusa szigetre, ami jogosan keltett aggodalmat az ott lakókban. A helyi rendőrség érdekvédelmi képviselője robbanásveszély-közelinek titulálta a helyzetet.

Idén májusban az illegális határátlépések száma meghaladta a 10 500-at”

A harmadik országokból induló bevándorlás felerősödésére – és az EU bénultságára – reagálva egyre több európai kormányzat áll elő különféle tervekkel, amelyek vagy megelőzni, vagy kezelni kívánják az illegális migrációból fakadó problémákat. Vannak, akik célzott segélyátutalások révén vennék rá a kibocsátó országokat arra, hogy otthon tartsák állampolgáraikat, mások a határvédelemre és a hazaszállításra helyeznék a hangsúlyt. A 2020 végén, 2021 elején a Nyugat­Balkánon kialakult humanitárius válság kapcsán a dán kormány például úgy határozott, hogy Albániában, Bosznia­Hercegovinában, Montenegróban, Észak-­Macedóniában és Szerbiában csaknem 45 millió koronával (mintegy 2,15 milliárd forint) támogatja a határellenőrzés megerősítését és a migránsok hazaszállítását. Szintén Dániában merült fel az az elgondolás, hogy a menekültügyi eljárások lebonyolítását EU-n kívüli országokba szervezzék ki.

A bevándorláshoz szorosan kapcsolódó illegális tevékenységek (embercsempészés, drog- és fegyverkereskedelem, nemi erőszak) szintén a migráció hosszabb távú negatív következményei közé sorolhatók. 2021 februárjában pél­dául bejárta a világsajtót az az eset, amikor több mint négyszáz rendőr közreműködésével csaptak le egy nemzetközi embercsempész-hálózatra Németországban és Ausztriában. A hálózat körülbelül 140 – főleg Szíriából származó – embert szállított a balkáni útvonalon keresztül illegálisan Németországba. Az efféle bűncselekmények mellett az erőszakosság is egyre meghatározóbb elemmé válik: a Melilla spanyol exklávé és Marokkó között húzódó határkerítést idén már több alkalommal megrohamozták a migránsok, s a jövőben valószínűleg még több kerítésostromnak és tüntetésnek lehetünk majd szemtanúi.

Migránsok csónakra próbálnak felkapaszkodni az észak-afrikai spanyol exklávé,  Ceuta határánál 2021. május 18-án. <br> Fotó: MTI / EPA / EFE / Mohaed Sziali

A jövő kihívásai
A digitalizáció, a gyors információáramlás és a globális összekapcsoltság a terrorcselekmények kitervelőinek kedvez. Biztonsági szempontból ez azért roppant veszélyes átfedés, mert nemegyszer előfordult, hogy európai országban menekültstátuszt kapó bevándorlók készítettek elő vagy követtek el terrortámadást az internet adta lehetőségeket kihasználva.

Amíg nem sikerül megfékezni a világjárványt, és nem indul meg világszerte a gazdasági fellendülés, a kibocsátó országokban a rossz foglalkoztatási és egészségügyi kilátások vélhetően továbbra is arra ösztönzik majd az embereket, hogy például az Európai Unió felé vegyék az irányt. A Frontex jelentései alapján elmondható, hogy a migrációs trendek visszarendeződnek a pandémia előtti helyzetbe, sőt valószínűleg magasabb érkezésszámra lehet majd készülni a járványügyi enyhítések miatt. A koronavírus-járvány gazdasági és szociális aspektusain kívül azt sem szabad elfelejteni, hogy a bevándorlók ellátása, oltása, különféle központokban való elhelyezése és a menedékkérelmek elbírálása mind anyagi terhet ró a befogadó országokra. Az illegális migrációból és az integrációs kísérletek kudarcából fakadó problémák az elkövetkező évek talán legfontosabb kérdései lesznek, emiatt mindenképp fontos lenne, hogy az EU nagyobb hangsúlyt fektessen külső határainak védelmére, s olyan politikai agendát alakítson ki, amely a migráció távlati perspektíváira és nehézségeire egyaránt koncentrál.

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

Nyitóképen: Illegális bevándorlók a melillai befogadóközpontban 2021. július 22-én, miután a határkerítésen átmászva mintegy háromszázan bejutottak Marokkóból. Fotó: MTI / AP / Europa Press / Europa Press

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés