Európa Tanács: Tettekre van szükség a cigányellenesség ellen

2021. augusztus 2. 11:52
Hétfőn van a roma holokauszt emléknapja.

Európának tanulnia kell a múltból, hogy harcolhasson a jelen cigányellenessége ellen, az emlékezés mellett tettekre van szükség - jelentette ki az Európa Tanács főtitkára a roma holokauszt emléknapján, hétfőn. Marija Pejcinovic Buric a közleményében azt írta: noha az európai romákat jelenleg nem fenyegeti népirtás veszélye, továbbra is megfélemlítéssel és agresszióval néznek szembe, a múltbéli előítéletek pedig a közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszéd formájában jelennek meg.

Emlékeztetett: a megkülönböztetés, a rasszizmus és a cigányellenesség elleni küzdelem az Európa Tanács elsődleges feladatai közé tartozik; a szervezet ezért a romák történetének felvételét szorgalmazta az iskolai tantervekbe, ami lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy megismerjék a roma művészetet, zenét, vallási és kulturális hagyományokat, valamint értékeljék a romák pozitív hozzájárulását közös európai történelemhez.  

„Ébernek kell maradni”

A roma közösségek tagjai csak akkor élhetnek a társadalom egyenlő tagjaként, félelemtől és megbélyegzéstől mentesen, ha mindenki tiszteletben tartja alapvető, törvényes jogaikat – tette hozzá a 47 tagú, strasbourgi székhelyű szervezet főtitkára. Rusz Harry Alex, Magyarország Európa Tanács melletti Állandó Képviseletének vezetője az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége alkalmából ismertetett közleményében azt írta: az áldozatokra való emlékezés mellett az évforduló arra is alkalmat ad, hogy láttassa azokat a szörnyűségeket, amelyeket a rasszizmus, az idegengyűlölet és az elfogadás hiánya okozhat.  

„Kötelességünk ébernek maradni a mai Európában tapasztalható cigányellenességgel szemben,

ugyanis még mindig túl sok roma szembesül megkülönböztetéssel és válik gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatává” – hangsúlyozta. Kiemelte: meg kell védeni a roma nők, férfiak és gyermek emberi jogait és méltóságát, valamint elő kell segíteni társadalmi beilleszkedésüket. Az Európa Tanács magyar elnöksége ezért kiemelt feladati közé sorolta a társadalmi befogadás és a roma emberek esélyeinek előmozdítását - emlékeztetett a magyar misszióvezető. Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

(MTI)

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pár napja írtam az "„Egy darab Kelet a barna homályban” – cigányság a Horthy-rendszer hajnalán című poszthoz, tökéletes ide is
"A cigánysággal kapcsolatban nem megemlíteni a harmincas évek végi és az 1947-es cenzus adatait felelőtlenségnek tűnik- ezek tudniillik hasonló metodológiával és az etnikai érzékenységet leszarva készültek. Ezekből majd negyvenezres szám látszik az első és 47 ezres létszám a 47-es cenzusnál. A demográfusok a cenzussal el nem ért réteget legalább akkorára teszik, mint a felmérteket- tehát a Horthy kor végére nagyjából százezres cigánysággal kell kalkulálni.
Ami sok szempontból a kályha kellene legyen a témával foglalkozóknak. az első és legfontosabb: az etnikumok közül Magyarországon egyedül a cigányok növelték jelentősen a létszámukat a világégésben. Ami azt jelenti, hogy a Porajmosban utazók telibe hazudják a történelmet. Ausztriában és Horvátországban volt porajmos, de mivel az írmagját is kiirtották a cigányaiknak, ezt ma már nem kéri rajtuk számon senki. A svédek is ügyesen oldották meg a cigányság felzárkóztatását- mivel intellektus vizsgálat alapján sterilizálták a cigány nőket, ami a populáció felét jelentette- így ott a hetvenes évek végére nem maradt ezer "őslakos" cigányuk. Míg nálunk a háború utáni idióta balos, meg a rendszerváltást követő elmebeteg szadeszes emberpolitika miatt valóságos cigány inkubátor programról beszélhetünk a 2000-es évekig- ami hetven év alatt megtízszerezte az etnoparazita népcsoport létszámát.
Amiről jó lenne kutatást látni és garantáltan nem fogunk, az az a kérdés lenne, mennyibe kerül egy magyar adófizetőnek egy darab cigány honfitárs. Szerintem sokan dobnának egy hátast"

DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Ezt frankón értem, most azt írd már le lécci, hogy lesz ebből csend a cigány kiscsaláddal megvert társasházban.

Szóval ez nem életszerű. Közben a kiscsalád befenyíti az árulkodókat és annyi. Senki se szereti, ha megszurkálják...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés