Az európai börtönöket is elárasztották a külföldiek

Az európai börtönök túlzsúfoltsága válságos szintet ér el, mivel a fogvatartottak számának növekedése legtöbb országban meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyeket számos országban.

Az Európa Tanács legfrissebb adatai szerint a fogvatartottak átlagos száma 100 férőhelyre vetítve 93,5-ről 94,9-re nőtt 2023 januárja és 2024 januárja között, a probléma az európai uniós tagállamok körülbelül egyharmadát érinti. 

Az Európa Tanács tagállamai közül tizenöt jelentette, hogy több fogvatartottjuk van, mint rendelkezésre álló férőhelyük. A legsúlyosabb helyzetben Szlovénia (134 fogvatartott 100 férőhelyre), Ciprus (132), Franciaország (124), Olaszország (118), Románia (116) és Belgium (113) van. További nyolc országban mérsékelt a túlzsúfoltság: Horvátország (110 fogvatartott 100 férőhelyre), Írország (105 fogvatartott 100 férőhelyre), Svédország (105 fogvatartott 100 férőhelyre), Magyarország (104 fogvatartott 100 férőhelyre), Azerbajdzsán (103 fogvatartott 100 férőhelyre), Finnország (103 fogvatartott 100 férőhelyre), Törökország (102 fogvatartott 100 férőhelyre) és Észak-Macedónia (101)fogvatartott 100 férőhelyre. 

Tizenhárom ország jelentős növekedést tapasztalt a fogvatartottak számban 2023 januárja és 2024 januárja között: Szlovénia (+25,4%), Svédország (+15,5%), Málta (+11,1%), Szerbia (+9,4%), Horvátország (+8,3%), Azerbajdzsán (+8,3%), Olaszország (+7,8%), Albánia (+7,5%), Egyesült Királyság (Észak-Írország) (+6,9%), Belgium (+6,8%), Egyesült Királyság (Skócia) (+6,7%), Egyesült Királyság (Anglia és Wales) (+6,4%) és Írország (+5,4%).

A fogvatartottak száma csak Bulgáriában (-14,5%), Luxemburgban (-14,5%), Törökországban (-12,9%), Észtországban (-12%), Litvániában (-9,4%) és Magyarországon (-7,3%) csökkent jelentősen, míg 24 országban stabil maradt. 

A problémát főként Nyugat-Európában a külföldi fogvatartottak jelentik, akik jelentős mértékben felülreprezentáltak a rabok között, éppen ezért több ország felvetette, hogy az ilyen bűnözők fogvatartását „ki lehetne szervezni” másik országoknak. Hugh Chetwynd, az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságának képviselője viszont arra figyelmeztetett ezzel kapcsolatban, hogy: 

„Ez inkább politikai intézkedésnek tűnik, amely gyors megoldást keres két problémára: a túlzsúfoltságra és a külföldiek kérdésére” – tette hozzá. 

Egy másik megoldás, amely rendszeresen felmerül például Nagy-Britanniában, hogy az „enyhébb bűncselekményeket” elkövető fogvatartottak büntetését elengedik, hogy ezzel alakítsanak ki helyet az új raboknak. 

„A túlzsúfoltság súlyosan rontja a börtönpopuláció életkörülményeit és a börtönigazgatás rehabilitációs erőfeszítéseit. Az adatok azt mutatják, hogy a rövidebb átlagos fogvatartási idő általában alacsonyabb börtönpopulációs arányokkal jár együtt. Bár vannak kivételek, ez a kapcsolat kiemeli a büntetés időtartamának fontosságát a börtönök túlzsúfoltságának kezelésében. Az alternatív szankciók előmozdítása mellett a büntetési idő csökkentése, különösen az erőszakmentes és alacsony kockázatú elkövetők esetében, hatékony eszköz lehet a fogvatartási arányok csökkentésére” – mondta Marcelo Aebi professzor, a Lausanne-i Egyetem SPACE kutatócsoportjának vezetője.

Nyitókép forrása: ALAIN JOCARD / AFP

***