Szilágyi Áron – a legnagyobb magyar sportoló valaha?

III. évfolyam 30. szám | Mandiner Sport
2021. július 29.
Már ha egyáltalán szabad ilyet kérdezni. Különböző korok összehasonlításának egy-egy sportágon belül sincs sokszor értelme, a sportágak közti méricskélésnek még azonos korban sem nagyon. De Szilágyi Áron zsinórban harmadik olimpiai bajnoki címe túlmutat azon, hogy ő minden idők legnagyobb vívója.

Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban.

Szerencsére csak magyar elődök miatt lehet azon tanakodni, hogy Szilágyi-e a legnagyobb vívó valaha. Két szintén kardvívó, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok, míg a tíz évvel később született Kárpáti Rudolf hatszoros. Ugyanők, főként a legeredményesebb magyar olimpikonként Gere­vich, elég gyorsan szóba kerülnek akkor is, ha a legnagyobb magyar sportolót keressük.

Tekintélye lett a sportágnak
A vívás mindenekelőtt egyéni sportág. Gerevich egyet nyert egyéniben, Kárpáti kettőt. Az, hogy a magyar csapat évtizedeken át verhetetlen volt az olimpiákon (1908-tól 1964-ig egyetlen vereség csapatban, teljes tarolás egyéniben, lásd infografika), sokban nekik köszönhető. Nem is az olimpiákon tettek érte a legtöbbet, hanem év közben a jelenlétükkel, hogy az akkori közegből olyan csapatot lehessen kiállítani, amely akár az ő hiányukat vagy gyenge szereplésüket is elbírta volna.

Birodalomépítés, hegemóniateremtés ez, de magán az olimpián csapatban már hatfelé oszlott a felelősség, és egyéniben is más úgy vívni, hogy a saját vereséged esetén is jó eséllyel magyar arany születik. 

Víváson belül az olasz tőröző­nő, Valentina Vezzali, országon és rokon sportágakon belül Papp László ötlik még mindenképp fel. Két zsinórban háromszoros egyéni olimpiai bajnok.

Fotó: AFP / Fabrice Coffrini

Vezzalival, az egyetlen korábban triplázó vívóval összevetve Áron javára az írható, hogy a női tőr lassabban csordogál, mint a leggyorsabb olimpiai számok egyike, a férfi kard. Vezzali három aranyába itt-ott belefért egy tíz másodperces taktikai, figyelmi vagy önfegyelmi tévelygés, ott ez csak egy-két tust jelent. Áron esetében egy fél asszót, nagyjából az egész olimpiát jelentette volna. A boksz épp ilyen kíméletlen, de ott az olimpiai arany inkább az előszobája csak valaminek, a profi szerződéseknek.

A vívásnak tekintélye van a magyar sporton belül, a magyaroknak pedig a nemzetközi vívóéletben”

Továbbá mind Papp Laci, mind Vezzali aranykorban született. Papp Laci Európa-bajnokok, érmesek sorával készülhetett, súlycsoportokkal feljebbről is, lejjebbről is. Valentina Vezzali sosem állt olimpiai dobogón egyedüli olaszként. Ezzel szemben Szilágyi Áronon kívül nem nyert magyar kardozó olimpiai meccset, mióta ő elmúlt tizennégy. Tizenhét évesen a sportág legendája ellen csereként fordítva segítette világbajnoki címhez és olimpiai induláshoz a csapatot, majd huszonkét évesen Londonban már ő volt az egyetlen, aki kijutott. Itt, a magyar vívás történelmi mélypontján a teljes vívóküldöttség is csupán négy főből állt.

Az óta az első londoni címe óta a vívótermek tele vannak, vidéken is, a vívásnak tekintélye van a magyar sporton belül, a magyaroknak pedig a nemzetközi vívóéletben. Ebből következően több fegyvernemben is tényező a csapatunk, tizenhárom vívónk van kint Tokióban, a férfikardcsapatunk kimondottan aranyesélyesként.

Szilágyi Áron végső soron eredményesebb a birodalomépítőknél, és birodalomépítőbb a legeredményesebbeknél. Sokoldalúsága a páston perdöntő, kevéssé kézzelfogható kérdésekben csak megkerülhetetlen.

Nyitókép: AFP / Mohd Rasfan

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés