Nem jár útdíjemeléssel az autópályás koncesszió, sőt új szakaszok épülhetnek meg

2021. június 18. 11:26
Az állampolgároknak és az áruszállítóknak, de költségvetésnek sem kerül majd többe, ha a minapi kiírás nyomán a kormány koncesszióba adja a gyorsforgalmi úthálózatot. Fontos: a tulajdonjog is az államnál marad.

Harmincöt évre koncesszióba adna az állam mintegy 2 ezer kilométeres autópálya-hálózatot, a koncesszió magában foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is, az erről szóló felhívást a Nemzeti Koncessziós Iroda tette közzé még a múlt héten az uniós közbeszerzési közlönyben – számoltunk be róla a napokban.

A Kormányzati Tájékoztató Központ közleménye úgy fogalmaz, több más európai országhoz hasonlóan a kormány döntése értelmében Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya-felújításokat, tekintettel arra, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem a helyreállítási alap, sem a következő hétéves közös költségvetés keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni. A tájékoztatás szerint

a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére ezáltal gyorsabb ütemben kerülhet sor,

a koncessziós modell finanszírozása az államadósság-kezelés „konzervatív kormányzati kereteiben valósul meg, az államadósság érdemi növelése nélkül”.

Beleállt az ellenzék

A bejelentés mindenesetre nagy vihart kavart. Az ellenzéki sajtó és az egyes pártok is nekiestek a kormányzati elképzelésnek. A párbeszédes Tordai Bence például a parlamentben úgy értelmezte a koncessziós kiírást, hogy a kabinet a „teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot magánkézbe akarják adni, hogy az üzemeltetés, a fenntartás, a fejlesztések és a felújítások is ugyanannak a nyertes vállalkozónak cégeit hizlalják”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában egyértelművé tette: „Aligha van Magyarországon egyetlen cég, amely ezt egyben vállalni tudja.” Kitért arra is, sikeres koncessziós szerződés esetén

a további útépítéseket, a hálózat fejlesztését immár nem az államnak kellene finanszíroznia,

esetleg hitelfelvétel révén, hanem ez a koncesszor dolga, illetve kockázata lesz. Ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom, szükség van erre a kiírásra – szögezte le.

Nem lesz díjemelés, nem nő az államadósság

Egy pénteki kormányzati háttérbeszélgetésen elhangzott: a kormány alaposan mérlegelve, több szempontot is, elsősorban az adófizetők érdekét szem előtt tartva döntött a konstrukció mellett. A gyorsforgalmi úthálózatot használók szempontjából talán a legfontosabb kikötés az Európai Unióban bevett megoldásnak számító koncessziós kiírásban, hogy a leendő nyertes nem növelheti kedve szerint a polgárokat terhelő útdíjat. Emelkedés ugyanis csak az infláció mértékében lehetséges (ez egyébként most is így van), mind az autópályamatricák, mind a teherforgalmat érintő díjak esetében. A bevétel növekedését csak az esetlegesen megépülő újabb szakaszon révén lehet elérni (értsd: ha új szakaszok épülnek, növekszik a forgalom, ami növeli majd a nyertes útdíjból fakadó bevételeit), de infláción túli díjemelés azoknál sem lesz lehetséges.

További érv volt a koncessziós megoldás mellett, hogy ezzel érdemben nem növekszik az államadósság. Napvilágra kerültek különböző elképzelések az elmúlt napokban, ám például Surányi György volt jegybankelnök javaslata megvalósítása esetén – kormányzati számítások szerint – éppen hogy nőne az államadósság.

Fontos megjegyezni, hogy nemzetközi koncessziós kiírásról, vagyis ennél nagyobb versenyt nem lehet elképzelni, ami a magyar szereplőket is komoly kihívás elé állítja. A kormány, miután egyértelmű lett, hogy e téren elapadnak az uniós források, nem akar várni az autópályafejlesztések folytatásával, ezért sem halasztja a jövő évi választások utánra a kérdés megoldását.

A tervek szerint legkésőbb december folyamán megkötik a szerződést

– már amennyiben lesz megfelelő ajánlat, és a tárgyalásos szakaszt is sikerrel le lehet folytatni. Az állam egészen az utolsó pillanatig, vagyis az aláírásig „meggondolhatja magát”. Erre a vonatkozó törvény közelmúltbeli módosítása ad lehetőséget – hangzott el a háttérbeszélgetésen.

Ahogy az is, hogy a kormány tanult a megörökölt, 2010 előtti autópályaépítési, illetve -üzemeltetési koncessziók hibáiból. Itt elsősorban az M5-ös és az M6-os szakaszról van szó. Ennek nyomán pedig az államnak több lehetősége lesz érdekei érvényesítésére, mint ezeknél, vagy akár a Liszt Ferenc repülőtér 75 évre szóló, tulajdonátruházással is járó korábbi privatizációja esetében. Fontos: a mostani konstrukció szerint a koncesszió „nem jár az állami gyorsforgalmi ingatlan tulajdon elidegenítésével, a koncesszor csak az állami tulajdon hasznosítására lesz jogosult, a vagyonelemek tulajdonjogát nem szerezheti meg”. Vagyis e megoldással a kormány a klasszikus értelemben vett privatizációra is nemet mond.

A vidék katalizátora lehet a projekt a kormány szerint

A kidolgozásban a kormány szerint nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező tanácsadói kör is közreműködött, a „gyorsforgalmi projekt a falusi és a vidéki Magyarország gazdasági fejlődésének katalizátora lehet, a közlekedési és szállítási költségek racionalizálásával, a megyei termelő és kereskedelmi központok, illetve felvevő piacaik/kereskedelmi partnereik hatékonyabb összekapcsolásával”.

A mostani pályázat lebonyolítása az uniós közbeszerzéseknek megfelelően, teljesen transzparens módon történik, a nyertesnek vállalnia kell az előzetesen rögzített fejlesztések, illetve útfelújítások megvalósítását. Ide tartozik például az M1-es Bicskét, Komáromot és Tatabányát érintő vagy az M7-es Székesfehérvárt, Szabadbattyánt és Balatonvilágost is érintő szakaszának sávbővítése, továbá az M3-as meghosszabbítása a keleti országhatárig.

Egy teljesen új pálya megépítését is kiköti az állam,

ez az M1-es autópályát Székesfehérvár és Kecskemét érintésével köti majd össze az M5-ös autópályával.

A kiíró azzal számol, hogy ezek a fejlesztések az „állami modellnél gyorsabb ütemben, a költségvetést és az állampolgárokat nem terhelő módon” valósulhatnak meg.

 

nyitóképünk illusztráció: Munkagép dolgozik a leállósáv felújítási munkálatai során az M1-es autópálya Zsámbék és Bicske közötti szakaszán 2020. március 5-én (MTI/Kovács Tamás)

Összesen 124 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hogy a kínai koncesszor nemleszgázáremelés???????

Ferihegyet meg vissza magyarkézbe?

És ti ez kajáljátok??????

"Kilógott a dinnye a ponyva alól, féltem, hogy valaki ellopja, inkább elhoztam én."

Gárdonyi G.: Göre Gábor
(Kátsa ezzel magyarázta a dinnyelopását)

Ti mind egyformák vagytok, csak ti többet loptok, mint gyurcsányiék.

Nektek lesz pofára esés. Ha esetleg nyerne az ellenzék, sokkal kevesebb lesz az az állami tulajdon, amit a támogatás fejében külföldi gazdáinak átjátszhat. Nem fog megismétlődni az, ami 1990-ben, amikor a nyugat az SZDSZ-en keresztül meggátolta a lusztrációt, cserében viszont kifoszthatta a lényegében szoci ellenőrzés alatt maradó gazdaságot. Mielőtt kételkednél, vedd figyelembe, hogy az Állami Vagyonügynökség vezetője Csepi Lajos volt, aki megvált KISZ KB tagságától.

"Hány éves vagy királyfi, hogy még hiszel a mesékben????"

Szegény anyám mindig azt mondta, hogy olyan szegény még soha nem volt, hogy ígérni ne tudjon...

Tanulj meg értelmezni. Nem csökkent az állami tulajdon, mert a koncesszió nem jelenti a tulajdon átruházását. De amint említettem az ellenzéknek tartozása van nyugati támogatói felé, amit csak az állami tulajdonból, a nyugati körök gazdasági befolyásnak elősegítésével tudnak megfizetni.

Ez lenne a jogállam helyreállítása fedőnevű akció.

Koncesszió és koncesszió között hatalmas különbség van.
Természetesen itt is arat a kormánykommunikáció csődje: bemondanak valamit, amiről mindenkinek a magánkézbe adás - drágulás törvény jut eszébe.
és ezzel megint bukott Orbán 1-2 százalékpontot és ugyanennyit nyertek a zsákmányvezérelt bal-libek...

"20 billió forintról 38 billió forintra csökkent."
Először is: 22 billióról, amit a bal-libek hoztak létre, közel megháromszorozva a 2002-es 8 billiót.
A 22-38 arány nagyobb hányada a beépített kamat-kamatoskamat együttható - állampapírok megújítása - okán kikerülhetetlen automatizmusként működött-működik. A maradék egynegyed pedig a COVID-hatás, amely az EU minden államában szinte ugyanaz, 20%-kal nőttek meg az adósságok Angliától Bulgáriáig...

A kiíró azzal számol, hogy ezek a fejlesztések az „állami modellnél gyorsabb ütemben, a költségvetést és az állampolgárokat nem terhelő módon” valósulhatnak meg.
Hej, nem így volt hajdanában!
Elképesztő az 1994-ben koncesszióba adott M5-ös körüli esztelen viselkedés.
2004-ben az állam közel 40 százalékos részesedést is vett.
Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalé-kot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdono-soknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bo-nyolult számítást, hogy
EZ BORZASZTÓ ÜGYLET VOLT, HISZEN HÁROM ÉV RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI DÍJÁBÓL KIJÖTT VOLNA A TELJES VÁSÁRLÁS.


Ne tégy fel gyerekes kérdéseket. Az a politikai támogatás, nyomásgyakorlás, a "civilek" akciózása, ami mind a kormány ellenében van, az ellenzék érdekében történik, az ő hatalomra kerülésüket szolgálja. Csak ők alakíthatnak kormányt, nem az EU hatalmaskodó bürokratái, tehát őket támogatják. Ha ez sikerre vezet, nyilvánvalóan elvárják, hogy a magyar gazdaságban lecsökkent nyugati befolyást növeljék. EU pénzekkel külföldi cégek helyzetbe hozása, a földtulajdonból szerzett részesedés, a vízkincs privatizálása, amit 2010-ben már terveztek, stratégiai cégek eladása, energetikai függőség Paks 2 elkaszálásával - ezek lesznek az elvárások. Nem a jogállam a nyugat problémája, hanem amit leírtam ahhoz keresnek végrehajtót.

Fordulj a hazai demokrácia nagy öregjéhez, Kuncze Gáborhoz, aki annak idején azzal indokolta a privatizációt, hogy az állam rossz gazda. Vagy fordulj Gyurcsányhoz, aki külföldieknek adta el a Liszt Ferenc repülőteret 75 évre. A kormány most próbálja ismét hazai kézbe venni.

Az autópályák ügyében pedig nem a mostani feltételezésed a lényeg, hanem a végeredmény. Nem külföldi fogja megkapni, ezt már az ellenzék is sejti, ezért megy a habverés.

Szerintem a jövő évi választás eredménye megjósolhatatlan. Bármennyire tragikus, de az RTL Klub, gugli, a fészbuk és a "művelt" Nyugat minden megtehetőt meg fog kísérelni azzal a céllal, h. NE legyen 4. Fidesz kormány egyhuzamban.

Ha Ripacsék visszajönnének itt MINDEN el lesz adva. Ez egy megelőző hadművelet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés