A nagy kérdés, hogy kinek a javára léphet vissza, és mit kér érte cserébe. A DK-val biztosan nem kötnek alkut és Karácsonnyal annak ellenére sem, hogy – a zuglói ügyet leszámolva – vele személyesen jó viszonyt ápolnak, hiszen a főpolgármester mögött az az MSZP áll, amelyet a Momentum XX. századi formációnak tart, s ha nem muszáj, nem boltolnak velük. Márki-Zaytól egy világ választja el őket, marad tehát a Jobbik, bár Jakab Péterékből is elegük van kissé, mivel ők sok választókerületben lepaktáltak a DK-val. Ha mégis Jakab javára lép vissza Fekete-Győr, akkor cserébe elvárják majd a Jobbiktól, hogy a listás helyek elosztásánál segítsék ki őket.
Fekete-Győr pártbeli pozíciója mindettől függetlenül nem rendült meg, hiszen kezdetben nem is ő volt a miniszterelnök-jelölt-jelölti kiszemelt. Szóba került, hogy ismert civillel kellene próbálkozni – Bajnai Gordonra gondoltak elsősorban –, utána Szél Bernadett neve is felmerült, sőt Donáth Anna neve is bekerült a kalapba. De a párt végül maradt Fekete-Győrnél, aki ha nem is túl sikeresen, de lelkesen végzi a feladatát. A tagság úgy véli, elsősorban nem az ő gyengesége vezetett idáig, hanem
a körülmények alakulása, és a szövetségeseik olykor nagyon elvtelen megállapodásai.
A Momentum gyengülését jelzi az is, hogy visszaléptették az egyik komoly jelöltjüket. Berg Dániel alpolgármester a II. kerületben a párbeszédes Tordai Bence javára adta fel a küzdelmet, mondván, neki nagyobb esélye van megverni a DK-s Kálmán Olgát, ami egyértelműen azt jelzi, Gyurcsányékat tekintik a legnagyobb ellenfelüknek. Egyébként 50-60 helyen így is elindulnak az előválasztáson, ezek felében pedig győzni is akarnak. Így a jó listás helyekkel együtt komoly tényezői szeretnének maradni az ellenzéki oldalnak.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kipukkadt a lufi: egyre többen döbbennek rá, hogy a Nyugat iránt rajongó és hangzatos, sokszor demagóg szlogeneket hangoztató pártelnök mögött nincsen valódi tartalom, nincsen valódi gondolat.