Emlékeztettek, hogy az elmúlt évtizedben az MKPK és az egyes egyházmegyék szigorú eljárásrendet és intézkedéseket vezettek be, amelyek egyszerre szolgálják a gyermekbántalmazás megelőzését, feltárását, a bűnösök felelősségre vonását és a segítségnyújtást a traumák feldolgozásában. A társadalom más intézményeihez hasonlóan az egyház is folyamatosan fejleszti gyermekvédelmi rendszerét, konzultál hazai és nemzetközi szervezetekkel, emellett maga is képez gyermekvédelmi szakembereket – sorolták.
A katolikus egyház belső vizsgálata a világinál is szigorúbb
A Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve, a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatják le vizsgálatukat. Ha a cselekmény a világi jogszabályok alapján is büntethető, az egyház felhívja a sértetteket és gondviselőiket, hogy tegyenek feljelentést az állami hatóságoknál.
Megjegyezték: a tettesek felelősségre vonását segíti, hogy az Országgyűlés 2014-ben eltörölte a súlyos bűncselekmények, köztük a gyermekbántalmazás elévülését.
Mint írták, a visszaélések feltárása – főleg, ha évekkel korábban történtek – igen nehéz, mert „ez a szörnyű bűntett többnyire az áldozatok lelkében hagy mély nyomokat, nincsenek rá sem tanúk, sem egyéb bizonyítékok”. Nyomozati jogok és eszközök hiányában az egyház csak az áldozatok közreműködésével tudja feltárni a múltat, elítélni a bűnösöket és segíteni a sértetteken, családokon ejtett sebek gyógyulását. „Az áldozatok vagy azok szülei olykor nem vállalják a világi büntetőeljárással járó nehézségeket, de emiatt az egyházat hibáztatni több mint igazságtalan.”