Örökjáradék-vita: a napokban dönthet a jeruzsálemi rabbinikus bíróság

2021. május 30. 9:22
Értesüléseink szerint vasárnap ismét összeül a vallási testület, az alperes Mazsihisz képviselőjének távolmaradásával. A várható ítélet a magyar államra nem lesz kötelező érvényű, ám mégis lehet hatása. Közben a kezdeményező Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségen belül is vitát gerjesztett az eljárás.

Ma ül össze ismét a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bírósága, hogy tárgyaljon a magyarországi zsidó egyházaknak az államtól járó, úgynevezett örökjáradék elosztásáról – értesültünk. Úgy tudjuk,

a testület a napokban, akár hétfőn vagy kedden meghozhatja az ítéletét.

Megírtuk: a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) fordult a jeruzsálemi vallási testülethez, keresetéhez pedig csatlakozott a Köves Slomó vezette Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is. Az örökjáradék a történelmi egyházakat a kommunizmus idején elkobzott javak miatt megillető kárpótlás egyik eleme. Tulajdonképp ma már az egyetlen eleme.

A visszakért ingatlanok visszaszolgáltatása ugyanis a rendszerváltozást követő nagyjából két évtizedben megtörtént, ez a szakasz lezárult, ám az államnál maradt, természetben vissza nem adott, illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos igények éves járadékká alakultak. Ez a mindenkori éves költségvetés része, s bár klasszikus értelemben nem sorolható az egyházi támogatásokhoz, mégis jelentős, akár milliárdos forrást jelent a számukra.

Az előzményekről és a részletekről már korábban beszámoltunk. A kereset lényege az, hogy az ortodoxok vitatják az örökjáradék felosztásának igazságosságát. Keresetük egyik lényegi megállapítása szerint az örökjáradék alapját képező ingatlanok értékének mintegy 40 százaléka az ortodox ingatlanoké, viszont az 1998 óta kifizetett összesen

30 milliárd forintnyi járadék összegének alig több mint 5 százalékát kapta csak meg a MAOIH.

Elzárkózik a Mazsihisz, nem vesz részt a jeruzsálemi perben

A Mazsihisz ezt természetesen vitatja, sőt, nem ismeri el a jeruzsálemi Bét Din, azaz Törvény Háza joghatóságát sem. Azt ugyanakkor a MAOIH és az EMIH is elismeri, továbbá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is egyértelművé tette, hogy bármi is legyen az ítélet, az a magyar államot nem kötelezi semmire.

Deutsch Róbert, a MAOIH vezető rabbija szerint ettől függetlenül évezredes hagyománya van annak, hogy az izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban. „Amennyiben pedig a Mazsihisz nem tartja magát egyháznak, akkor nem lehet jogosult arra az örökjáradékra, amelyet a magyar állam az egyházak részére folyósít” – tette hozzá.

A Bét Din május elején egyszer már összeült, ám döntés nem született, mert a Mazsihisz képviselője nem jelent meg. A Neokohn cikke, illetve az EMIH jelen lévő jogi képviselőjének beszámolója szerint a bíróság egyenesen megütközéssel fogadta a Heisler András vezette egyház eljárását és a sajtóban megjelent nyilatkozatait, melyekben a bíróság joghatóságát megkérdőjelezi. Mindettől függetlenül a Bíróság még egy lehetőséget kíván adni, hogy a felek kifejthessék az álláspontjukat.

Az újabb tárgyalást vasárnapra tűzték ki, ám úgy tudjuk, a Mazsihisz ezen az alkalmon sem képviselteti magát. Annál is inkább, mert ma tart közgyűlést, amelynek napirendjén például a tavalyi zárszámadás elfogadása szerepel.

Az EMIH szerint soha nem volt napirenden az igazságos elosztás

Köves Slomó nemrég a Lekvár és JAM című podcastban fejtette ki ismét a véleményét. Egyértelműsítette: az örökjáradék igazságos elosztása soha nem volt napirenden. Bár volt egy átmeneti megoldás 2012-ben, a három hitközség közti szerződés alapján, azonban ez a megállapodás, a Mazsihisz akkori vezetőinek kérésére kifejezetten nem említi az örökjáradékot, e helyett úgy fogalmaz, hogy

a Mazsihisz átenged bizonyos rendelkezésre álló forrást a másik két hitközségnek.

Kitért arra is, hogy bár jelentek meg ilyen beszámolók, a magyar kormány nem alperes ebben a perben, hanem formálisan érintett, hiszen mintegy láttamozta, azaz tudomásul vette a három hitközség 2012-es megállapodását.

Heisler András úgy véli, a jeruzsálemi vallási bíróságot a Mazsihisz azért nem fogadja el, mert náluk az elfogulatlanság vallástörvényi parancsát nem látják biztosítottnak. „Ehhez jogunk van és ezzel nem tettünk semmi olyat, ami vallásunkkal ellentétes lenne” – szögezte le, hozzátéve, Köves Slomón kívül az egész zsidó világ megértette ezt, és „egyetért érvelésünkkel”.

Az örökjáradék felosztásának aránya kapcsán pedig felemlegette: az egyházaknak felajánlható egy százalékok száma az EMIH és a MAOIH vonatkozásában az összes, zsidó felekezetek számára felajánlók húsz százalékát sem éri el. Érdekesség, hogy Deutsch Róbert lépése az ortodoxián belül sem váltott ki egységes elégedettséget.

Belső konfliktusok az ortodoxoknál

A szombat.org beszámolt arról, hogy a MAOIH „hét személyisége” levelet küldött az elnöknek, melyben egyebek mellett azt írták: „A hitközségünk helyzetét és a magyarországi zsidóság viszonyait gyökerestül felforgató tervek, illetve az ezzel járó politikai csatározások és közéleti hercehurcák nem szolgálják a közösség érdekeit. Jelenlegi helyzetben nem az anyagi források hiánya a Hitközség elvárható működésének és fejlődésének a fő akadálya, hanem a hitközségen belüli szervezeti viszonyok teljes rendezetlensége, sőt szabályellenessége.”

Vagyis a belső kritikusok szerint nem több forrásért kellene küzdenie a MAOIH vezetésének, hanem energiáit a „vallási élet belső megerősítésére kell fordítania”. Ezért a pereskedésben a „Hitközség jogszerűtlen és illegitim részvételét azonnali hatállyal meg kell szüntetni”.

Válaszában Deutsch egyebek mellett a MAOIH csődközeli helyzetével érvelt,

továbbá azzal, hogy az igazságos kárpótlás kiharcolását még az elődje vetette fel, illetve a perindításról testületi döntés is született. Ami a jeruzsálemi rabbinikus bíróságot illeti, ennek joghatóságát az elnök vitán felül állónak tartja: akár rendes izraeli bíróságként, akár választott bíróságként tekintünk rájuk, érvelése szerint döntésüket Magyarországon végre kell hajtani.

Úgy tudjuk, a levelezést követően személyes konzultációt is tartottak az érintettek, nem sok sikerrel. A Neokohn ezt követően arról írt, hogy az elnök felé kifogásokat megfogalmazók közül öten nem is tagjai a hitközségnek, így kritikájuk joggal tekinthető a Mazsihisz által biztatott gyengítésnek.

Nyitókép: A szervezet újraválasztott elnöke, Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) tisztújító közgyűlésén a Mazsihisz fővárosi székházának dísztermében 2019. május 12-én. (MTI/Soós Lajos)

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés