Vasárnap dönt a jeruzsálemi vallási bíróság a magyarországi zsidó egyházaknak járó, évi milliárdos forrást jelentő örökjáradék felosztásáról. Az ítélet a magyar államot nem kötelezi, ám mindenképp új helyzetet teremt majd. A per kapcsán felerősödött a feszültség a felekezetek, különösen is a Köves Slomó vezette EMIH és a Heisler András-féle Mazsihisz között.
Ha korábban azt írtuk, válságban van a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, vagyis a Mazsihisz, akkor az elmúlt hónapokban kialakult helyzetre már nehéz kifejezést találni.
A legnagyobb hazai zsidó felekezet egyaránt küzd belső vitákkal és kap külső kritikákat, a vallási vezetést jelentő Rabbitestület szembekerült a világi vezetéssel, Heisler András elnök viszonya pedig lassan menthetetlenül megromlik a kormánnyal. Megírtuk: Orbán Viktor miniszterelnökben megütközést keltett, hogy Heislerék az ügy súlyát relativizálva határozatlanul nyilvánultak meg az antiszemita kijelentéseiről elhíresült közös balos borsodi képviselőjelölt, Bíró László ügyében a tavalyi időközi kampányában. De egyéb nézeteltérések is terhelik a kapcsolatot.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Deutsch Róbert, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, miután hiába próbálkozott a Mazsihisznél, a jeruzsálemi vallási bírósághoz fordult, keresetéhez pedig csatlakozott a Köves Slomó által vezetett Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is. Deutsch Róbert kifogása: „Az elmúlt huszonhárom évben folyósított járadékok összvolumene 30,6 milliárd forint, amelyből a Mazsihisz 26,8 milliárd forintot kapott, annak ellenére, hogy a számba vett, vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel ötven százaléka az orthodox hitközséghez tartozott.”
Meghosszabbított egyházi kárpótlás
De miről is van szó pontosan? Az örökjáradék a történelmi egyházakat a kommunizmus idején elkobzott javak miatt megillető kárpótlás egyik eleme. Tulajdonképp ma már az egyetlen eleme. A visszakért ingatlanok visszaszolgáltatása ugyanis a rendszerváltozást követő nagyjából két évtizedben megtörtént, ez a szakasz lezárult, ám az államnál maradt, természetben vissza nem adott, illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos igények éves járadékká alakultak.
Ez a mindenkori éves költségvetés része, s bár klasszikus értelemben nem sorolható az egyházi támogatásokhoz, mégis
Csakhogy a zsidó egyházak helyzete speciális. Ismeretes: a Rákosi-féle egyházellenes kommunista vezetés a holokauszt által megnyomorított zsidó hitközségeket sem kímélte, s 1950-ben valamennyi felekezeti irányvonalat egy ernyőszervezet, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete alá rendelt, 1991-ben pedig kvázi ennek utódjaként jött létre az alapvetően a neológiát képviselő Mazsihisz. Az utóbbi harminc évben egyes részegyházak kiváltak, így jött létre 2004-ben a chabad irányzathoz tartozó EMIH is, de önálló, a 2010 utáni egyházügyi törvény által is elismert önálló egyházként működik a MAOIH is.
Az örökjáradék ügyét egyszer már „megbolygatták”, 2012-ben a Mazsihisz ellenállása ellenére a kormány által jóváhagyott megállapodás született, mégpedig úgy, hogy az abban az évben 1,7 milliárdos forrásból a Mazsihisz 80, a MAOIH 11, az EMIH pedig 8 százalékot kapott. Pontosabban: a Mazsihisz kapja azóta is a teljes összeget, ám az említett arányokban abból továbbít a másik két felekezetnek.
Deutschék most azt mondják, az elmúlt tíz évben történt változások miatt ez az arány már nem igazságos, másrészt
A mostani követelés középpontjában az áll, hogy az örökjáradék alapját képező ingatlanok értékének mintegy 40 százaléka az ortodox ingatlanoké, viszont az 1998 óta kifizetett összesen 30 milliárd forintnyi járadék összegének alig több mint 5 százalékát kapta csak meg a MAOIH. A Mazsihisz ezt természetesen vitatja.
Jeruzsálemi bíróság dönthet vasárnap
A vita mindenesetre a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Dinje (Törvény Háza) elé került, amely vasárnap, azaz május 9-én hoz döntést. Azt a MAOIH és az EMIH is elismeri, továbbá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is egyértelművé tette, hogy bármi is legyen az ítélet, az a magyar államot nem kötelezi semmire. Ráadásul a Mazsihisz előre jelezte: ő magára nézve semmiképp sem tartja érvényesnek a verdiktet, nem is képviselteti magát a tárgyaláson.
Deutsch erre úgy reagált, hogy az örökjáradék-monopóliummal bíró zsidó szervezet ezzel zsidó egyháznak sem tekintheti magát, mivel évezredes hagyománya van annak, hogy az izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban. „Amennyiben pedig a Mazsihisz nem tartja magát egyháznak, akkor nem lehet jogosult arra az örökjáradékra, amelyet a magyar állam az egyházak részére folyósít” – tette hozzá.
Köves Slomó:
„A Mazsihisz több évtizede nem az egyedüli képviselője a magyarországi vallásos zsidóságnak,
ezért nem teheti meg, hogy egyedül rendelkezzen azon javak fölött, amelyeknek az egész vallásos magyar zsidóság céljait kell szolgálni. Elszomorító, hogy a magát zsidó egyházként meghatározó Mazsihisz világi vezetése a lényegről nem akar tudomást venni, és ehelyett nyakatekert konyhai jogászkodással próbálja elodázni a probléma megoldását.”
A Mazsihisz elnöke vitat és támad
Heisler András ezzel szemben úgy véli, a jeruzsálemi vallási bíróságot a Mazsihisz azért nem fogadja el, mert náluk az elfogulatlanság vallástörvényi parancsát nem látják biztosítottnak. „Ehhez jogunk van és ezzel nem tettünk semmi olyat, ami vallásunkkal ellentétes lenne” – szögezte le, hozzátéve, Köves Slomón kívül az egész zsidó világ megértette ezt, és „egyetért érvelésünkkel”.
Az örökjáradék felosztásának aránya kapcsán pedig felemlegette: az egyházaknak felajánlható egy százalékok száma az EMIH és a MAOIH vonatkozásában az összes zsidó felekezetek számára felajánlók húsz százalékát sem éri el. Az elnök véleményét a Mazsihisz honlapján olvasható, a volt népszabadságot Kácsor Zsolt által jegyzett cikkben Politzer Maymon Krisztina jogász volt hivatott alátámasztani, aki szerint sem a „magyar államnak, sem
a Mazsihisznek nem fűződik ahhoz érdeke, hogy egy ezoterikus, archaikus bíróság előtt lépjenek fel,
és olyan jognak vessék alá magukat, amely nem része a hatályos jogrendszernek, és amit állami, nemzetközi jogszabályok nemhogy nem kötnek, de nem is érdekelnek”.
Ezek tehát az álláspontok, ám információink szerint, ha az örökjáradék-ügyben igazságtalan felosztást állapít meg a jeruzsálemi bíróság, a Mazsihisz nehezen kerülheti el, hogy legalább tárgyalóasztalhoz üljön. A kormány nem avatkozhat bele ebbe a folyamatba, de a korábban működő Zsidó Kerekasztal mellett adott esetben fórumot biztosíthat az egyezkedésnek.
Feldmájer Péter, Heisler elődje a Mazsihisz elnöki székében, jelenleg a Közép-Magyarországi Területi Csoport vezetője a Neokohn-nak adott interjúban az ortodoxok lépésére utalva úgy fogalmazott, ha azzal szembesül valaki, hogy az igényére nem érkezik olyan válasz, ami bármiféle lehetőséget nyújtana a kompromisszumra, akkor el kell döntenie, mi lesz. Ha az történik, hogy nem kezelik egyenlő méltóságú személyként, csoportként, akkor nem marad más lehetősége, mint a bírói út, fejtegette.
Megosztott hitközségi szövetség
Eközben információink szerint akárhogy próbál egységet mutatni, a Mazsihisz is erősen megosztott, folyamatosan nő az elégedetlenség a Heisler-féle vezetéssel szemben. A leghangosabb kritikus a közelmúltban talán Róna Tamás főrabbi volt, akit a Mazsisz világi vezetése elbocsátott, ám a Rabbitestület többször is megerősítette az elnöki posztján. Ő azóta megalakította a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesületet, azaz ZSIMÁ-t, amelynek képviselőit nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is fogadta, s támogatásáról biztosította.
Úgy tudjuk, a ZSIMA komoly építkezésbe kezdett, egyre több egyházi személy csatlakozik hozzá, s már iskolafenntartásban is gondolkodnak.
Lesz per Budapesten is
Heisler azonban nem hagyta annyiban a csörtét, minapi közleményében jelezte: „Mint zsidó ember, keresetet nyújtottam be Köves Slomóval szemben a Magyarországi Bét Dinhez, amelynek feje, dr. Frölich Róbert főrabbi befogadta a dokumentumot. Köves Slomó, az amerikai Chabad mozgalomhoz tartozó EMIH vezető rabbija ugyanis az elmúlt időszakban, több alkalommal tett a közvélemény előtt rám nézve sértő megjegyzéseket. Legutóbb »ateistának« és »Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak« nevezett.”
Érdekesség, hogy Heisler és Frölich viszonya finoman szólva sem konfliktusoktól mentes, ezért forrásaink úgy vélik, elkeseredettségét – egyúttal a viszony végletes elmérgesedését – jelzi, hogy erre a lépésre szánta el magát. Ugyanakkor felmerül: ha a budapesti Bét Din joghatóságát ezek szerint elismeri, az elnök milyen alapon vonja kétségbe a hasonló, jeruzsálemi testület döntését.
Köves Slomó mindenesetre úgy reagált, hogy kíváncsian várja a Heisler András által benyújtott keresetlevelet, és természetesen áll elébe minden legitim vallási bíróság idézésének.
„Állításaim igazságának megítélése nem nehéz feladat, mert
egyrészt köztudott, hogy Heisler András egy becsődölt textil vállalkozó,
másrészt a sajtóban fél éve megjelent interjúban, a hitét firtató kérdésre Heisler maga vallotta be, hogy az ő életében 1986 október 23-án volt az utolsó olyan pillanat, amikor »nem lehetett nem hinni« a gondviselésben. A Mazsihisz vezetője saját istenhitével kapcsolatban természetesen tehet egyértelmű nyilatkozatot vallási bíróság előtt vagy máshol, de addig a közvélemény és én is csak a nyilvánosságot kapott kijelentéseire vagyunk kénytelenek hagyatkozni” – fogalmazott az EMIH vezető rabbija, aki korábban a Mandinernek adott interjúban is kifejtette véleményét Heisler András hitével kapcsolatban.
nyitókép: Heisler András beszédet mond holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen a Mazsihisz Goldmark termében 2019. január 27-én. (MTI/Mohai Balázs)
Ennek a „tragikus folyamatnak” csak az szabhat gátat a szervezet szerint, ha az Unió a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel lép fel a gyűlöletkeltés ellen.
Grósz Andorral tárgyalt a magyar miniszterelnök.
Demográfiai bomba Izraelben az egyre növekedő arab lakosság, miközben a zsidó államban a vallásos réteg nő a leggyorsabban.
Az ordibáló és füttyögő idióta gazembereknek soha nem volt erőssége a logika. Sem.
Köves Slomó szerint őket senki sem kérte arra, hogy a többi zsidó szervezettel konszenzusban készüljenek el a múzeum tervei.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
