Bemutatták a Hungarian Conservative első számát

2021. május 10. 10:53
A legfontosabb amerikai és európai politikai kérdésekről beszélgettek a magazin bemutatóján.

A Hungarian Conservative folyóirat bemutatójának első beszélgetésén Magyarics Tamás professzor, a Hungarian Conservative főszerkesztője Boris Kálnokyval, az MCC Média Iskolájának vezetőjével és Mártonffy Balázzsal, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatójával beszélgetett a Biden-adminisztráció közép-európai diplomáciai törekvéseiről és a németországi választások előtti szituációról.

Boris Kálnoky megszólalását azzal kezdte, hogy Joe Biden egy pragmatikus politikus, aki nem csap nagy zajt, nem szít annyi konfliktust, mint az előző elnök. Kálnoky szerint míg az Egyesült Államok és Németország között valószínűleg harmonikusabb lesz a kapcsolat, mint Trump alatt; addig a közép-európai térségben több konfliktus lesz majd a demokrata vezetés idején. 

Mártonffy Balázs felhívta a figyelmet, hogy az egyik fő téma Kína lesz, amiről nagyjából hasonlóan gondolkodik Biden és Trump is:

Kína kihívást jelent Amerika számára,

és ez jelentős konfliktuspont lesz a jövőben. A belpolitikában a változtatás és a folyamatosság igénye egyaránt jellemző lesz Biden alatt. 

A NATO-kapcsolatokról Kálnoky azt mondta: fontos látni, hogy átpolitizálnák a NATO-t, miközben továbbra is elvárják a kisebb NATO-tagállamok hozzájárulásának, haderőfejlesztésének erősítését. Ukrajna kapcsán fontos arra emlékezni, hogy az Egyesült Államok fő térségbeli problémája Oroszország – Moszkva tesztelte is Bident az első száz napban az ukrán határ menti katonai felvonulással. Mártonffy Balázs is fontos ügy Bidenék számára Ukrajna, a kérdés az, hogy Amerika meddig megy el a segítségnyújtással. 

A beszélgetés során a német politikáról, Berlin nyugati és keleti kapcsolatrendszeréről is szó esett, különös tekintettel arra, hogy miként lehet Kínával egyensúlyra épülő kapcsolatokat építeni. 

A német belpolitikáról szólva Kálnoky azt mondta: az látszik, hogy

Németország kezdi elveszíteni a politikai stabilitását,

és most még nem látható, ki és hogyan vezeti tovább az országot az őszi választás után. 

Az előadás második paneljének témája az európai szuverenitás volt: két meghívott vendégelőadóval, Rodrigo Ballesterrel, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjának vezetőjével, illetve Lovas Miklóssal, a 21. század intézet kutatójával beszélgetett Kiss István, a lap főszerkesztő-helyettese.

Tényleg fontos a szuverenitás a 21. században? – merült fel a kérdés a beszélgetés elején. Ballester szerint a téma fontosabb, mint valaha, ebben a korban, amikor a nemzeti szuverenitás fogalmát lekicsinylik. Lovas Miklós szerint

fontos nyelvi harc zajlik manapság,

amiben lényegi feladat, hogy a szuverenitás fogalmi rendszerét képviseljük.

Felmerült a brexit témája: Ballester szerint ez is leginkább a szuverenitás kérdéséről szólt, hogy ki a végső döntés joga alapvető nemzeti kérdésekben, mint amilyen például a migráció. Lovas szerint a fő probléma az, hogy Brüsszelt olyan erők irányítják, amelyek a nemzeti szuverenitás fogalmát elvetik. 

De vajon van különbség a kelet-közép-európai és a nyugati szuverenitásfogalmak között? Ballester szerint igen, a mi térségünkben realistán fogják fel a szuverenitás fogalmát, miközben a tragikus történelmi tapasztalatok is éberségre intenek. 

Másik fontos témáról is szó esett a beszélgetésben: a nemzetközi nagyvállalatok hatalmának kérdése, amik akár erősebbek lehetnek egy-egy országnál is. Ballester szerint számos problémát vet fel ez a téma, hiszen például a nagy tech cégek addig jutnak, hogy a szokásainkat, szinte az agyműködésünket is megváltoztatják, miközben a közösségi médiumok lassan eldöntik, hogy miről lehet beszélni és miről nem. Lovas arról beszélt, hogy olyan strukturák alakulnak ki, amelyek kívül vannak a demokratikus kontroll rendszerén. 

De vajon lehet-e alternatív nyilvánosságokat teremteni? A résztvevők a Parler példáját hozták fel, amelyet a hatalomban lévő tech nagyvállalatok egy pillanat alatt megroppantottak.

A beszélgetés során az európai közösség történetét is áttekintették: Ballester szerint

a fordulópont a maastrichti szerződés volt,

amikor az addigi pragmatikus együttműködést új céloknak rendelték alá, amikor már a nemzetekfeletti szerveződés vált az új alapvetéssé. 

Szóba került a koronavírus-járvány is, hogy ezt miként tudta az EU, illetve az egyes tagállamok kezelni. Lovas Miklós szerint az EU gyengén szerepelt a járvány kezelésében, Ballester ugyanakkor megérti azt, hogy az Európai Unió a jelenlegi rendszere miatt nem tudott a leghatékonyabban eljárni az ügyben. 

A beszélgetés végén az EU lehetséges jövőképeit vázolták fel a résztvevők: Ballester szerint el kell felejteni az ideológiákat és a pragmatizmusnak kell érvényesülnie. Lovas Miklós felhívta a figyelmet a demográfiai hanyatlás veszélyeire, végül pedig a keresztény alapokon működő természetjogról beszélt, mint megoldásról a jelen és a jövő számára.

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés