„A posztkommunisták zsigerileg képtelenek igazat mondani” – Deutsch Tamás a Mandinernek

2021. május 6.
Amit ők újbeszélül visszatérítendő támogatásnak neveznek, az hitel – hangsúlyozza a fideszes EP-képviselő. A baloldalnak nem tetszik, hogy csak a vissza nem térítendő uniós forrásokat kéri a kormány.

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Vannak föl nem használt pénzek az előző uniós költségvetésből, s indul az újabb hétéves ciklus is, a nehéz helyzetre való tekintettel rengeteg forrást tesz elénk az Európai Unió. Ezért igazából nem tartom nagy bajnak, hogy ezt a hitelt most nem vesszük fel” – fogalmazott az egyébként a kormánnyal rendre kritikus volt jegybankelnök, Bod Péter Ákos az ATV stúdiójában az uniós helyreállítási alapról szóló viták kapcsán. Igaz, a Momentum tanácsadójaként is emlegetett szakember az orosz és kínai kölcsönöket helyteleníti.

Ismeretes: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, illetve az állam- és kormányfők tavaly decemberi megegyezése nyomán létrejött, összesen 750 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) Magyarország 2511 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és legfeljebb 3384 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatásra (azaz hitelre) jogosult. Ahogy arról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón is beszélt, a vissza nem térítendő támogatást Magyarország teljes egészében felveszi, a kölcsönrészt viszont egyelőre nem, a „hiteleknél projektalapon, egyedi döntés esetén lehetséges az igénybevétel”.

Orbán Viktor egy uniós csúcsot előkészítő online egyeztetésen tavaly szeptemberben. <br> Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Leadtuk a tervezetet Brüsszelnek
A helyreállítási tervet már le is adtuk az Európai Bizottságnak, ami kétségtelenül fordulatot jelent, hiszen egy korábbi verzióban még szerepelt a kölcsön is. Információink szerint még várhatók tárgyalások a témában az unióval.

Brüsszel továbbra is aggódik az akadémiai szabadság miatt”

Az ellenzéki sajtó és a baloldali poli­tikusok szinte kommunikációs össztüzet zúdítottak a kormányra. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában egyenesen úgy fogalmazott: „Minden egyes magyart a csecsemőtől az aggastyánig 350 ezer forint visszatérítendő európai támogatástól készül megfosztani az Orbán-­kormány, miközben összesen mintegy 4000 milliárd forinttal adósítja el az országot Kínának és Oroszországnak.” Karácsony szerint ez a kormány egyik legnagyobb közbotránya, a „nagyon kedvező konstrukciójú visszatérítendő támogatás” révén ugyanis lehetne például minimálbért emelni, munka­nélkülieknek támogatást adni, a lakhatási és megélhetési költségeket csökkenteni, bértámogatást nyújtani, zöld- és klíma­védelmi programokat finanszírozni. A politikus annyira komolyan veszi a témát, hogy Gémesi Györggyel, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével közösen Orbán Viktornak és Ursula von der Leyennek is levelet írt, kifejezve felháborodását az uniós hitelfelvétel elmaradása miatt.

A főpolgármester érvelését számos baloldali politikus és sajtóorgánum átvette, azt sugallva, hogy a miniszter­elnök azért mondott le a hazánknak járó források 57 százalékáról, mert „nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról”.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Mindig az optimális eszközt választjuk
Nézzük a kormányzati megfontolásokat! Először is: a hitelfelvétel hat év alatt számottevő mértékben, mintegy hét százalékkal növelné az államadósságot. Kormányzati forrásaink szerint ráadásul az ellenzéki sugalmazással szemben a kölcsönt korántsem tudnánk annyival jobb feltételekkel felvenni, mint esetleg más forrásból vagy akár a nyílt pénzpiacról. A különbség akár egyetlen százalék lehet.

A hitelfelvétel hat év alatt mintegy hét százalékkal növelné az államadósságot”

Kormányzati alapelv, hogy az adott beruházási célhoz az optimális konstrukciót és forrást érdemes választani, ezzel indokolhatók informátorunk szerint az emlegetett kínai és az orosz kölcsönök. Ezzel szemben Brüsszel valóban szigorú megkötéseket tenne a kifizetések mellé, részben az országspecifikus ajánlások mentén. Vagyis leegyszerűsítve: nem mi dönthetnénk el, mire költünk a kölcsönből. Nincs tisztázva a pénzek felhasználásának pontos feltételrendszere, ellenőrzése, auditja sem.

Nápolyban tüntetők követelik  az uniós források felhasználásának átláthatóságát. <br> Fotó: AFP / NURPHOTO

Karácsonyék szerint – ahogy fentebb idéztük – e keretből számos szociális intézkedést lehetne megvalósítani, például a minimálbér emelését. Csakhogy az utóbbi mértéke minden évben a munkaadók és a munkavállalók alkufolyamatának eredménye, s a minimálbért nem az állam, hanem a cégek fizetik ki. „A főpolgármester által felsoroltak zömét egész egyszerűen nem tudnánk finanszírozni az RRF-ből, ezek felelősség nélküli ígéretek. Hónapok óta küzdünk azért, hogy az orvosok béremelésének egy kisebb részét elszámolhassuk az uniós források terhére, ám jelen állás szerint ez is megakad a brüsszeli ellenálláson” – fogalmaz kormányzati forrásunk.

Nem mi dönthetnénk el, mire költünk a kölcsönből”

A hitellel kapcsolatos aggályainkkal egyébként nem vagyunk egyedül, sőt. Információink szerint a huszonhét tagállamból csupán négy-öt kíván élni a hitelfelvétel lehetőségével, és ők sem mind a teljes összegre pályáznak. Azok, amelyek a teljes keretüket kihasználják, Magyarországnál jóval nehezebb gazdasági helyzetben vannak. Huszonegy ország pedig nem kér a hitelből.

A magyar miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Brüsszelben 2020. július 19-én. <br> Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benkő Vivien Cher

Akcióba lendültek a zöldek
További adalék, hogy nyolc, zömmel a Zöldekhez tartozó európai parlamenti képviselő a minap levélben mószerolta be hazánkat Ursula von der Leyennél, s az egyetemi modellváltásra hivatkozva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Magyarországnak az RRF-ből járó, az alapítványi fenntartású egyetemek fejlesztésére fordítandó támogatás eltűnik szem elől. „Meggyőződésünk, hogy az EU-nak határozott lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza a támogatások eltűnését átláthatatlan pénzügyi struktúrákban, és meg kell állítania az akadémiai szabadság rendszerszintű lerombolását” – írták.

Úgy tudjuk, az ezzel kapcsolatos tárgyalások során a kormány valamennyi felmerülő vállalását teljesítette, minden kért garanciát jogszabályi szinten rögzítve is kész volt megadni arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatás fejlesztésére szánt uniós források felhasználása teljesen átlátható és ellenőrizhető lesz. Ám hiába: a kérdés abszolút politikai kontextusba került, Brüsszel – alighanem a hazai ellenzéki sugalmazásokra hallgatva – továbbra is aggódik az akadémiai szabadság miatt. Úgy néz ki, emiatt a felsőoktatás fejlesztésére a következő években szánt 1500 milliárd forintnyi forrást a kormány kénytelen lesz a magyar költségvetésből biztosítani, a kitűzött cél eléréséhez – vélhetően politikai okokból – nem számíthat az EB támogatására.

***

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Mandinernek

Ujhelyi István és Karácsony Gergely szerint a kormány azért mondott le a RRF-ből pályázható uniós források egy részéről, mert az Európai Bizottság nem hagyná, hogy a Fidesz ellopja. Tényleg ez az ok?
Ha irodalmi választ szeretnék adni a helyreállítási alappal kapcsolatos baloldali megnyilvánulásokra, azt mondanám, ez a hozzáállás George Orwellnek a rendszerváltoztatás előtt még a tiltott művek kategóriájába tartozó, 1984 című regényére emlékeztet. A kötet a világirodalomban talán a legdrámaibban tudta bemutatni a kommunizmus és a kommunisták embertelenségét és aljasságát, s a regényben szerepel az újbeszél kifejezés. Ez arra utal, hogy az elnyomók nemcsak elveszik az emberek szabadságát, elveszik az életüket, de még azzal is tönkreteszik őket, hogy a nyelvet is elveszik tőlük, mert semmi nem azt jelenti, mint amit mondanak. Valójában Ujhelyi István és Karácsony Gergely is virtigli posztkommunista, mert semmi nem azt jelenti, mint amit mond.

Mire gondol?
Először is: amit ők újbeszélül visszatérítendő támogatásnak neveznek, az nem támogatás, hanem hitel. Kétségtelen, számíthatunk támogatásra is, mégpedig nagyjából 35 milliárd euróra a következő hétéves közös uniós költségvetésből, továbbá még 7 milliárd euróra, azaz mintegy 2500 milliárd forintra a helyreállítási alapból. Ehhez jöhet hozzá a kölcsön lehetősége, amiből, köszönjük szépen, most nem kérünk. Tehát az alapállításuk orbitális hazugság, amin azért annyira nem csodálkozhatunk, hiszen tudjuk, a posztkommunisták zsigerileg képtelenek igazat mondani. 

Mindenesetre Ujhelyi Istvánék szerint hamis érv a kormány részéről eladósodást emlegetni.
El kellene dönteni, hogy most az a baj, ha van rajtunk sapka, vagy az, ha nincs. Szinte az összes balos megmondóembertől azt hallhattuk az utóbbi időben, hogy romokban a magyar gazdaság, borzalmas mértékű lett az államadósság. Ezt szajkózta a DK-s Molnár Csaba és Dobrev Klára mellett maga Ujhelyi István is. Egy vödörnyi könnyet összesírtak, mondván, milyen tragikus Magyarország pénzügyi helyzete, most pedig 10 milliárd eurónyi hitel felvételét követelik sűrű, tömött sorokban. Ez a politikai kognitív disszonancia magasiskolája! Ami pedig a baloldal kedvenc szabadidős elfoglaltságát, a lopásvádat illeti: valamennyi említett uniós forrástípus elköltésének ellenőrzésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, totális tévedés tehát azt sugallni, hogy „Orbán Viktor visszatáncolt, mert lopásgátlót épített Brüsszel a kifizetések mechanizmusába”. Ha ez igaz lenne, egyetlen EU-s támogatási formával nem élnénk. Nonszensz.

Hogyan jellemezné akkor a kritikákat?
Sajnos a baloldal buta. A magyar baloldal politikusai úgy gondolják, ha ellenzékben vannak, akkor az a politikai teljesítmény csimborasszója, ha mindig mindenben pont az ellenkezőjét mondják, sőt üvöltik, mint amit a kormány mond, illetve tesz. Csakhogy ez a nagy semmi, alighanem ezért is szenvedtek vereséget az utóbbi három országgyűlési választáson. Úgy viselkednek, mint az idegesítő nagynéni a családi összejöveteleken, aki bárki bármit mond, grimaszol, megjegyzéseket tesz, és mindent mindenkinél jobban tud.

Azért ha mégis érdemesnek bizonyulna, élhet a kormány az uniós hitelfelvétel lehetőségével?
Természetesen. 2023. augusztus végéig lehet jelentkezni a pénzre; ha éppen kölcsön kell, s ez lesz a legkedvezőbb lehetőség az adott helyzetben, sor kerülhet rá. De ennek kapcsán is egy újabb totális ellenzéki önellentmondással találkozhatunk: a választás közeledtével a baloldalról egyre gyakrabban követelik, hogy a kormány ne tegyen a választáson túlnyúló kötelezettségvállalásokat. Most tessék, nem tesz ilyet, nem vesz fel 10 milliárd euró hitelt, de most ez sem jó nekik. Megjegyzem: a huszonhét tagállamból huszonegy nem kér a hitelből, a teljes összeget is csupán három veszi fel. Persze Dobrevék nyilván mindenkinél is okosabbak, ám a valóságban talán mégsem olyan szép a leányzó fekvése, ha ennyien mondanak nemet erre a hitelre. Nemcsak a kamat számít ugyanis, hanem például a túlzott bürokrácia vagy a felhasználás korlátozottsága is. A kormány megfontolt döntést hozott.

Nyitókép: Földházi Árpád

Összesen 84 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az elotted iro ballibjobbikosok a helyukre kerultek, a sor vegere.
Ami pedig a hitelt illeti, az EU ebbol dotalna a kedvenc vallalkozoit, beszallitoit. Ok mondanak meg mire, kire koltsuk a tamogatast, magyarul a hitelt.
Kosz, nem.

Az EU által meg van határozva, hogy milyen célokra fordítható az igénybe vett összeg. Az is meghatározásra került, hogy a kettőt nem lehet összevonni. A fő célok a következők:

,,Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatáshoz jussanak, az uniós országoknak terveikben ki kell dolgozniuk egy koherens projekt-, reform- és beruházási csomagot, amely hat szakpolitikai területet ölel fel:

- zöld átállás
- digitális transzformáció
- intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés
- társadalmi és területi kohézió
- egészségügy és reziliencia
- a következő generációra – többek között az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák,,
https://www.consilium.europa.e..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés