Ellenzéki hazugságok, tévedések és csúsztatások a helyreállítási alapról

A következő napokban benyújtja a kormány a helyreállítási tervet az Európai Bizottságnak (EB) – tudta meg a Mandiner. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelezte: a magyar elképzelésnek világos fókuszai vannak, ilyenek elsősorban az egészségügy és az oktatás fejlesztése, zöld közlekedési fejlesztések, megújuló energiák elterjesztése.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten járt Brüsszelben, hogy Ursula von der Leyennel, az EB elnökével tárgyaljon az ügyben. Gulyás szerint az egyeztetésen szó esett olyan részletkérdésekről, amelyek a hatékony és gyors döntéshozatalhoz szükségesek. A bizottság jelezte: igyekszik két hónap alatt elbírálni a helyreállítási terveket.

Nem kérjük a hitelt

Ismeretes: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, illetve az állam és kormányfők tavaly decemberi megegyezése nyomán létrejött, összesen 750 milliárd eurós helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) Magyarország 2511 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, a további legfeljebb 3384 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatásra (azaz hitelre) jogosult.

Csakhogy a kancelláriaminiszter is megerősítette:

s ezt Orbán Viktor jelezte is az EB elnökének. Vagyis a hamarosan Brüsszelbe kerülő magyar koncepció – amely hosszú hónapok egyeztetési folyamata nyomán született meg – nem tartalmazza majd a hitelfelvételt.

Kétségtelen: ez némi fordulatot jelent, hiszen egy korábbi tervezetben még szerepelt a kölcsön is, ám a végleges változatban már biztosan nem fog. Hogy miért, arra hamarosan visszatérünk!

Karácsony és társai tiltakoznak

Az ellenzéki sajtó és a baloldali politikusok mindenesetre a bejelentés nyomán szinte kommunikációs össztüzet zúdítottak a kormányra. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában egyenesen úgy fogalmazott: „Minden egyes magyart, a csecsemőtől az aggastyánig 350 ezer forint visszatérítendő európai támogatástól készül megfosztani az Orbán-kormány, miközben összesen mintegy 4000 milliárd forinttal adósítja el az országot Kínának és Oroszországnak.”

a „nagyon kedvező konstrukciójú visszatérítendő támogatás” révén ugyanis lehetne például minimálbért emelni, munkanélkülieknek támogatást adni, a lakhatási és megélhetési költségeket csökkenteni, bértámogatást nyújtani, zöld és klímavédelmi programokat finanszírozni. A főpolgármester érvelését számos baloldali politikus és sajtóorgánum is átvette, azt sugallva, hogy a miniszterelnök azért mondott le a hazánknak járó források 57 százalékáról, mert „nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról”.

Nézzük a tényeket! – Eladósodás, rossz kondíciók

A hitelfelvétel hat év alatt mintegy hét százalékot dobna az államadósságon, ami nagyon komoly mértéket jelent. Kormányzati forrásaink szerint ráadásul az ellenzéki sugalmazással szemben a kölcsönt korántsem lehetne annyival jobb kamatfeltételekkel felvenni, mint esetleg más forrásból. A nyílt pénzpiacon felvehető hitelekhez képest például alig egy százalékkal jobb a kamata.

Fontos kormányzati alapelv ugyanis, hogy az adott beruházási célhoz a lehető legoptimálisabb konstrukciót és forrást érdemes választani, ezzel indokolhatók informátorunk szerint az emlegetett kínai és az orosz kölcsönök is. Ezzel szemben Brüsszel valóban szigorú megkötéseket tenne a kifizetések mellé, részben az úgynevezett országspecifikus ajánlások mentén. Vagyis leegyszerűsítve:

Nem tisztázott a pénzek felhasználásának pontos feltételrendszere, ellenőrzése, auditja sem.

Amit Karácsonyék javasolnak, azokra nem lehet költeni

Karácsonyék szerint (ahogy fentebb idéztük) e keretből számos szociális intézkedést lehetne megvalósítani, például a minimálbér emelését. Csakhogy utóbbi mértéke minden évben a munkaadók és a munkavállalók alkufolyamatának eredménye,

„A főpolgármester által felsoroltak zömét egész egyszerűen nem tudnánk finanszírozni az RFF-ből, azok felelősség nélküli ígéretek. Hónapok óta küzdünk azért, hogy az orvosok béremelésének egy kisebb részét elszámolhassuk az uniós források terhére, ám jelen állás szerint ez is megakad a brüsszeli ellenálláson” – fogalmaz kormányzati forrásunk.

Más tagállamok sem kérik

Aggályainkkal nem vagyunk egyedül. Sőt. Információink szerint

ám ők sem mind a teljes összegre pályáznának. Azok, akik a teljes keretüket kihasználják, Magyarországhoz képest jelentősen nehezebb gazdasági helyzetben vannak. A jelenlegi információk alapján huszonegy ország pedig egyáltalán nem kér a hitelből. „Ez talán érthető, hiszen egy félig biankó hitelszerződést egy család sem szívesen írna alá” – érzékeltette a dilemma lényegét forrásunk.

Mégsem végleges a döntés?

Az ellenzéki kommunikáció szerint a mostani döntéssel a kormány végleg lemond többezer milliárd forintnyi fejlesztési pénzről. Csakhogy ez is tévedés. Ahogy arra Gulyás Gergely is utalt: az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén, egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány ezt meg is fontolja majd. Ám – mint fogalmazott – szeretnék „minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását”.

Felsőoktatásra sem ad forrást Brüsszel

Nyolc, zömmel a Zöldekhez tartozó EP-képviselő a minap levélben mószerolta be hazánkat Ursula von der Leyennél, s az egyetemi modellváltásra hivatkozva aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Magyarországnak az RFF-ből járó, az alapítványi fenntartású egyetemek fejlesztésére fordítandó támogatás „eltűnik a szem elől”. „Meggyőződésünk, hogy az EU-nak határozott lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza a támogatások eltűnését átláthatatlan pénzügyi struktúrákban, és meg kell állítania az akadémiai szabadság rendszerszintű lerombolását” – írták.

Úgy tudjuk, az ezzel kapcsolatos tárgyalások során

minden kért garanciát jogszabályi szinten rögzítve is kész volt megadni arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatás fejlesztésére szánt uniós források felhasználása teljesen átlátható és ellenőrizhető lesz.

Ám hiába: a kérdés abszolút „politikai kontextusba” került, Brüsszel – alighanem a hazai ellenzéki sugalmazásokra hallgatva – továbbra is aggódik az akadémiai szabadság miatt. Úgy néz ki, emiatt a felsőoktatás fejlesztésére a következő években szánt 1500 milliárd forintnyi forrást a kormány kénytelen lesz a magyar költségvetésből biztosítani, e célra – vélhetően politikai okokból – nem számíthat az EB támogatására.

nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)