„Én imádok Gyurcsány Ferenc felesége lenni” – Dobrev Klára portréja

A DK vasárnap bejelentette, hogy Dobrev Klárát indítja miniszterelnök-jelölt-jelöltként az ellenzéki előválasztáson. Nem történt meglepetés, hiszen hónapok óta biztos volt, ha lesz jelöltje a pártnak, az ő lesz. De hogyan jutott idáig az egykori miniszterelnök felesége? Hogyan lett a politikusfeleségből politikus? Egyáltalán mit lehet tudni Dobrev Kláráról mindezen túl?

Kommunista családi örökség – átvitt- és szó szerinti értelemben

Dobrev családjának szinte minden tagja szorosan kötődik a kommunista pártállamhoz. Nagyapja, Apró Antal, hírhedt kommunista politikus, akinek az egykori szovjet titkosszolgálathoz, a KGB-hez fűződő viszonya máig tisztázatlan. A szobafestőnek indult politikus jellemzően a háttérember szerepét töltötte be, mégis komoly karriert futott be a kommunista pártban.

1957-ben Minisztertanács elnöke lett, majd személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét; 1958. június 17-én ő jelentette be az Országgyűlésben Nagy Imre és három társa kivégzését, amit a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett.

Lánya, Apró Piroska külkereskedelmi pályára került. Nem tudni, volt-e bármilyen titkosszolgálati szerepe, de egy biztos, az ő pozíciójában kellett, hogy legyen valamilyen kapcsolata a szolgálatokkal.

Mező Gábor, a Pesti Srácok újságírója korábban megtalált egy állambiztonsági feljegyzést, amelyet Apró Piroska beszámolója alapján készítettek egy állambiztonsági célkeresztbe került német újságíróról, miután fiatalon a házaspár közelébe került a KGB-hez tartozó Nemzetközi Újságíró Szervezet balatoni nyaralójában.

Dobrev anyja 1970-ben a Külkereskedelmi Minisztériumhoz került, majd Bulgáriába ment, ahol a kereskedelmi kirendeltség titkára lett. Később a Videoton külkereskedelmi vállalatánál, majd újra Szófiában dolgozott, immár vezető pozícióban. Valószínűleg

Később újra a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a rendszerváltoztatást követően pedig újabb vezető kereskedelmi pozíciók mellett Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Talán véletlen, de korábban Horn is éppen Szófiában dolgozott titkárként, és valószínűleg ott is szervezhették be ügynöknek.

Épp családi háttere miatt keltett megütközést sokakban, amikor Dobrev a kommunizmus áldozatainak emléknapján kiposztolta a Facebook-ra, hogy „soha többé kommunizmust!”

Anyja lánya – a szoci miniszterelnökök kabinetfőnökei

Dobrev Klára a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. Ezt követően először a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen elvégezte a közgazdász szakot, majd 1997-ben a jogi képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, és 2002-ben jogi szakvizsgát tett.

Négy nyelven beszél (angol, bolgár, német, orosz). Közgazdasági egyetemi évei alatt az AIESEC nevű nemzetközi diákszervezet tagjaként tevékenykedett, a szervezet 1992-es világkongresszusa szervezőbizottságának sajtókapcsolatokért felelős elnökhelyettese volt. Szakmai gyakorlatát a MODI Xerox cégnél, marketingasszisztensként az indiai Bengaluru városában töltötte.

1994 őszén például közreműködött Baráth Etele szocialista főpolgármester-jelölt választási kampányában. Alighanem könnyű dolga volt a kapcsolatépítésben azért is, mivel anyja, aki ugyebár Horn Gyula kabinetfőnöke volt, számos informális kapcsolattal rendelkezett a szocialisták legmagasabb köreiben.

Talán nem véletlen, hogy Apró Piroska lánya épp annak a Medgyessy Péternek lett később a kabinetfőnöke, aki közgázos évei alatt Apró évfolyamtársa és párja volt. Dobrev Klára 2001-től dolgozott Medgyessy mellett. A későbbi miniszterelnök kampánystábjának vezetésében az alábbi tagokat találjuk: Ron Werber, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Baja Ferenc, Levendel Ádám, Gál J. Zoltán, Suchmann Tamás és Erős János. Sok az ismerős név.

Az MSZP választási győzelmét követően, 2002-ben Dobrev Klára az EU-pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál kapott vezető pozíciót, miközben férje 2003 május és 2004 október között gyermek-, ifjúsági és sportminiszter volt. A NFH-nál betöltött posztjáról csak férje miniszteri lemondását követően távozott, ám az akkoriban történtek miatt máig fájhat a feje.

Klára és Ferenc

Ami a magánéleti szálat illeti: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 1994 augusztusában, a balatonőszödi kormányüdülőben ismerkedtek meg. Gyurcsány ekkoriban egy balatonszemesi villában nyaralt második feleségével és két fiával. Innen járt be a kormányüdülőbe, Szilvásy Györgyhöz, míg Dobrev Klára anyjával, Apró Piroskával tartózkodott ott.

Gyurcsány visszaemlékezése szerint később Pesten meghívta ebédelni leendő feleségét, akivel 2-3 órát beszélgetett. Ezután elkezdtek találkozgatni, majd Gyurcsány két hónap múlva, 1994 októberében elhagyta a családját, feleségét, valamint 6 és 4 éves kisfiait, és összeköltöztek.

Dobrev Klára Debreczeni József Gyurcsány Ferencről szóló könyvében ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy Gyurcsány és előző felesége, Edina házassága ekkor már nem volt jó. Debreczeni szerint a két nő viszonya végül rendeződött, már csak azért is, mert a két fiú egyre több időt töltött Gyurcsány és Dobrev közös otthonában. Azt még a később DK-s politikussá lett szerző is elismeri, hogy

A könyv alapján Dobrev Klára nem felelt meg a hagyományos feleségszerepnek, így például az összeköltözésük után demonstratív módon nem volt hajlandó elmosogatni Gyurcsány után. Három közös gyermekük született, 1996-ban Anna, 1997-ben Tamás, majd 2015-ben Márton.

Egy tavalyi interjúban Dobrev így vallott kapcsolatukról: „Én imádok Gyurcsány Ferenc felesége lenni. Valószínűleg annak köszönhető az is, hogy jól működik a házasságunk és nagyon intenzív a kapcsolatunk, hogy nagyon hasonló az érdeklődési körünk is, benne a politika, általában a közélet.”

A bukás után

Nem tudni, pontosan milyen szerep jutott Gyurcsány Ferenc kormányzása idején férje munkájában Dobrev Klárának, és az anyjának. Az Index egy 2007-es portréja szerint Dobrev befolyása erősebb Gyurcsányra, mint Apró Piroskáé, és a 2006-os kampány idején egy informális hatalmi központot is működtetett a két asszony az Altus Zrt. Szalay utcai irodájában.

Azt viszont a 168 óra újságíróinak Bajnai Gordon kormányzásáról írt könyvéből derült ki, hogy

Tokajban 2009. március 13-14-én. A 16 fős Gyurcsány-stáb válságtanácskozásán azt a következtetést vonták le, hogy nincs olyan megoldás, amellyel a gazdasági csőd és a teljes politikai vereség egyaránt elkerülhető.

„Érzelmileg sokakat felkavart ennek beismerése. Dobrev Klára elsírta magát. A végső szót azonban mégiscsak ő mondhatta ki: Tokajból hazafelé a miniszterelnöki konvoj egyszer csak megállt, a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. A testőrök a miniszterelnöki Audiban maradtak, a kormányfő pedig maga vezette a biztonsági autót hazáig. Mellette a felesége ült: lassan haladtak. Volt mit átbeszélni az úton” – olvasható a könyvben.

Árnyalja ezt a beszámolót, hogy Dobrev tavaly a Mozgó Világnak adott interjúban elmondta, ő azt szerette volna, ha Gyurcsány nem mond le. 2015-ben az Origonak pedig ezt mondta erről:

2009-ben az MSZP kiment mögüle, egy miniszterelnök pedig nem tud kormányozni párt nélkül.”

Mindenesetre 2010-re egyértelművé vált, hogy Gyurcsány politikusi karaktere maradandó károsodást szenvedett. Elutasítottságának mértéke miatt állítólag a posztkommunista hálózati baloldal körében egyre gyakrabban került elő „B-megoldásaként” Dobrev neve. Gyurcsány feleségének azonban egyelőre a családi cég, az Altus vezetése volt a főtevékenysége.

Ugyanakkor Dobrev továbbra is a közéletben maradt, legtöbbször fórumokat vállalt, és időnként interjúkat is adott, valamint aktívan belevetette magát férje új pártja, a Demokratikus Koalíció közösségének szervezésébe. 2014-től pedig már kifejezetten gyakran szerepelt nyilvános fórumokon és a médiában.

Több, mint „politikusfeleség”

Bár, amint látjuk, Dobrev politikai szerepvállalása nem tegnap kezdődött, a hazai politika „nagyszínpadára” csak 2019-ben lépett ki, amikor a DK listavezetőjeként elindult az Európai Parlamenti választáson. Az úgynevezett „európai egyesült államok” elképzelésével kampányoló politikus pártja pedig sikerrel járt, legalábbis korábbi eredményét megduplázva 19 százalékot ért el, ezzel – legalábbis látszólag – a legerősebb hazai ellenzéki formációvá vált. Dobrev pedig mehetett Brüsszelbe.

Ahol aztán a 2019-es választás után felálló új Európai Parlament egyik alelnökévé választották. Persze jó kérdés, hogy miért éppen a mindössze 4 képviselőt küldő, a szocialista EP-frakció pártjai közt is gyengének számító DK politikusából lett az Európai Parlament alelnöke. (Sőt, majdnem elnöke, hiszen az európai szocialisták belső szavazásán csak 71-39 arányban maradt alul az olasz David Sassolival szemben.)

Mindenesetre tény, hogy Dobrev politikusi karrierje az elmúlt években felívelő pályán van. Sokan már az EP-választás idején felvetették a lehetőségét, hogy

Erre utalt az is, hogy Dobrev a legtöbb EP-képviselőtől megszokott viselkedéssel szemben korántsem vonult vissza a hazai közéleti szereplésektől. Sőt, EP-alelnöki munkája ellenére kifejezetten sok időt tölt Magyarországon, rendszeresen szerepel a balliberális médiában, és a közelmúltban kampánykörutat is tett az országban.

Dobrev Klára a DK EP-választási kampányrendezvényén (Kép:MTI/Bodnár Boglárka)

Az EP-választás előtt a 24.hu-n megjelent interjúban erről így fogalmazott: „A magyar EP-képviselő valójában Magyarországon politikus. Programunk lényege, hogy a magyar belpolitika és az európai politika között nincs különbség.” Állítása szerint a Fidesz-KDNP 2018-as választási győzelmének hatására döntött úgy, hogy „beszáll a politikába”.

Pár hónappal később EP-alelnökké választása után pedig úgy nyilatkozott:

de ezek egyelőre az Európai Parlamenthez kötődnek. A következő 20-25 évünk a tét. Többet lehet most tenni az elkövetkező néhány évben Európában Magyarországért, mint idehaza. A többire térjünk vissza később.”

A parlamenti választás közeledtével egyre többet lehetett hallani arról, hogy a DK esetleg őt jelöli majd, és a várakozások lassan ugyan, de beigazolódtak. Dobrev Klára elérte eddigi politikai pályája csúcsát: amennyiben megnyeri az ellenzéki előválasztást, miniszterelnök-jelölt lehet.

Borítókép: MTI/Mónus Márton