Armin Laschet a választmányi szavazáson nagy különbséggel győzött Markus Söder CSU-elnök ellen.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi választmánya nagy többséggel állást foglalt amellett, hogy Armin Laschet pártelnök, észak–rajna–vesztfáliai miniszterelnök legyen a CDU és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson – közölték kedden Berlinben. A hajnalban kiadott közlemény szerint a döntést hosszú és intenzív vita előzte meg „személyekről, választási esélyekről és a párt bázisának hangulatáról”.
Testvérpárti vita
A kancellárjelöltségre Armin Laschet és a Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is pályázott, ami a második világháború vége óta működő szövetség történetének egyik leghevesebb testvérpárti vitájához vezetett. A kérdés a CDU-t is megosztotta, több vezető politikus, köztük elnökségi és választmányi tagok is a pártelnöknél népszerűbb bajor kormányfő jelölését javasolták. Arra hivatkoztak, hogy a pártszövetség Markus Söder vezetésével nagyobb eséllyel lehet sikeres a Bundestag-választáson, és a tagság, illetve a választók is többnyire őt támogatják.
A rendkívüli – a pártelnök által hétfő délelőtt összehívott – választmányi ülésen hat órán keresztül folytatott vita után, éjfél után szavaztak. A testület szavazati joggal rendelkező
A titkos szavazáson hatan tartózkodtak. Armin Laschet így 77,5 százalékos támogatottságot szerzett a választmánytól. Markus Söder hétfőn Münchenben a CSU elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a CDU vezetőségének kell eldöntenie, ki legyen a pártszövetség közös kancellárjelöltje. Azt mondta, hogy a CSU bármilyen döntést elfogad. Igen hasonló nyilatkozatot tett nyolc nappal korábban, április 11-én is. Másnap a CDU elnöksége és választmánya is kiállt Armin Laschet mellett, bár szavazást nem tartottak a kérdésről.
Csak egyszer fordult elő
Markus Söder kétségbe vonta az állásfoglalás érvényességét, kifejtette, hogy nem felülről diktálva, hanem minél szélesebb kört bevonva kell meghozni a döntéseket. Egyelőre nem ismert, hogy Markus Söder és a CSU miként viszonyul a CDU-választmány újabb állásfoglalásához. A pártszövetség hagyományai szerint a kancellárjelöltség a CDU elnökét illeti, mert a CDU a szövetség nagyobbik – a 16 tartomány közül 15–ben működő – tagja. Ez azt jelenti, hogy elsőként a CDU elnöke nyilatkozhat arról, hogy vállalja-e a feladatot, és kit javasol maga helyett, ha nem él a lehetőséggel.
Eddig egyszer fordult elő, hogy a csak Bajorországban működő CSU nem értett egyet a testvérpárt vezetőjének javaslatával. A vita végére a két párt egyetlen közös testülete, a Bundestag-frakció tett pontot. Ez 1979–ben történt, akkor Helmut Kohl CDU-elnök Ernst Albrecht alsó–szászországi miniszterelnököt – Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök édesapját – javasolta kancellárjelöltnek, a frakció viszont Franz-Josef Strauss CSU-elnök, bajor kormányfő mellett döntött, akinek vezetésével azonban a CDU/CSU végül nem került kormányra az 1980-as Bundestag–választáson.
mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, azt az üzenetet közvetíti a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.
A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 29–31 százalék között van. A legutóbbi, 2017–es Bundestag–választáson a szavazatok 32,9 százalékát gyűjtötték össze.
(MTI)
Fotó: Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak–Rajna–Vesztfália tartomány kormányfője sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. április 19–én. A CDU elnöksége Armin Laschet pártelnököt indítaná a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjeként a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Montenegróban alapos vizsgálatot ígértek.
Gulyás Virág, a Mandiner munkatársa több külföldivel is beszélgetett Budapest utcáin, akik mind-mind pozitívan nyilatkoztak a Magyarországon tapasztaltakról.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A Tisza német testvérpártjához tartozó német gazdasági miniszter közölte: nyugdíjkorhatár-emelés, elbocsátáshullámok, a többieknek meg még több munka jöhet.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
