Meghalt a nő, aki szétszedte Alfred Kinsey szexkutatásait

2021. április 18. 11:09
A pedofília és pornográfia ellen küzdő Judith Reisman lerombolta a csecsemők „orgazmusait” számolgató Alfred Kinsey mítoszát, és ezért kitagadta a tudományos világ. Reisman 86 évesen hunyt el.

Tudják, ki volt Alfred Kinsey? Neki köszönhetjük azt a mítoszt, hogy a melegek aránya 10 százalék a társadalomban, és azt a meglátást, hogy az emberi szexualitás egy kontinuumon írható le. A biszexuális amerikai zoológus 1947-ben és 1952-ben publikálta az ember szexualitásával kapcsolatos kutatásait. 

Kinsey egy nullától hatig tartó skálát vázolt fel, amelyen a 0 a teljesen heteroszexuális, a 6 pedig a teljesen homoszexuális embert jelenti (az aszexuálisokat X-szel jelölte); ezzel próbálta árnyaltabbá tenni a hetero-, homo- és biszexualitás fogalmainak elégtelenségét.  Mindez – mint leszögezi – nem azt jelenti, hogy hétféle szexuális irányultság lenne, pusztán egy folyamatos átmenetként értelmezendő skálát kívánt lefedni.

Szerinte a felnőttek 10-37 százaléka bonyolódott homoszexuális viszonyokba, és 94 százalék volt hűtlen. A házas férfiak 11 százaléka keveredett valaha homoszexuális viszonyba. A felnőttek 50 százalékát felizgatta, ha megütötték. A vidéki fiúk 50 százaléka szexelt állatokkal. Szerinte a férfiak 7 és a nők 13 százaléka elsősorban homoszexuális – ezt átlagolta, és így jött ki neki a 10 százaléknyi meleg a társadalomban. 

Ehhez képest a kortárs felmérések szerint a nyugati társadalmakban

a nem heteroszexuális irányultságúak aránya 1,2 és 5,6 százalék közt van

– és ez az egész LMBTQ-jelenségre vonatkozik, nem csak a melegekre. 

Kinsey kutatásai bizonytalan definíciói és ambivalenciái ellenére referenciaponttá váltak a tudományos életben és az LMBTQ-mozgalomban, még jogi ügyeknél is előhozták eredményeit. 

Aztán jött egy alacsony, zsidó származású nő, Judith Reismann jogászprofesszor, és szétedte Kinsey életművét. Két fő műve meghatározó: Kinsey, Sex and Fraud: The Indoctrination of a People (1990); és Kinsey: Crimes & Consequences: The Red Queen and the Grand Scheme (1998). 

Judith Reisman eredetileg kommunista volt – a szülei nagybetűs kommunisták voltak. Aztán rájött, hogy a szomszéd fiú szexuálisan molesztálta a lányát. Ekkor kezdett bele vonatkozó kutatásaiba. Konzervatívvá vált, és harcot kezdett a pornográfia és a pedofília ellen. Doktori fokozatát a Case Western University-n szerezte. Reismannak a hetvenes években hívták fel a figyelmét a Kinsey-jelentésekre, jelezvén, hogy Kinsey biszexuális, szerzőtársa, Wardell Pomeroy pedig pedofil volt. 

Kinsey eredményei ellen számos kifogás felmerült az idők folyamán, a legtöbb talán Reismannak köszönhetően. Kinsey definíciója szerint akár már azok a személyek is 1-esnek, azaz nem teljesen heteroszexuálisnak lettek besorolva a skáláján, akiknek életükben egyetlen egy homoerotikus élményük volt, ami akár álmukban vagy részegen is érhette őket. Módszertanával szemben is számos kritika született, például hogy nagyon sok volt interjúalanyai közt a börtönben büntetését ülő rab és a férfiprostituált, s Kinsey alapvetően nem számolt azzal, hogy az önkéntesek toborzásával szerzett alanyok összessége nem lesz reprezentatív, az eredmények pedig torzítanak majd.  

Judith Reisman arra is rámutatott,

Kinsey beszámolt akár csecsemők és kisgyermekek szexuális élményeiről is,

amely felveti a kutatások etikátlan voltának, sőt a szexuális visszaélések elkövetésének kérdését. Kinsey 300 árvát is felhaszált a kutatásaihoz, akiknek a kora a 2 hónapostól a 15 évesig terjedt. Számos pedofil is segített neki mérni a kiskorúak állítólagos orgazmusait. Való igaz, hogy Kinsey könyveinek táblázataiban listázva vannak akár fél éves gyermekek „orgazmusainak” számai. A 34. táblázat gyermekek szexuális reakcióit listázza. Eszerint egy 11 hónapos csecsemőnek egy óra alatt 11 orgazmusa volt. Egy másiknak 38 perc alatt 14.

 

A híres 34. táblázat (Alfred C. Kinsey: Sexual Behavior in the Human Male. W. B. Saunders, Philadelphia, 1948. 180.)

Minderre válaszul a Kinsey Intézet későbbi vezetője, Paul Gebhard és munkatársai megpróbálták statisztikai módszerekkel megtisztítani a kutatás eredményeit a torzító hatásoktól, de az eredmények nem változtak lényegesen.  
Reismant beperelték, de a nő nyert. Az egyetemi világ kitagadta. 

A Gallup 2021-es felmérése szerint az Egyesül Államok felnőtt lakosságának 5,6 százaléka vallja magát LMBT-identitásúnak. Ez az arány, a korábbi vizsgálat során (2017) még csak 4,5 százalék volt. Az LMBT-felnőtteknek több mint fele (54,6 százaléka) biszexuálisnak tartja magát. Körülbelül negyedük (24,5 százalék) tartozik a homoszexuálisok csoportjába, míg 11,7 százalék leszbikus. Azaz a biszexuálisok aránya a felnőtt amerikai népességben kicsivel 3 százalék alatt van, a meleg férfiak aránya 1,4 százalék alatti, a leszbikusok aránya pedig 0,7 százalék alatti. 

2013-ban egy átfogó kutatás eredményei miatt, melyek szerint a homoszexuálisok és leszbikusok csak 1,6, a biszexuálisok pedig csak 0,7 százalékát adják a társadalomnak, felháborodtak az LMBTQ jogvédő szervezetek.  A CenterLink’s Network of LGBT Health Equity igazgatója a Washington Postnak nyíltan leszögezte:

„az igazság az, hogy a számok számítanak, és a politikai befolyás is számít”.

Hozzátette: „Ha tényleg csak 2 százalék vagyunk a 4-gyel szemben, akkor ez azt jelenti, hogy az emberek azt fogják mondani: »Rendben, akkor fele annyit foglalkozom az üggyel.” Az amerikai társadalom sokszorosára becsüli a nem heteroszexuálisok arányszámát, átlagosan 25 százalékra.  

Judith Reisman 2021. április 9-én hunyt el. Ahogy a Crisis Magazine fogalmaz: „Judith Reismant, ez a vékony, vidám, állhatatos nőt folyamatosan támadta a baloldal a gondokért, amit okozott. Az egyetemi világ kitagadta. Beperelték. Nyert. És Kinsey soha többé nem lesz ugyanaz. Reisman pár napja az íróasztalánál halt meg. 86 éves volt.”
 

Összesen 135 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy fontos van. Egy tudós cáfolta Kinsley hülyeségeit. A zenében sem érdekel, hogy a Lohengrin nászindulójára vonul be a pár ( Wagner-antiszemita, mert összeveszett Meyerberrel ?) vagy Mendelsohn hasonló művére ( zsidó bankár fia). Einsteinnél is csak az eredményeket nézzük ( egyébként katolikus iskolába járt, nem foglalkozott vallási kérdésekkel, elég volt neki a fizika).

Kinsey a szexualitás Marxa.

Lehet, hogy a hasonlatom Marxra nézve dicséret volt?

„Következésképpen, a rabszolga kereskedelem előtt, a gyarmatok igen kevés terméküket küldték az Óvilágba, és nem változtatták meg a világot észrevehetően. Ezért a rabszolgaság egy kimagasló fontosságú kereskedelmi kategória. A rabszolgaság nélkül Észak-Amerika, a leghaladóbb ország, csak egy tekintélyelvű ország lenne. Ha Észak-Amerikát letöröljük a térképről csak anarchiát kapunk, valamint a kereskedelem és a modern civilizáció teljes elhalását.
Viszont a rabszolgaság eltörlésével magát Amerikát törölnénk le a térképről.”
(Marx levele Pável Vasziljevics Annenkovnak 1846. december 28-án.)

Ha Marx szövegét se érted, amit minden proletár ért, akkor valóban csak egy fél pár zokni lehetsz.

Mi mondható rám?
Tanár, aki nem vállal ökröket.

Itt nem a halálozás, hanem a "szétszedés" a lényeg:
"Aztán jött egy alacsony, zsidó származású nő, Judith Reismann jogászprofesszor, és szétedte Kinsey életművét. "
Ezért mondom, hogy van: a zsidó ( a valódi, az igazi)
és van aki zsidónak mondja magát (félrevezetésből)

" a biszexuálisok aránya a felnőtt amerikai népességben kicsivel 3 százalék alatt van, a meleg férfiak aránya 1,4 százalék alatti, a leszbikusok aránya pedig 0,7 százalék alatti. "
Nyilván demokráciában ezért vették át segédcsapatként az USA irányítását. 1,4 és 0,7 százalékkal. Kb. ennyi a Rothschildok aránya is, igaz a kettő együtt már a kétszerese, 3 és másfél. Ja, ennyiből már lehet is CNN-t irányítani.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés