Itt tartanánk „keleti” vakcinák nélkül

Miközben az elhunytak és kórházba kerültek számának tekintetében nagyon elkeserítő a helyzet – eddig egy Gyömrő méretű város lakosságának megfelelő számú emberrel végzett hazánkban a járvány, és 12 ezret közelíti a kórházba kerültek száma – a felmentősereg is gőzerővel dolgozik. 

mintegy 1,7 millió első, félmillió második dózist, az átoltottság így valamivel 17 százalék fölé kúszott. Ezzel hazánk átoltottság tekintetében továbbra is őrzi második helyét az Európai Unióban, a Debrecen-méretű lakosságú Málta (22,5 százalék) után, előzve a bronzérmes Finnországot (15 százalék). Ráadásul tartja előnyét az EU-átlaghoz képest, ami jelenleg 9,4 százalék (az európai, tehát a kontinensre vonatkozó 10,4), az előny tehát azonos vagy nagyobb, mint akár tíz nappal ezelőtt).

Nem oltunk lassan, sőt

Ez annak köszönhető, hogy a vakcináció sebessége továbbra sem lankadt érdemben, az elmúlt napokban sem marad el a két héttel ezelőtti csúcstól, az ünnepi hétvégi átmeneti megtorpanást követően visszakúszott a lakosság napi 5-6 ezreléke közé, amivel szintén második helyen áll az egész EU-ban (az uniós átlag 2,2 ezrelék naponta), Málta mögött. Továbbra is a legveszélyeztetettebb korosztály beoltása zajlik elsődlegesen, ami azért is fontos, mert a miniszterelnök e korcsoportok átoltottságához kötötte a szigorú intézkedések fokozatos lazításának lehetőségét.

(A négy, ötven év fölötti korcsoportból egyébként kettőben (60-69, 70-79) első, egyben (50-59) második helyen áll hazánk az EU-ban, sajnos a 80 év felettiek oltása terén csak a középmezőnyt sikerült elérni.) 

A fény tehát látszik az alagút végén, az odavezető út felgyorsítása elsődleges érdeke az országnak, hiszen minél előbb kap védettséget minél több veszélyeztetett ember, annál hamarabb érhetnek véget ezek a borzalmas napok.

Sebességváltás kellett

Érdemes megjegyezni: egészen máshogy festene a helyzet akkor, ha a kormány hallgatott volna azokra a bírálatokra, amelyek alapján csak az Európai Unió által támogatott, a köznyelvben „nyugatinak” nevezett vakcinákkal oltanának az orvosok. 
Magyarországra eddig mintegy 3,8 millió adag oltóanyag érkezett, ennek több mint fele (51,2 százaléka) keleti: kínai (Sinopharm) vagy orosz (Szputnyik-V). Ráadásul ezek leszállítása két és félszer olyan gyors ütemben zajlik, mint a nyugatiaké: a keleti vakcinák negyede már hazánkban van (az oroszok 42,75, a kínaiak 22 százalékot teljesítettek már), a nyugatiaknak kevesebb, mint tizede (9,7 százaléka) érkezett meg.

Azaz, ha a kormány nem rendelt volna keleti vakcinákat is, az 1,86 millió nyugatival számolva

Megjegyzendő: persze a beadott vakcinák terén nem érvényesül az érkezettekre vonatkozó, nagyjából fele-fele arány. A nyugatiak ugyanis azonnal alkalmazhatóak – a keleti vakcináknál minden érkező tételt a Nemzeti Népegészségügyi Központ külön megvizsgál, így adott esetben jópár nappal később lehet csak felhasználni őket. Ám a keleti oltóanyagok túlnyomórészt már átestek ezen (a mintegy 1,95 millió dózis kétharmada jóval korábban érkezett, így már volt ideje átellenőriznie a NNK-nak), tehát teljes értékű, bevethető vakcináknak tekinthetők, további előnyük, hogy tárolásuk sem igényel csúcstechnológiát például a vakcinák Rolls Royce-aként emlegetett Pfizer-BioNtech-hez képest, amelyet -70 fokon kell tartani.

Százezreknek nem mindegy

Hogy ténylegesen melyik típusú vakcinából mennyit adtak be, arra sajnos csak következtetni lehet: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz csak jókora késéssel érkeznek meg az adatok; az a hír is március közepi, hogy minden, addig beérkezett Sinopharm-vakcinát beadtak már (ez akkor 550 ezer dózist jelentett, és 20 ezer adag Szputnyikot is beadtak addigra), de azóta újabb, legalább még egyszer ennyi adag lett bevetésre kész kínaiból és oroszból, s ezekkel oltottak is. Ha egészen kicsi részükkel számolunk is, a valós dózisszám akkor is bőven 620-650 ezer fölött lehet.

Józan számítás szerint – figyelembe véve a beadott első és második dózisok arányát (ez jelenleg 3,4 az 1-hez) – ez azt jelentheti, hogy 

akik most az első oltás viszonylagos biztonságát élvezik.

Az átoltottság tekintetében is egészen máshogy állna hazánk: még ha minden egyes nyugati vakcinát abban a percben beadtak volna, ahogy megérkezett, a jelenlegi arányszámítással akkor is csak 1,44 millió elsővakcinás beoltott lenne a jelenlegi 1,7 millió helyett, 14,6 százalékos átoltottság a 17,1 helyett. De ez az ország minden részébe történő szállítás, szétosztás és tárolás miatt nyilvánvalóan kivitelezhetetlen logisztikai bravúr lenne, érdemes tehát a jelenlegi helyzetből kiindulni: a legszerényebb becslés alapján a keleti vakcinák elutasítása 620-650 ezer be nem adott dózist jelentene, ez esetben most 1,45-1,5 millió adag lenne beadva 2,1 helyett,

betegek és elhunytak számában viszont feltehetőleg még rosszabbul állnánk, mint most, ha félmillióval kevesebb ember lenne relatíve védett.

ami Európai összehasonlításban az erősebb középmezőnynek felelne meg, és Málta mellett még hét ország is maga mögé utasítana a rangsorban: nem csak Finnország, de Észtország (14,1), Ausztria (13,3), Dánia (13,3), Ciprus (12,8), Írország (12,6), és valószínűleg Litvánia (11,6) is megelőzne az elérhető adatok szerint. Összességében tehát