„Nem akarunk változást” – vita a migrációról Kőszegen

2021. február 24. 14:32
Van-e többféle demokráciamodell? Fontosabb-e az állambiztonság az emberek biztonságánál? Kőszegen vitázott migrációról és állampolgárságról Schöpflin György, Csepeli György és Dion van den Berg holland békeaktivista. Tudosításunk!

Az állampolgárság gondolata köré épül idén a február 22-26. között zajló kőszegi UNESCO MOST Téli Egyetem, amelyet immár harmadik éve rendez meg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK). Az idén a digitális térbe költözött rendezvényen szép számmal vesznek részt mesterszakos egyetemi hallgatók Magyarországtól Ghánán és Azerbajdzsánon át Oroszországig.

***

A reggeli kerekasztal-beszélgetés a migráció, a hovatartozás és a multikulturális társadalmak kérdését boncolgatta. A beszélgetést Bogárdi János hidrológus, a Bonni Egyetem professzora, az ENSZ Egyetemének volt európai rektorhelyettese vezette.

Az első megszólaló, Dion van den Berg holland békeaktivista 1980 óta a holland békemozgalomban dolgozik, többek között a srebrenicai vérengzés áldozatainak jogvédelmén is sokat dolgozott, jelenleg a PAX for Peace civilszervezet európai vezetője. Van den Berg úgy látja,

a demokrácia jövőjét ma két ellentétes irányú tendencia irányítja,

egyrészt „szűkül a közösségi tér, és veszély fenyegeti a professzionális médiát”, hiszen a Freedom House demokráciaindexe szerint „a demokrácia számos országban, köztük néhány EU-tagállamban is lejtmenetben van” – másrészt viszont egyre inkább teret nyer a részvételi demokrácia. Van den Berg szerint ebben a helyzetben „az állambiztonság ismét fontosabb, mint az emberi biztonság”. Míg a hidegháború végeztével az emberek biztonságán volt a fókusz, a humanitárius beavatkozásokat optimistán szemlélte a világ, és „az emberek biztonsága kiegészítette az állambiztonságot”, most, a terrorellenes programok idején az állambiztonság kerül előtérbe.

Ebben a keretezésben tekint most a világ Van den Berg szerint a migrációra: „Állambiztonsági kockázatként látjuk a migrációt, nem pedig kihívásként vagy kötelességként”, véli a békeaktivista. A migrációval kapcsolatos hollandiai tapasztalatait úgy összegzi, „különbséget látunk az országos kormány és a helyi önkormányzatok migránsokra való reakciója között”. Mikor a holland kormány a 2015-ös migránsválság során először néhány nagy táborban akarta elhelyezni a migránsokat, a kiszemelt önkormányzatok tiltakoztak, a bevándorlók egyenlő elosztását követelték.

„Pár évvel ezután azonban már több volt az önkéntes a menedékkérők befogadóközpontjaiban, mint maguk a menedékkérők”

– fogalmaz van den Berg.

Amikor pedig tavaly kiütött a tűz a leszboszi, reménytelenül túltelített Moria menekülttáborban, száznál is több helyi önkormányzat lobbizott a kormánynál, hogy fogadhasson leszboszi menekülteket. „Míg az állampolgárság stabillá, a demokráciák érették válása időt vesz igénybe, azt látjuk, hogy a helyi önkormányzatok tudnak a kihívásokkal mit kezdeni” – összegzett Van den Berg. Hangsúlyozta, „nem szeretem a világpolgárság gondolatát, hiszen minek kelne fel az ember az ágyból a világpolgárságért”, és zárásul arra hívta fel a figyelmet, hogy „a helyi szintre kell koncentrálni, mert ott az erő – összebékítve a társadalmi igazságosságot az emberi méltósággal”.

Másodikként Csepeli György szociológus, szociálpszichológus, az ELTE és a Miskolci Egyetem emeritus professzora, az MTA doktora, 2002 és 2006 között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára emelkedett szólásra. Előadása elején bocsánatot kért azért, mert nem tud versenyre kelni egyik példaképével, az utána következő Schöpflin Györggyel – majd felhívta a figyelmet arra, hogy „a migráció, amiről most beszélünk, a világ legkomplikáltabb problémáinak egyike”, amellyel az egész emberiség küzd. „Az emberi lét szabályszerűségeiből ütköző racionalitások következnek” – fogalmazott Csepeli. A szociológus úgy látja,

a társadalom primer csoportjai konfliktusba kerültek egymással,

ebből háborúk lettek, és az állampolgársági koncepciókban is maradtak törzsi elemek. „Nincs olyan polgári oktatás, amely lehetővé tenné az egyének számára, hogy szuverenitásukat gyakorolják” – figyelmeztetett Csepeli György, aki úgy látja, egy globális oktatási rendszer, amely az egyéni szuverenitás gyakorlását, a globális rendszer komplexitásának megértését lehetővé tenné, kiutat jelenthet a migráció problémájából is.

Az utolsó előadó Schöpflin György nagykövet, a London School of Economics volt politikatörténet-professzora, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője volt. Schöpflin vitába szállt Van den Berggel: bár egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a helyi szintre érdemes a migráció kérdésében fókuszálni, felhívta a figyelmet arra, hogy „a különböző helyi szinteket egyfajta magasabb szinten mindenképpen aggregálni kell”. Meglátása szerint „Magyarországon ismétlődő tapasztalatunk, hogy külföldről megtámadnak minket”, így nálunk „a jövevény nem pozitív jelenség, hanem gyanú tárgya”. A migráció kapcsán

a magyar álláspontot úgy összegezte: „Nem akarunk változást, mert túl sok változásban volt már részünk”.

„A demokrácia nem egységes modell, és nem is lehet az, többféle demokráciamodell létezik” – fogalmazott az állampolgár szerepe kapcsán Schöpflin. „Nyugat-Európában erősen tartja magát a meggyőződés, hogy a demokráciának csak egy modellje van, és aki ettől eltér, az – utálom ezt a szót – visszacsúszik” – véli a volt EP-képviselő.

A migrációval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió értékeit az emberi méltóság tükrében kell értelmezni – de a migrációs politika kialakításánál tekintettel kell lenni arra, hogy az emberi méltóságnak vannak nem európai értelmezései is. „Mindannyian beágyazódtunk kollektív identitásokba, nem tudunk egyénekként élni” – reflektált zárásul Csepeli György előadására Schöpflin.

Összesen 66 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ami Boszniát illeti:
https://www.vadhajtasok.hu/202..
a-bosnyakok-is-meguntak-az-invaziot-agyonverik-a-migransokat-video

És sikerült megoldanunk a cigányproblémát, idióta? Milyen gondolkodás,ez? Nem tudom megoldani a problémámat? Akkor nosza, ide azt a problémát, amit a németeknek sem sikerült megoldani. Ráadásul nekünk még itt vannak tapadztalatnak a románok is. Egy nép, amelyiknek más a kulturája, bejött hozzánk és magáévá tette az országunkat.
Hello, idióták, mi ismerjük ezt! Volt ország, nincs ország!

Nektek mindig vannak jó elméleteitek! Mi lenne, ha egyszer kihagynátok belőle minket és a saját szakállatokra csinálnátok meg!

A magyarnők 10 gyereket szülnek az angolok nyakára és nem akarják elénekelni az angol miniszterrel az angol himnuszt?

"Ami meg a jövevények szaporulatát illeti, 2-3 generáció múlva lecsökken az a többségi társadalom hatására. A gazdasági fejlettség a legjobb fogamzásgátló"

Van ám ebben némi tévedés. A jövevények szaporulata akkor csökken, ha a jövevény és leszármazottja az érték teremtésben érdekelt, mint munka vagy vállalkozás, és nincs társadalmi nyomás, vagy előnyben részesítés a gyerek vállalására. A nyugati politika büntette a gyerekvállalást és a gyermekek felnevelése elszegényedést vagy kényelmetlenséget okozott az egyénnél.
De ha tömeges a bevándorlás, akkor relativ többség a fogalom lesz, mert a muzulmán gettó többségénél viszont előnyt élvez a segély szempontjából a gyerek. Igy nem fog csökkeni a gyerekszám és hamarosan abszolút többség lesz. Az elméletedbe ez a romboló spirál nincs benne. Lásd románok Erdélyben. Ugyanez a szitu.

Igazad van. :) de soha sem tudom eldönteni, hogy hülyével vagy gazemberrel beszélek éppen.

Az ember minden részletében eltérő, sok szempontból egymással szemben álló civilizációkat alkotott a Földön. Az ezekben szocializálódott tömegek együttélése során rengeteg feloldhatatlan konfliktus keletkezik. Milyen alapon lehetne megalkotni és hogyan lehetne elfogadtatni egy "globális" oktatási rendszert? És mi szükség van erre az emberkísérletre, ha élhetünk a saját civilizációnkban is. Minden civilizáció legyen felelős saját magáért és oldja meg a problémáit.

Igen, 5%-ig úgy ahogy fenntartható az együttélés, bizonyos kultúráké ennél nagyobb arányú keveredés esetén is. Kivétel az iszlám. Az iszlámmal behatóan foglalkozó kutatók között nincs olyan, aki meg ne állapítaná, hogy összeférhetetlen és integrálhatatlan más kultúrákkal. Idézek a Rubicon 2021/1-2 számának Fodor Pál, Ivanics Mária és Sudár Balázs által jegyzett "A magyarok oszmán és török szemmel" c. írásából egy fél bekezdésnyit:

"Az iszlám tanítása szerint a muszlimok egyetlen közösséget alkotnak, s a világ általuk kormányzott része - ahol a szent vallási törvény (seriat) van érvényben - 'az iszlám háza' (dárüliszlám). A világ többi része 'a háború háza' (dárülharb), mivel folyamatos háborús fenyegetésnek van kitéve. A muszlimoknak ugyanis az a feladatuk, hogy az egy igaz vallást az egész földön uralomra juttassák, a 'háború házát' az 'iszlám házává' változtassák. Ha a más vallásúak nem engedelmeskednek a megtérésre vagy meghódolásra vonatkozó felszólításnak, akkor a muszlimoknak szent háborút (dzsihád) kell indítaniuk ellenük. A háborúk elvben akkor érnek véget, ha az egész földön győzelemre jut az iszlám."

Miről beszélünk? Ami a mi nézőpontunkból 'terrorizmus', az számukra (a közösségük, civilizációjuk számára) vallási küldetés. Békések, amíg 5-10, esetleg 20%-nyian élnek köztünk. Aztán egy ponton majd felszólítanak bennünket, hogy térjünk meg ... A Csepeli György és 'sciantillator' féle globalista hasznos idiótákat és feminista asszonyaikat fogják először meghódoltatni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés