Genetikai vizsgálatokkal azonosíthatják Mátyás király csontjait

2021. január 26. 11:41
Corvin János sírjának feltárásával kezdődött a Hunyadi-család származásának kutatása.

Corvin János és fia horvátországi sírjának feltárásával kezdődött a Hunyadi-család származásának kutatása – mondta el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészetkutató Központjának vezetője. Mátyás király fiát és unokáját, Corvin Jánost és Kristófot a horvátországi lepoglavai pálos kolostorban temették el. Sírjukat a 19. században már kutatták, mégis reménykedni lehetett abban, hogy jó állapotban maradtak meg a csontok – emelte ki Makoldi Miklós.    

Hozzátette: szerencsére így is történt, a sír fedlapjának eltávolítása után sikerült azonosítani egy 30 év körüli férfi és egy hatéves kisfiú maradványait. A felnőtt csípőjén elváltozásokat találtak, ami egyértelműen sántaságra utal, és ezt Corvin János esetében említik is a szöveges források. Ebből is arra következtetnek, hogy valóban Mátyás király fiának és unokájának földi maradványait tárták fel.    

A csontokból archeogenetikai mintát vettek, ami segíthet Mátyás király maradványainak azonosításában is. Az uralkodót számos más magyar királyhoz hasonlóan a székesfehérvári bazilikában temették el, ám a csontok a török idők dúlásának következtében összekeveredtek. A bazilika területén megtalált csontok, köztük királyok, püspökök és főurak maradványai jelenleg teljesen összekeverve az Osszáriumban nyugszanak.    

„Ha sikerül azonosítani Mátyás csontjait, akkor lehetőség nyílik méltó körülmények között újratemetni a királyt” – hangsúlyozta Makoldi Miklós. Kitért arra is: a csontokból vett minták elemzése pár hónapot vesz igénybe. Ezt követheti majd az Osszárium felnyitása, és az ott egybegyűjtött nagyjából 600 csont elemzése, azonosítása.

(MTI)

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Szentföldön ezért tilos egész tellek föltárása: megsemmisülnének. Csak kutatóárkokat szabad indítani, a többit meg kell hagyni a következő századoknak.

Hát, ha az eddigi évszázadokat kibírták a föld alatt, az egy erős bizonyíték, hogy védett helyen vannak.

Hát, jó, ez egy szempont, de manapság már vizsgálják a polleneket is meg a rovarokat meg mindenféléket, amik a múzeumi leletekből nem derülnek ki.

Másrészt a falaknál sokkal izgalmasabbak a régi szeméttelepek, ahol pl. összetört cserépedények vannak, na, azokra igaz, hogy ha 3000 évet kibírtak, még 100 év már nem oszt, nem szoroz.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés