A közelmúltban tovább fokozódott a feszültség Irán és az Egyesült Államok között. Viszonyuk azt követően vált fagyossá, hogy Donald Trump leköszönő amerikai elnök 2018-ban felmondta az atomalkut, és újra életbe léptette a felfüggesztett szankciókat. Ezt követően az iszlám köztársaság is fokozatosan mondta fel a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, és nukleáris fejlesztésekbe, illetve urándúsításba fogott.
Irán az elmúlt hetekben többször tartott hadgyakorlatot. Szombaton a Forradalmi Gárda haditengerészeti felvonulást tartott a Perzsa (Arab)-öbölben, egy héttel korábban pedig nagyszabású drónmanőverekre került sor. Az iszlám köztársaság a múlt héten lefoglalt egy dél-koreai tartályhajót a Perzsa-öbölben, és őrizetbe vette a legénységet. Szakértők szerint a lépés a nyomásgyakorlás eszköze, miután dél-koreai bankok több milliárd dollárnyi iráni vagyont fagyasztottak be az amerikai szankciókkal összhangban.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden azzal vádolta meg Iránt, hogy titokban kapcsolatot tart az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel. Washington további büntetőintézkedéseket foganatosított számos magas rangú iráni tisztségviselővel szemben. Irán tagadta a vádakat. Haszan Róháni iráni elnök szerdai beszédében azt állította, hogy az amerikai szankciók kudarcot fognak vallani. „A maximális nyomásgyakorlás és a gazdasági terrorizmus politikája bukásának vagyunk szemtanúi” – mondta.
Kép: Az iráni hadsereg által 2021. január 5-én közreadott kép a hadsereg drónjairól egy meg nem nevezett helyszínen.
(MTI)