Bayer Zsolt, alapjövedelem, Közép-Amerika, korona – megjelent az új Mandiner!

2020. december 3. 9:43
Lesz-e Fidesz Orbán után Bayer Zsolt szerint? Mit gondol a baloldal a Párbeszéd alapjövedelem-ötletéről? Melyik a legjobboldalibb európai közösség? Káosz Közép-Amerikában, demokrácia nélküli utópia, Déryné-program, Prieger Zsolt, Győrffy Ákos és Rajcsányi Gellért írásai – itt az új Mandiner!

Mivel kapcsolatban kell észnél lennie a Fidesznek ahhoz, hogy 2022-ben is győzzön? Van-e jelenleg olyan politikus, aki Orbán helyébe tudna lépni? Mit jelent ma konzervatívnak lenni? Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak Bayer Zsolttal, akivel jobboldaliságról, az amerikai elnökválasztásról és Demeter Szilárd nagy port kavart írásáról is beszélgettünk. 

„Miután a nyugati progresszívek megszüntették a hagyományos identitás lehetőségét, immár a világmindenségbe és az emberiségbe szerelmesek, magyarán senkihez nincs semmi közük. Akik ezt összehozták, zsenik voltak, s náluk csak azok nagyobb zsenik, akik mindennek ellen tudnak állni” – hívja fel a figyelmet a publicista. 

Vezércikkünket, az Első karaktert Joó István jegyzi, aki szerint az adventi várakozásban különösen fontos emlékeznünk arra, hogy „annak a személyes Mindenhatónak a kezében vagyunk, aki a történéseknek is ura”.

Közélet

„Ez is egy szép álom, üljünk otthon és jön a pénz” – fakadt ki korábban Gyurcsány Ferenc az akkor még MSZP-s riválisa, Botka László által felvetett ötletre. Utánajártunk, hogy a baloldalon miként viszonyulnak az alapjövedelemhez, és Balázs Zoltán közgazdászt kérdeztük arról, hogy milyen morális problémák lennének a bevezetésével.

Az 1919 őszétől berendezkedő jobboldali–konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt a felelősségre vonás a több száz halálos áldozatot követelő, vörösterrorral járó Tanácsköztársaságért. Egyes vezetők elkerülték az elszámoltatást, ám így magyar hadifoglyok tömegei térhettek haza Szovjet-Oroszországból. Gali Máté történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa írásában az 1920-as népbiztosi per eseményeit tárja fel. 

„A kereszt viselése nem egyszerűen dísz a ruhán, hanem ellenállás, hitvallás” – írja publicisztikájában Balog Zoltán megválasztott református püspök, miniszterelnöki biztos, hangsúlyozva: a purifikátorok, akik csupasz köztereket akarnak, nemcsak a városokat és a falvakat fosztanák meg vallási szimbólumaiktól, hanem a kultúrával, történelemmel terhesen gazdag emberi közösséget is.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója írásában az Európai Bizottság lmbtqi-stratégiája és a jogállamisági viták kapcsán hívja fel a figyelmet arra, hogy aki nem akar behódolni a genderideológiának, annak pénzügyi szankciókkal, forrásmegvonással, büntetőjogi következményekkel is számolnia kell.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban egy társadalomkutatást mutatunk be, amely szerint az erdélyi magyarság Európa legjobboldalibb közössége, konzervatív, vallásos értékrendje pedig megegyezik a románságéval. 

Fontos, józan ítélet született egy spanyolországi bevándorlási ügyben, amely akár az illegális migránsok azonnali visszatoloncolási eljárását is felgyorsíthatná. Külföld rovatunkban bemutatjuk, a folyamat honnan jutott el idáig, és mi volt a jogvita tárgya.

Ki lehet Merkel után a kancellári poszt várományosa? Bruno Bandulet, a német konzervatív Junge Freiheit publicistája szerint Markus Söder töltheti be a tisztséget, ám kérdés, hogy igazodik-e a merkeli, elvi opportunizmust sem nélkülöző irányvonalhoz, vagy konzervatív politikai profilját erősíti meg.

Rendszerszintű válságok tartják ördögi körben Közép-Amerikát: most hurrikánok pusztították az amúgy is szegény országokat, amitől meglódulhat az erőszak spirálja és a migráció újabb hulláma. Körbejártuk, hogy mit hozhat a járvány vége és Biden elnöksége a térség számára.

„2020 nemcsak az új koronavírus vagy Joe Biden Donald Trump felett aratott választási győzelme miatt lesz emlékezetes, hanem az arab–izraeli kapcsolatok átrendeződése miatt is” – írja véleménycikkében Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, aki szerint a megtett lépések ugyan történelmi jelentőségűek, kérdés azonban, hogy mennyire jelentenek trendfordulót.

Precedens &  Makronóm

Precedens rovatunkban Grégor Puppinck francia emberi jogi szakértő elemzését olvashatják arról, hogy a népszuverenitást figyelmen kívül hagyó, új demokráciafelfogás nyomán miként épül ki a demokrácia nélküli utópia.  

Pontosan mit is értünk jogállam alatt? – Varga Csaba jogfilozófus professor emeritus publicisztikájában járja körül a kérdést, levonva a következtetést: a jogállamgondolat nem valami eleve létezőnek a fennálló tükre, hanem vágykép csupán.

Makronóm rovatunkban Ukrajnával foglalkozunk, amelynek példája újabb intő jel arra, hogy a gazdasági függetlenség elveszítésével egy ország többé nem ura sorsának. Az IMF és Brüsszel szorításában már saját gazdaságát sem tudja élénkíteni, a törvényeket pedig nemzetközi szervezetek írják – és írják felül.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely Ross Douthat, a The New York Times kolumnistájának könyvét ajánlja, aki szerint mind a technooptimizmus, mind a klímapesszimizmus fémjelezte kollektív érzelmi kilengés apátiához vezet, s ehelyett nehéz, de lehetséges célok kitűzésére van szükség.

A Feminens oldalán Telkes Mária feltaláló, tudós, nemzetközileg elismert fizikus  portréját olvashatják. 

Prieger Zsolt az adventi várakozás tanításáról ír jegyzetében. „Az advent nem más, mint kopogás. Jel, hogy az Isten
részt kíván venni történetünk közös megírásában. Istenként, apaként, anyaként. Sőt testvérként is. És ha mindezt univerzálissá tágítjuk: részt vállal a történelmi idő alakításában is, a csillagok járásában, tehetségünk, szolidaritásunk kihegyezésében, a tavaszi virágzásban. És nem mint egy pedellus vagy portás, sőt még csak nem is mint egy aktatáskás mérnök vagy egy figyelmes kertész, hanem mint a legközelebbi »hozzánktartozó«”.

Színház mindenkinek! – így hangzik a Déryné Program jelmondata. A kezdeményezés vezetőivel a program céljáról, a színházfogyasztási szokásokról és az előadó-művészet élményéről beszélgettünk Élet rovatunkban. 

Ezen a héten Éric Vuillard Napirend című könyvét ajánljuk, aki gőgjével-gúnyával osztja ki a második világháborúhoz vezető időszak európai vezetőit, amiért hagyták elszabadulni Hitlert. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője A korona (The Crown) című brit
filmsorozat újabb évada apropóján tűnődik a magyar királyság sorsán. „Mégsem hagy nyugton egy motoszkáló gondolat: nem az, hogy mi kellene nekünk, hanem inkább az, ami nincs meg. A hiány érzete. Magyar államunk idén 1020 éves. Történelmünkből 946 éven keresztül királyság voltunk. Még király nélkül is megtartotta a királyságot egy rendszer a teljes háborús összeomlásig. Aztán a romokban heverő, megszállt, elszegényedett, mindennapi túléléssel elfoglalt országunk hirtelen megfosztatott majd egy évezredes, államalkotó intézményétől. Amit ráadásul világtörténelmileg példátlan módon egy darab ősi, megkerülhetetlen korona szimbolizált. És aztán úgy maradtunk.”

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés