A migrációs krízis és a koronavírus-válság leple alatt lopakodik ismét az erőszakos föderalizmus.
„Mi a brüsszeli bürokraták válasza a válságra? Több unió, kevesebb nemzetállam. A képlet mindig ugyanaz, a logika azonos, a mögöttes filozófia változatlan.
A migrációs krízis és a koronavírus-válság leple alatt lopakodik ismét az erőszakos föderalizmus. Az európai egyesült államok pedig akkor is lesz, ha Európa már nem lesz.
Aki az elmúlt egy évben azt gondolta, hogy az uniós bürokratáknak, a nemzetközi baloldali hálózatnak és a bevándorláspárti politikusoknak jottányit is változott volna a véleményük Európa jövőjéről, a multikulturális társadalmak életképességéről és úgy általában a tömeges bevándorlás kezeléséről, annak nagyot kellett csalódnia. De lehet, hogy csak rá kellett ébrednie arra, hogy (ismét) naivan szemlélte Nyugat-Európa politikusainak egy-egy retorikai fordulatát, kissé szigorúbb mondatait. Kiderült ugyanis, hogy a terrortámadások után elvárt harcias beszédek mögött a gondolkodásmód és a szándék sem változott, és ne legyen kétsége senkinek sem arról, hogy nem is fog. Amíg ők uralják a kontinenst, nem fog.
Európa politikai és gazdasági vezetőinek nagy része továbbra sem adta fel a nagy közös unió álmát. Az európai egyesült államok eszméjét. Egy olyan világot, ahol az erőszakos egyenlőségre való törekvés keveredik a birodalmi logikával. Ahol a homogenitás az elvárás. Ahol érvényesül az »egyenlők az egyenlőbbek között« elve. Ahol az egyenlőbbek a ’68-as szélsőbalos gondolatokat rágják meg újra és újra, nemzedékről nemzedékre, majd álszent módon, progressziót színlelve, hátrafordulva, takarásban köpnek rá a hagyományaink sírjára. A család és a nemzetek nyughelyére.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Előtérben a „C” számlák.
Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a mandiner.hu-n.
A nyugati vezetők már az első iszlamista terrorhullám idején védelmet ígértek a lakosaiknak, de nem tartották be az ígéretüket. Ami Ausztráliában történt bármikor megtörténhet Európában is.
