Gazdasági függőségben

2020. december 3.
Ukrajna példája újabb intő jel, hogy a gazdasági függetlenség elveszítésével egy ország többé nem ura sorsának. Az IMF és Brüsszel szorításában már saját gazdaságát sem tudja élénkíteni, a törvényeket pedig nemzetközi szervezetek írják – és írják felül.

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

A Nyugat-barát Volodimir Zelenszkij elnök tavasszal kezdeményezte az Olekszij Honcsaruk vezette kormány menesztését, amit azzal indokolt, hogy annak nagyjából annyi érdeme volt, hogy nem lopott, ami önmagában nem nagy teljesítmény. A menesztett kabinetet – amely 2019-ben Zelenszkijnek köszönhette hatalomra kerülését – a kritikusok csak Soros-fiókáknak, szoroszjatáknak nevezték. Mint azt Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója írta, az állami vállalatokat irányító felügyelőbizottságokat a nyugatosság jegyében külföldiekkel és hozzá nem értő eurooptimistákkal tömték tele, miközben érdemi munkát nem végeztek. Ez a jelenség olyannyira elharapózott, hogy az államfő a kormány lemondását megelőző beszédében maga is kitért rá. Zelenszkij saját népszerűsége megőrzése érdekében is arra kényszerült tehát, mint a szakértő fogalmaz, hogy a leplezetlenül nyugati érdekeket szolgáló, és saját maguknak kiosztott prémiumokkal komoly ellen­érzést kiváltó társaság helyébe egy régi motorosokból álló „válogatottat” helyezzen, amelyben Viktor Janukovics és Petro Porosenko egyori elnökökhöz kötődő politikusok is helyet kaptak.

A „Soros-fiókák” kormánya a politikától korábban távolabb álló kulturális-üzleti elitből érkezett, és 2019 ősze óta folyamatosan mondta fel a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kedves liberális gazdaságpolitikai szólamokat. Zelenszkij receptje az lehetett, hogy a kiábrándult ukrán választókat – akik őt mint elitellenes külsőst 73 százalékos többséggel választották államfővé – egy magához hasonlóan újonc, „szakértői”, a nyugati befektetők szimpátiáját is elnyerő kormánnyal nyeri meg. Pontosabban gazdasági sikerekkel, mert azzal az elnök is tisztában volt, hogy a politikai siker kulcsa a gazdasági eredményesség. A Novoje Vremja című lap liberális Blitzkriegnek nevezte a Honcsaruk-kormány gazdaságpolitikai tervét, amelyben a földpiac megnyitása és állami cégek privatizációja is szerepelt. A kormány továbbá úgy döntött, váltásra van szükség az állami cégek élén is, és meneszteni kell azokat, akik nem eredményesek, vagy politikai, oligarchikus kapcsolatoktól terheltek.

A járvány kezelését és a gazdasági segítséget nyugati szervezetek politikai céljaik teljesüléséhez és a »joguralom« feltételeihez kötik”

A naiv liberális célokból a valóságban aztán annyi lett, hogy az ország nagy lépést tett gazdasági függetlenségének feladása felé. Az állami cégek vezetői pozícióit a korrupt helyi oligarchák elleni küzdelem égisze alatt külföldi menedzserekkel töltötték fel – akiknek titkosított összegű fizetését a koronavírus-válság hatásaitól szenvedő ukrán adófizetők állják.

Az elnök a neoliberális kabinet menesztése után minden bizonnyal ráeszmélt, hogy a kormány túlzásba esett. A neves svéd közgazdász, Anders Åslund arra hivatkozva állt fel az ukrán állami vasút, az Ukrzaliznyicja felügyelőbizottságából, hogy az elnök részéről folyamatos „inzultusokat” érzékelt. Felháborodott cikkben állította, hogy a koronavírus-járvány alatt nem kapott fizetést a vasúttársaságtól. Zelenszkij márciusi beszédét idézte, amelyben az elnök aláhúzta, hogy amíg több mint tízmillió ukrán él a szegénységi küszöb alatt, addig az évente két-három alkalommal az országba érkezőknek nem járhat kifizetés. Ugyanitt azt is mondta, szerinte Ukrajnában ma profitábilisabb felügyelni, mint dolgozni, és hogy a cégek felügyelőbizottságaiban az ukránok lassan nemzeti kisebbségként érzik magukat. A svéd akadémikus írásában fájlalta, hogy maximálták a felügyelőbizottsági tagok bérét – a minimálbér tízszeresében –, ez szerinte szembemegy a joguralommal. Åslund az Atlanti Tanács nevű amerikai agytröszt vezető kutatójaként fogalmaz meg olyan üzeneteket, hogy a kijevi kormány ne merészelje csorbítani a jegybank függetlenségét, vagy hogy hiába teljesíti Ukrajna a külföldiek követeléseit, attól még a Nemzetközi Valutaalap nem bízik meg feltétel nélkül az országban. Azt is kifejtette, hogy szerinte az elnök nem hisz a jó vállalatirányításban.

Címlapképen: Aktivisták tiltakoznak az alkotmánybíróság döntése ellen október 30-án. A testület kimondta, hogy alkotmányellenes a büntetőjogi felelősségre vonás a benyújtott vagyonnyilatkozatokban feltárt pontatlanságokért. Fotó: MTI / EPA / Sztepan Franko 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés