Fontos, józan ítélet született egy spanyolországi bevándorlási ügyben, amely akár az illegális migránsok azonnali visszatoloncolási eljárását is felgyorsíthatná – kérdés, mennyire történhet paradigmaváltás ebben a sokaknak kényes témában.
Vargha Márk írása a Mandiner hetilapban.
November 19-én a spanyol alkotmánybíróság ítéletével megerősítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának az azonnali visszafordítás (angol szóval pushback) kapcsán hozott, spanyol vonatkozású februári határozatát. A döntést a hatékony uniós határvédelem hívei akár mérföldkőnek is tekinthetnék, mégis kérdéses, hogy fordulatot hozna a migrációs tárgyú jogalkalmazásban.
Az európai migrációs csaták nemcsak a szárazföldi és tengeri határoknál, hanem a tárgyalótermekben is folynak. Illegális bevándorlással összefüggő intézkedései kapcsán először állt büntetőbíróság elé egy volt miniszter: az olasz Matteo Salvinit emberrablással vádolják, ítélet jövőre várható. Nello Musumeci szicíliai tartományi elnök a központi kormánnyal csapott össze. A közigazgatási per – amelynek tárgya az volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetben gyakorolt hatásköre kiterjedhet-e a sziget táboraiban uralkodó higiéniai és távolságtartási helyzet elégtelensége miatt a létesítmények lezárására – eljárásjogi okokból megszűnt.
Az európai migrációs csaták a tárgyalótermekben is folynak”
A kerítésmászók veresége
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának másodfoka, a Nagykamara február 13-án az alperes Spanyolországnak adott igazat az öt éve folyó N. T. és N. D. kontra Spanyolország perben. A határozatot a spanyol alkotmánybíróság minapi ítélete is megerősítette. Mi is volt a jogvita tárgya?
Az Afrika partjainál fekvő, 12 négyzet-kilométeres spanyol várost, Melillát három párhuzamos kerítés választja el Marokkótól. A kissé homorú külső kerítés 6, a középső 3, a belső ismét 6 méter magas. A spanyolok éjjel is látó, fejlett kamerarendszerrel, mozgásérzékelőkkel, valamint a legtöbb helyen mászásgátló rácsokkal szerelték fel a hármas kerítést, amelyen négy legális határátkelőhely található. A felperesek – N. D. 1986-os születésű, mali és N. T. 1985-ös születésű, elefántcsontparti állampolgár – úgy döntöttek, hogy az átkelőknél való jelentkezés helyett a kerítés megmászásával jutnak be az Európai Unió területére. Hogy ezt eséllyel tehessék, csatlakozniuk kellett az egyik tömeges kerítésostromhoz, amely Melillában – és a másik enklávéban, Ceutában – is elő-előfordul. 2014. augusztus 13-án hajnalban körülbelül kétórás eltéréssel két roham is érte a rendszert. Az elsőben 600-an vettek részt, közülük 500-nak nem sikerült eljutnia a belső kerítésig. A két felperesnek igen, és órákat ültek a kerítés tetején, mígnem délután a spanyol határőrök létrával le nem terelték onnan.
Az azonnali visszafordítás a tengeri határokon is régóta bevett gyakorlat”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
A tettek mezejére léptek.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
Egy manchesteri ügyben két férfit terrorcselekmények előkészítéséért, egy harmadikat pedig a hatóságok értesítésének elmulasztásáért mondott ki bűnösnek a bíróság.
Ritka, hogy egy romantikus vígjátéknak sikerül elkerülni a giccset, és a poénok sem arcpirítóak. Szerencsére Tiszeker Dánielnek sikerült elkészítenie a tökéletes közönségfilmet: a 2021-ben bemutatott Nagykarácsony a Netflix és a Filmio kínálatában is szerepel.
