Beindulhatnak a visszatoloncolások?

2020. december 3.
Fontos, józan ítélet született egy spanyolországi bevándorlási ügyben, amely akár az illegális migránsok azonnali visszatoloncolási eljárását is felgyorsíthatná – kérdés, mennyire történhet paradigmaváltás ebben a sokaknak kényes témában.

Vargha Márk írása a Mandiner hetilapban.

November 19-én a spanyol alkotmánybíróság ítéletével megerősítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának az azonnali visszafordítás (angol szóval pushback) kapcsán hozott, spanyol vonatkozású februári határozatát. A döntést a hatékony uniós határvédelem hívei akár mérföldkőnek is tekinthetnék, mégis kérdéses, hogy fordulatot hozna a migrációs tárgyú jogalkalmazásban.

Az európai migrációs csaták nemcsak a szárazföldi és tengeri határoknál, hanem a tárgyalótermekben is folynak. Illegális bevándorlással összefüggő intézkedései kapcsán először állt büntetőbíróság elé egy volt miniszter: az olasz Matteo Salvinit emberrablással vádolják, ítélet jövőre várható. Nello Musumeci szicíliai tartományi elnök a központi kormánnyal csapott össze. A közigazgatási per – amelynek tárgya az volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetben gyakorolt hatásköre kiterjedhet-e a sziget táboraiban uralkodó higiéniai és távolságtartási helyzet elégtelensége miatt a létesítmények lezárására – eljárásjogi okokból megszűnt.

Az európai migrációs csaták a tárgyalótermekben is folynak”

A kerítésmászók veresége
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának másodfoka, a Nagykamara február 13-án az alperes Spanyolországnak adott igazat az öt éve folyó N. T. és N. D. kontra Spanyolország perben. A határozatot a spanyol alkotmánybíróság minapi ítélete is megerősítette. Mi is volt a jogvita tárgya?

Az Afrika partjainál fekvő, 12 négyzet-kilométeres spanyol várost, Melillát három párhuzamos kerítés választja el Marokkótól. A kissé homorú külső kerítés 6, a középső 3, a belső ismét 6 méter magas. A spanyolok éjjel is látó, fejlett kamerarendszerrel, mozgásérzékelőkkel, valamint a legtöbb helyen mászásgátló rácsokkal szerelték fel a hármas kerítést, amelyen négy legális határátkelőhely található. A felperesek – N. D. 1986-os születésű, mali és N. T. 1985-ös születésű, elefántcsontparti állampolgár – úgy döntöttek, hogy az átkelőknél való jelentkezés helyett a kerítés megmászásával jutnak be az Európai Unió területére. Hogy ezt eséllyel tehessék, csatlakozniuk kellett az egyik tömeges kerítésostromhoz, amely Melillában – és a másik enklávéban, Ceutában – is elő-előfordul. 2014. augusztus 13-án hajnalban körülbelül kétórás eltéréssel két roham is érte a rendszert. Az elsőben 600-an vettek részt, közülük 500-nak nem sikerült eljutnia a belső kerítésig. A két felperesnek igen, és órákat ültek a kerítés tetején, mígnem délután a spanyol határőrök létrával le nem terelték onnan.

Az azonnali visszafordítás a tengeri határokon is régóta bevett gyakorlat”

Ezt követően a néppárti kormány által elfogadtatott és 2015. április 1-jétől hatályos törvénymódosítás értelmében visszakísérték őket a marokkói oldalra, és átadták a hatóságoknak. A kérelmezők sérelmezték, hogy nem mentek keresztül azonosítási eljáráson, nem mondhatták el személyes körülményeiket, nem vehettek igénybe ügyvédet és tolmácsot. A marokkói oldalon nem kaptak orvosi segítséget, néhány viszontagságos hónap után pedig újra megpróbálkoztak a mászással, ezúttal mindketten sikeresen. Csakhamar elfogták és kiutasították őket. N. D. menedékkérelmet nyújtott be, így az ő kiutasítási eljárását felfüggesztették. Miután azonban az ENSZ hivatalnokai véleményükben azt közölték, hogy nem tartják jogosultnak menekültstátusra, az eljárás lezárulhatott, és N. D.-t visszaszállították Maliba. N. T. nem nyújtott be kérelmet, őt a hatvannapos őrizete után elengedték, és állítása szerint Andalúziában fedél nélkül várta sorsának alakulását.

Címlapképen: Világok találkozása: Gibraltár sziklája háttérben az afrikai partokkal. Fotó: Shutterstock / Philip Lange

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés