Semmi szükség állami vallásosságra az ország sikeréhez

2020. október 28. 21:24
Kovács Tibor
Válasz Online
A vallás kormányzati felhasználásának ma Magyarországon politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak.

„Sokak szerint a vallást és a hitet minden tekintetben száműzni kell a közéletből. Nem tartozom közéjük. A hitet ugyan magánügynek tartom, de nem olyasvalaminek, amely a társadalomnak „hátrányt” jelent – mindaddig, amíg nem válik állami ideológia alapjává, vagy nem próbál a nem hívőkre vallásos szabályok szerinti viselkedést kényszeríteni.

Hogy a legnyilvánvalóbbal kezdjem: a világ legvallásosabb országai Afrikában találhatók, és a legszegényebbek csoportjába tartoznak. Az Egyesült Államok történetének leghosszabb fellendülési időszaka az elmúlt 12 év volt, de ebben a periódusban csökkent legnagyobb mértékben az aktív vallásosak száma. A világ legfejlettebb országaiban folyamatosan csökken az aktív hívők száma – általában jóval 10 százalék alatt van –, ezzel szemben gazdaságuk növekszik. Kína, ahol a magyar politika szerint a jövő van, a világ legkevésbé vallásos régiója. Az aktív hívők ott a társadalom egy százalékát teszik ki.

Hasonló a helyzet a korrupcióval. A világ legvallásosabb országait, mint Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Nigéria, a legkorruptabbak között találjuk. A közerkölcs, közjó és igazságosság sokkal kevésbé érvényesül ezekben az országokban, mint a sokkal kevésbé vallásos Svédországban. A jogállam megerősödése biztosabb garancia a bűn mértékének csökkentésére.

Nem jobb a helyzet a vallási kormányzattal rendelkező országokban sem, amilyen mondjuk Irán. Ott sem bízzák Istenre a bűnösök megbüntetését, kíméletlen törvényekkel és nyilvános kivégzésekkel próbálnak rendet tartani, ami csak az önkény növekedésére elég. Nyugaton viszont azzal együtt, hogy az elmúlt száz évben a hit háttérbe szorult, csökkent az erőszakos bűncselekmények és a társadalmi igazságtalanság mértéke.

A vallás politikába emelésének ma Magyarországon tehát ideológiai és politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak. Olyan politikai termék ez, mint a nacionalista szólamok. A világ azonban az egyházak politikai és anyagi (túl)támogatásától, hatalmuk mesterséges növelésétől nem lesz jobb hely: nem lesz több igaz hívő, nem lesz kevesebb a bűn vagy a korrupció, nem lesz igazságosabb a társadalom. A végeredmény egy újabb árok lehet az ország két fele között. Nagyobb megosztottság és még több egymás iránti gyűlölet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hol van itt állami vallásosság basszus? Ez olyan színvonalú érvelés, mint a diktatúrázás. Tényként állít valamit, ami csak a képzeletében létezik és bőszen érvel ellene. Azt is zavarosan, logikai, térbeli és időbeli bakugrásokkal, összekeverve szezont a fazonnal.

Én nagyon dühös voltam, amikor kicsinálták a kormánykritikus konzervatív Heti Választ, de az ilyen béka segge szintjén lévő írások utólag sajnos igazolják a döntést.

Kicsit ellentmondásos, amikor azt mondja, politikai közösségépítés folyik.....
Ha valaki nem szimpatizál a vallással, biztosan nem megy abba a közösségbe.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés