Elviszem a balhét a kormányban – Palkovics László a Mandiner hetilapnak

2020. október 29.
Fog-e tárgyalni a kabinet a színművészetisekkel? Mi lesz a lex CEU-val? Miért nem ül le Palkovics László ebédelni Freund Tamással? Interjú az innovációs és technológiai miniszterrel a tudomány függetlenségéről, klímacélokról és járványkezelésről.

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

CEU, Akadémia, SZFE – az összes problémás ügy önnek jutott.

Megszoktam már, hogy én viszem el a balhét a kormányban. Persze más miniszterek is gyakran állnak bele komoly konfliktusokba, csak nekem rendszerint olyan ellenérdekelt felek jutnak, akik hatékonyan képesek fellármázni a hazai és a nemzetközi nyilvánosságot.

Van az a pont, amikor azt mondja: na, ezt már nem?

Miért lenne ilyen? Mindegyik említett ügynek megvolt a célja, csakhogy az ellenzéki narratívával ellentétben nem az, hogy valamit elvegyünk, tönkretegyünk, hanem hogy erősödjön a magyar felsőoktatás és tudomány, hatékonyabbá váljon a kutatás-fejlesztés és az innováció.

Vegyük őket sorra, először a CEU-t! Az Európai Unió Bírósága szerint a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása ellentétes az uniós joggal. Most tehát csinálhatják vissza.

A CEU ügye kezdettől fogva adminisztratív, technikai kérdés volt. Az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy a magyar szabályozás gátolja a szolgáltatások szabad áramlását. Ez azért meglepő, mert Európa számos országa a miénkhez hasonló gyakorlatot követ. A Velencei Bizottság képviselői két éve jelezték az EU-nak, hogy a külföldi egyetemek szabadon működhetnek Magyarországon. A kettős mérce számunkra elfogadhatatlan, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania. A vonatkozó törvény tucatnyi hazánkban működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüket nem állította teljesíthetetlen kihívás elé.

Mit fognak tenni?

Magyarország a magyar emberek érdekeinek megfelelően végre fogja hajtani a bíróság ítéletét. Kénytelenek leszünk Európa egyik legliberálisabb szabályozásáról áttérni valamelyik másik európai ország merev szabályozására. Nagy valószínűséggel a bajort fogjuk átvenni. Bajorországban a külföldi egyetemek nem működhetnek abban a formában, ahogyan a CEU eddig működött itthon, mivel a bajor közösség védi a saját felsőoktatását. Ez tehát mindenképpen visszalépés lesz, de minthogy máshol még szigorúbb a szabályozás, a lehető legkisebb mértékű.

Hetek óta követelik a diákok az SZFE függetlenségét. A miniszter szerint az oktatók egyfajta ideológiai háborúban használják őket eszközként.<br>Fotó: AFP / KISBENEDEK ATTILA

Milyen lesz az új szabályozás?

A külföldi akkreditációjú egyetemek csak akkor működhetnek és adhatnak ki diplomát Magyarországon, ha egy magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködést alakítanak ki.

A CEU azért költözött Bécsbe, mert a jogszabály-módosítás után elindította ugyan képzését a New York-i partnerintézményében, a budapesti működést stabilizáló nemzetközi szerződést nem írta alá a magyar állam.

Az egyetem Magyarországon és most már Bécsben is folytat oktatást azzal a különbséggel, hogy a bécsi akkreditált osztrák képzés. Felmerül a kérdés: ha az egyetem az osztrák szabályoknak meg akar és tud felelni, a magyar előírásoknak miért nem?

 

Ön örülne, ha visszatérne a CEU Budapestre?
A CEU-nak kétségkívül vannak eredményei, a Közép-európai Egyetemnek pláne, ezt igazolta az is, hogy utóbbi jelentős mennyiségű uniós forráshoz jutott a pályázatokon keresztül. A Közép-európai Egyetemmel tehát maximálisan elégedett vagyok. Hogy ehhez mennyit ad hozzá az amerikai identitás, az kérdéses. Általánosságban arra törekszünk, hogy a nemzetközi élvonalba tartozó egyetemek tudását becsatornázzuk a hazai felsőoktatásba. Ezért bátorítjuk például a mértékadó szakmai rangsorok szerint világelső Massachusetts Institute of Technology (MIT) együttműködését a Debreceni Egyetemmel.

Színház- és Filmművészeti Egyetem. A kormány azt állítja, hogy nem része az SZFE körüli vitának, mivel az intézmény feletti kormányzati felügyelet megszűnt. Ez nem álságos annak fényében, hogy a kabinet döntött a kuratórium összetételéről?

A törvény kimondja, hogy az állam jelöli ki a kuratóriumot, amely aztán eldönti, miként akarja működtetni az egyetemet. Jogos igény, hogy a kormány bölcsen járjon el a tagok kijelölésekor. Így is történt, ha végignézzük, kik vannak a kuratóriumban. Három művész, nagy rendszerek irányításában is jártas, kiváló emberek a szakmájukban, élükön Vidnyánszky Attilával. Persze értem, hogy a másik oldal szerint az és csak az a kiváló, akit ő annak tart. Világi Oszkár Magyarország egyik legkomolyabb üzletembere, Szlovákiában és itthon is megjelenik a művészvilágban mecénásként. Bacsa György személyében egy jogászember is bekerült, ami szintén előnyös lesz az egyetemnek.

A kettős mérce számunkra elfogadhatatlan, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania”

Csupán egy probléma van: senki nincs a kuratóriumban, akit az egyetem javasolt.

Nagyra tartjuk az egyetem múltját, a szakmai képességeket és a művészi teljesítményt. Ezzel együtt az összes többi modellváltó egyetemen, amely a hét intézmény összes hallgatói létszámának a 98 százalékát teszi ki, sehol, egyetlen esetben sem kérdőjelezték meg a dolgozók és a diákok, hogy alkalmas emberek kerültek a kuratóriumba. Mindenhol igyekeztünk figyelni arra, hogy olyan testületi tagokat válasszunk, akik az egyetem szakmai portfóliójához illeszkedő tevékenységet folytatnak.

Fognak tárgyalni a hallgatókkal és a dolgozókkal?

A belső vitát a művészeti ágak nagy tekintélyű szakembereinek egymással kell megoldaniuk. A törvényi felhatalmazás alapján a kuratórium dönthet arról, hogy mi a helyes megoldás. A kormány szándéka változatlanul az, hogy az egyetem szabadabban, az államtól függetlenül működjön, és a színművészetis fiatalok szakmai esélyei, lehetőségei jelentősen javuljanak. Furcsa, amikor az SZFE hallgatói és az ott tanítók a felsőoktatásért felelős minisztert követelik tárgyalópartnernek. Mintha állami fenntartásban szeretnének maradni, nem kérnének a szabadságból. Pedig 2014-ben az SZFE puccsolta meg a kormány által kijelölt kancellárt azzal a felkiáltással, hogy az állam ne rakjon gyeplőt a nyakára, és hagyja működni az intézményt.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Nem azért tárgyalnának, hogy állami fenntartásba kerüljenek, hanem mert szerintük a kormány felszámolta az egyetem autonómiáját.

Ez a történet valójában nem az egyetemi autonómiáról szól. Az oktatók egyfajta ideológiai háborúban használják eszközként a diákokat, ami nem helyes. Úgy gondolom, hogy nekik kell megoldaniuk ezt a helyzetet. Helyénvaló, ha az emberek lefolytatják a vitákat. Épületfoglalás helyett a hallgatók számára minden bizonnyal hasznosabb lenne, ha normális, nyugodt keretek között tanulnának. A kormány ehhez a maga részéről azzal tudott hozzájárulni, hogy a korábbi támogatást megduplázva az SZFE-nek 3 milliárd forintot ad működési költségekre és bérfejlesztésre.

„Az évek során tanúja voltam azoknak a kétségbeesett próbálkozásoknak, amelyek az egyetem részéről arra irányultak, hogy valahogy szót lehessen érteni a fenntartó minisztériummal. Soha nem felejtem el: állunk a Szentkirályi utcában, először a portán, aztán fölmegyünk az irodába. […] Várjuk Palkovics minisztert. Ülünk, és Palkovics nem jön. És le se mondja. Ez a sokadik ilyen tapasztalata volt az egyetemi vezetésnek.” Ezt Enyedi Ildikó mondta egy lapinterjúban. Miért nem ült le velük?

2014 és 2018 között még nem miniszterként, hanem felsőoktatásért is felelős államtitkárként számos alkalommal vettem részt az egyetem rendezvényein. M. Tóth Géza korábbi rektorral kidolgoztuk az SZFE stratégiai fejlesztési tervét, és megállapodtunk, hogy a kormány épít egy kampuszt a Nemzeti Színház mellett, ám végül nekik nem felelt meg a helyszín. Hegedűs D. Gézával többször beszélgettünk arról, hogyan kellene az SZFE-t átalakítani, voltam diplomaátadón, mindig is arra törekedtem, hogy szót értsünk.

A kormány szándéka változatlanul az, hogy az SZFE szabadabban működjön, és a színművészetis fiatalok szakmai esélyei javuljanak”

Térjünk át a Magyar Tudományos Akadémiára. Hogyan fogadta, hogy Freund Tamás lett az elnök?

Várható volt, hogy ő lesz az elnök, hiszen ő volt az esélyesebb. Helyes, hogy őt választottuk meg.

Nem úgy tűnik, mintha kezdene helyreállni a kormány és az MTA közti viszony. Freund Tamás levelet küldött önnek, amelyben felháborodásának ad hangot, amiért belenyúltak az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok- (OTKA-) pályázatok elbírálásába. Ebben invitálta, hogy beszéljék meg az ügyet egy ebéd közben, de ön ezt visszautasította.

Azóta kezdeményezésemre megkezdődtek az egyeztetések az Akadémiával a pályázati rendszerrel kapcsolatos együttműködésről. Abban nincs vita, hogy a jelenlegi rendszer fejleszthető, a tudományos közösséggel együtt dolgozunk a részleteken. Majd ebédelni is elmehetünk, de neki mint az MTA elnökének van egy csomó új feladata, nekem meg még egy csomó régi is; előbb végezzük el a munkát.

Fotó: Földházi Árpád

Azt, hogy felülírták a kutatástámogatási döntéseket, nem nehéz úgy értelmezni, hogy beavatkoztak a tudomány független működésébe.

Annyi történt, hogy megnéztük, a pályázatok elbírálására használt úgynevezett tudománymetriai mutatók miről tanúskodnak. Ezek alapján kilenc elbírált pályázatnál nem volt várható érdemi eredmény. Kétségtelen, hogy az OTKA-rendszer bírálati folyamata átalakításra szorul. Ezért Bódis József államtitkárt megkértem arra, hogy az Akadémia főtitkárával kezdje el az idén kísérleti jelleggel bevezetett tudományos értékelési rendszer finomhangolását. Az MTA így jelentősebb szerephez juthat, és ha a korszerű megoldásokat széles körű szakmai konszenzus alapján használjuk, a bírálók munkája is sokkal egyszerűbbé, kevésbé időigényessé válik.

Ennyi idő távlatában látszik-e már, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) jobb gazdája az intézeteknek, mint az MTA volt?

Elindult egy nagyon jó folyamat. Az, hogy az ELKH nem függ az MTA-tól, garantálja, hogy a köztestület nem gyakorolhat hatást az intézethálózatra. Beigazolódott, hogy hiába vizionáltak nemzethalált, a tudományos szabadság megszűnését, létrejött egy, a kabinettől független kutatóintézet-hálózat.

Nincsenek állami utasítások arra vonatkozóan, hogy ki mit kutasson, milyen területtel foglalkozzon. A kutatóintézet-hálózat saját maga vette kézbe az ügyeit, ami egy sokkal szabadabb működés irányába mutat. A kormánynak az volt a feladata, hogy megoldja a finanszírozást. Tavaly még azt hallhattuk, hogy el akarjuk venni az Akadémia forrásait, ehhez képest a kabinet a jövő évi költségvetésben 22 milliárd forinttal emelte meg a kutatóintézet-hálózat támogatását. Vagyis az eddigi 17,5 milliárd forintos támogatás helyett több mint kétszer annyi jut működésre, fejlesztésre. Ennek a felét már idén időarányosan odaadta a kormány. Ezenkívül további 36 milliárdot biztosítunk kutatásiintézmény- és infrastruktúra-fejlesztéshez. Magyarán felesleges volt a sok hűhó, azt persze nem remélem, hogy ezt bármely vészharangkongató nyilvánosan beismerné.

Klímaügy. Melyik égetőbb kérdés napjainkban: a migráció vagy a klímaváltozás?

Mindkettő fontos. A kettő valamelyest össze is függ, hiszen lehetnek olyan részei a világnak, ahonnan a klímaváltozás hatásai miatt kerekednek fel az emberek egy élhetőbb élet reményében. A klímavédelemmel annyiban van könnyebb dolgunk, hogy annak veszélyeiről nem kell mindenki mást meggyőznünk. Igaz, az EU ezen a téren meg túlteljesít, nagyjából kéthavi rendszerességgel jelöl meg új célokat ahelyett, hogy az eddigi vállalások valóra váltásán dolgozna.

A legutóbb Ursula von der Leyen bizottsági elnök kérte fel a tagállamokat, hogy az eddigi, átlagosan 40 százalékos cél helyett 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat saját 1990-es szintjükhöz képest. Ez reális?

Először minden ország végezze el a feladatát! Az eredeti vállalás az volt, hogy 2050-re 95 százalékkal mérsékeljük a szennyezést az 1990-es szinthez képest, vagyis lényegében érjük el a klímasemlegességet. Utóbbi azt jelenti, hogy a környezet el tud nyelni annyi káros anyagot, amennyit kibocsát. Ám vannak országok, amelyek nemhogy csökkentették volna, hanem lényegesen növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat, ilyen például Spanyolország, ott 25 százalékos volt a növekedés. Így nem lehet elérni a klímasemlegességet uniós szinten. Az nem megoldás, hogy annyi erdőt telepít például Németország és Magyarország együtt, amennyi képes elnyelni a spanyolok növekvő kibocsátását. Mi úgy végezzük el a feladatunkat, hogy közben – a szerkezeti átalakításoknak köszönhetően – a gazdaságunk is növekedik. Korszerűsítjük a Mátrai Erőművet, a lignitégetést fokozatosan kivezetjük, kötelezzük az energiaellátásban részt vevő vállalatokat a nekik meghatározott energiamegtakarítási célok elérésére.

Az EU nagyjából kéthavi rendszerességgel jelöl meg új klímacélokat ahelyett, hogy az eddigi vállalások valóra váltásán dolgozna”

A járványkezelés hogyan befolyásolta az év elején elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtását?

Tény, hogy a koronavírus-járvány elvonta a figyelmet róla, de haladunk előre, és teljesítjük a vállalásokat, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és környezetet szeretnénk. Vállaltuk, hogy minden évben valamennyi megszületett gyermek után ültetünk tíz fát. Megállapodtunk az erdőgazdálkodókkal, odaadtuk a forrást, zajlik a telepítés. Ezenkívül a kormány támogatja az olcsó elektromos gépkocsi megjelenését. Részben ennek eredményeként az év első felében az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma. Több mint kétezer tisztán elektromos gépkocsi és robogó beszerzéséhez nyújtottunk 6 milliárd forintot. Már több nagyvárosban megkezdődött az elektromos buszok bemutatkozása, próbaüzeme, 2022-től már csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani a városi közlekedésben. Ehhez 36 milliárd forintot folyósítunk tíz év alatt. 2030-ig elérjük a hat gigawattos napenergia-termelő kapacitást, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is kínál majd a magyar családoknak. A kormány 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és a középvállalkozások megújulóenergia-termelését is. Bár először szokás szerint elindult a pánikkeltés, az Országgyűlés végül egyhangúlag elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását jövő év júliusától. Megegyeztünk az iparági szereplőkkel, és idén 10 milliárd forintot adtunk az egyes műanyagtermékeket helyettesítő készítmények gyártására.

Korábban úgy volt, hogy júliustól a törvénytelenül kihelyezett szeméthalmok felszámolására hulladékgazdálkodási hatóság alakul. Miért nem jött még létre?

A kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően megkezdte az illegális hulladéklerakók felszámolását. Ez többéves folyamat lesz, erre a célra idén 13 milliárd forint fordítható. Együttműködést alakítunk ki a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a vadőrökkel, a halőrökkel. Ősszel várható a törvénymódosítás, akárcsak az illegális hulladéklerakásra vonatkozó jogszabályok elfogadása. A Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában azonosítottuk az illegális hulladéklerakás helyszíneit, mennyiségét. A tesztidőszakban a Magyar Közút, a MÁV és az állami erdészetek, nemzeti parkok az általuk feltérképezett 1200 helyszínen több mint 70 ezer köbméter hulladékot találtak. Emellett rendkívül fontos az is, hogy az emberek támogassák az illegális hulladékok felszámolását, és segítsék az újratermelődés megakadályozását.

Zajlik a járványkezelés, ám másképp, mint tavasszal. Az első hullámban kevés volt az esetszám, de szigorúak a korlátozások, most fordított a helyzet. Hogyan hat ez a gazdaságra?

Az első hullámban a legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus volt, ám miután a magyarok belföldön nyaraltak, nyár végére, szeptember elejére vidéken magához tért az ágazat. Budapest továbbra is szenved a külföldi turisták hiánya miatt. A gazdaság többi része, az ipar, a kereskedelem elkezdett helyreállni, és a magyarok készpénzállománya nőtt az utóbbi időben. Augusztusban ismét 4,5 millió felett alakult a foglalkoztatottak száma, a regisztrált álláskeresőké pedig folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta jócskán elmarad az uniós átlagtól. A nagy autógyárak és a beszállítók beszámolói szerint annyira visszaerősödött a piac, hogy jelentősen megnövekedett a munkaerőigény. Bízzunk benne, hogy hamarosan lesz vakcina, ám mivel az őszi–téli időszakban egyszerre lesz jelen a koronavírus és az influenza, addig is nagyon fontos, hogy mindenki – nem csak a veszélyeztetett korúak – oltassa be magát utóbbi ellen, és persze viseljen maszkot, tartsa a távolságot. Az emberek elfogadták, hogy együtt kell élni a vírussal, ha pedig elég fegyelmezettek leszünk, továbbra is tudjuk kezelni a járványt.

Palkovics László
1965-ben született Zalaegerszegen. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán végezte. 2007-től az MTA műszaki osztályának levelező, 2013-tól rendes tagja. Dolgozott a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatójaként, majd európai elektronikai fejlesztési igazgatóként Németországban. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkára, 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter. Nős, három gyermek édesapja.

Címlapkép: Földházi Árpád

Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Palkovics egymaga nagyobb potenciál, mint a bal-lib-zöld tudósmoslékok együttesen.

Örülök, hogy csak ennyit tudsz felhozni. Ezek szerint a mondanivalóhoz hozzá sem tudsz szólni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés