A másik 1956

2020. október 21. 9:06

Bártfai Gergely
Népszava
A maradi hagyományok és szigorú vallási előírások patriarchális világában ez, túlzás nélkül, forradalom volt.

„Az alábbiakban nem lesz szó október huszonharmadikáról, Sztálin ledöntéséről, lyukas zászlóról, Nagy Imréről, Corvin közről, Molotov-koktélról. Ama nevezetes esztendő másik forradalmáról mesélek, arról, amelyikre rá se hederített a világ, mert nem hidegháborús logikát követett. Pedig példátlan sikert aratott, méghozzá vérontás nélkül – egy kis arab országban.

Tunézia éppen csak felszabadult a francia gyarmati uralom alól, amikor fél évvel a függetlenség kikiáltása után, 1956. augusztus 13-án kihirdették a jogegyenlőségi törvényt. A nagyszabású reformprogram célja a nők emancipációja volt. Habib Bourguiba (1903–2000) elnök nem ajándéknak szánta: lefojtott erőket akart felszabadítani a modernizáció, így áttételesen születő rendszere hasznára.

»Többé nem vagytok rabszolgák! Ugyanolyan jogaitok vannak, mint a férfiaknak.« Ezzel az elképesztő üzenettel járták a vidéket a nőszövetség lelkes önkéntesei. Az új törvény biztosította, hogy a lányok iskolába járhassanak, egyúttal megtiltotta a többnejűséget és a kényszerházasságot. A nők politikai jogokat is kaptak, szavazhattak, köztisztségeket viselhettek.

Gondoskodtak róla, hogy a hír eljusson az észak-afrikai ország legeldugottabb zugaiba is. Elengedhetetlen volt az élő szó, mert a célcsoport nem tudott írni-olvasni. Több hónapos, bentlakásos tanfolyamokon beszéltek a változásokról kiválasztott fiatal nőknek. Tabukat döntve szexualitásról, fogamzásgátlásról, terhességmegszakításról magyaráztak nekik. Aki már szült legalább négy gyereket, az államköltségre, a férje hozzájárulása nélkül (!) kérhetett abortuszt.

Ám a lényeg az volt, hogy öntudatra ébresztették a nőket. Megértették velük, hogy vannak jogaik, emberi méltóságuk sérthetetlen, maguk dönthetnek a sorsukról. Hogy többé nem parancsol nekik az apjuk, se a férjük; vagy ha mégis, nem az államhatalom jóváhagyásával és támogatásával. A maradi hagyományok és szigorú vallási előírások patriarchális világában ez, túlzás nélkül, forradalom volt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Meglepődtem volna, ha a Népszavában a mi '56-unkról írnak...

Az is igaz. A mi 156-unk nagy valószínűséggel nem az övék. Nyilván a barikád ellenkező oldalain voltunk érdekeltek.

Remélem, egyszer egy tunéziai vágja le a fejed. Tunézia 1956-ja egyébként is roppant fontos mérföldkő, főleg nekünk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés