Fordulópont a svéd migrációs politikában?

2020. október 8.
Svédország évtizedek óta a gazdasági bevándorlók és a menekültek kiemelt célpontja. A naiv idealizmus kora most lezárulhat: miután hónapok óta klánháborúk sújtják a városok utcáit, a minap a szocdem kormányfő kezdett beszélni a bűnözés és a migráció összefüggéseiről.

Kovács Emese írása a Mandiner hetilapban.

A skandináv államokról sok dolog juthat az olvasó eszébe: hosszú nappalok, folyamatosan hideg időjárás, rénszarvas, szauna, sajátos fanyar humor, vendégszeretet – és persze a jóléti állam, a gazdagság. Valóban: a kommunizmus évtizedei alatt óriási gazdasági hátrányt begyűjtő Közép- és Kelet-Európából nézve az életszínvonal igen magas. A világ leggazdagabb és sok tekintetben legsikeresebb térségének vonzereje természetesen sokkal távolabbra is elhatol: az előző évtizedekben – az unióból érkezők mellett – sok harmadik országbeli munkavállaló és menedékkérő próbált szerencsét Észak-Európában.

Svédország kiemelkedő célpont a jobb életre vágyóknak, ami a multikulturális, nyitott társadalom eszményével kiegészülve tekintélyes méretű bevándorlóközösségeket vonzott néhány évtized alatt. A menekültek és gazdasági bevándorlók tömegeire építő modell papíron rendkívül sikeresnek látszott: hasított a gazdaság, a jóléti szociális modell mindenkinek kínált valamilyen anyagi segítséget. És persze mindeközben sokszínű és mosolygós svédek hirdették mindenütt, hogy a multikulturalizmus működik, mindenki boldog, nincs itt semmi látnivaló.

„A helyzet súlyosságát most már a politikai elit is érzékeli”

A kétségkívül létező pozitív példákra építő optimista bevándorlási narratíva árnyékában azonban egyre súlyosabb feszültségek kezdték terhelni a mindennapokat, és mind gyakrabban mutatkozott meg az integrációs deficit, vagyis a nagy bevándorlótömegek beilleszkedésének kudarca: a nagy munkanélküliség, a kulturális-vallási súrlódások, a földrajzi elkülönülés (értsd: gettósodás), illetve a romló bűnözési statisztikák. A növekvő bűnözés kiemelten fontos mindennapi élmény több nagyváros – korábban kifejezetten élhető – negyedeiben. A svéd politikai elit évtizedeken keresztül nem vett tudomást a problémákról, azonban a 2015-ös migrációs válság óta elkerülhetetlenül közeledett a pillanat, amikor kénytelen reflektálni az egyre nyilvánvalóbb és szélesebb körű társadalmi elégedetlenségre. Nos, több mint öt évet kellett rá várni.

Muszlim család piknikezik a svéd parlament előtt.<br>Fotó: REUTERS / TT News Agency / ohan Nilsson

A hallgatás spirálja

Történelmi pillanatot jelentett Svédországban szeptember 9-e, amikor Stefan Löfven szociáldemokrata kormányfő parlamenti felszólalásában összekötötte a növekvő bűnözést a migrációval. „Nagymértékű bevándorlás esetén, amikor nem tudjuk megfelelően kezelni az integrációt, nagyobb a kockázata az ilyenfajta problémáknak [értsd: bűnözés], amelyekkel most szemben találjuk magunkat. Ez teljesen világos” – fogalmazott.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés