Lesz kvóta vagy nem lesz kvóta? – az új migrációs csomag buktatói

A 2015-ös migrációs nyomás hatására életbe lépett menekültügyi diskurzus a dublini rendszer megreformálásához vezetett, melynek keretében megszületett a kötelező relokáció intézménye, vagyis a menedékkérők tagországok közötti igazságos elosztásának mechanizmusa. Igaz, hogy az állam- és kormányfők egy önkéntes mechanizmus felállítását szorgalmazták, a szakminiszteri tanács minősített többséggel a kötelező befogadás rendszere mellett döntött. Az elmúlt öt év azonban rámutatott ezen elképzelés sikertelenségére, a szétosztani kívánt 120 000 menekült alig egynegyedét sikerült önkéntes alapú jelentkezés útján szétosztani. 

Több különutas politika jelent meg és kritizálta nyíltan a kötelező kvótát

Az új típusú migrációs nyomás azonban nem csak a menekültek és az Unió, de ami ennél is nagyobb probléma, a tagországok és az uniós intézmények viszonyát is beárnyékolta. Több különutas politika jelent meg és kritizálta nyíltan a kötelező relokáció rendszerét. Magyarország és Szlovákia, majd

és fordultak az Európai Bíróság illetékeseihez jogorvoslat gyanánt. A Bizottság azonban évekig nem volt hajlandó szakítani a kötelező szétosztás elméletével. 

Az új tervezet három fő pilléren nyugodna

A szerdán bemutatott bizottsági javaslat ilyen értelemben teljesen új irányt követ és első olvasatra akár úgy is értelmezhetjük meghallgattatott a V4-es állaspont. A valóság ennél azonban sokkal árnyaltabb.

Az „emberi és emberséges” paktum értelmében az új tervezet három fő pilléren nyugodna. A kibocsájtó és tranzit országok közötti visszafogadási megállapodások életre hívására és támogatására, az Európai Unió külső határainak hatékony védelmére, – melynek értelmében az Unió területére lépő lépő menekültek egészségügyi és biztonsági átvilágításon esnének át – illetve a tagállamok közötti szolidaritásra, melynek két alternatíváját biztosítja az új javaslatcsomag. Minden tagország gazdasági mutatói és népességszáma alapján a Bizottság által meghatározott szolidaritási kvótájáról szabadon dönthet, vagyis arról, hogy a megszabott irányszámokat migránsok átvételével, esetleg visszaküldésével vagy ezek kombinációjával kívánja teljesíteni. A Szolidaritási Választervben a tagországok kifejthetik igényeiket, hogy mely nemzetiségű menekültek visszatoloncolási költségeit kívánnák finanszírozni. Ennek értelmében beszélhetünk egy továbbörökített kvótarendszerre nagyban hasonlító elképzelésről.

Maradt a kvótafétis? 

Az Alapjogokért Központ sajtóreggelijén Kovács István stratégiai igazgatója, Kovács Attila, a Központ európai uniós kutatási műhelyének projektvezetője és helyettese, Kurucz Orsolya értékelte ki az Új Migrációs Megállapodás előirányzatait.

Kovács István elmondta,

vagyis 1.) akinek nincs dolga Európában az ne jöjjön ide, 2.) bármiféleféle kvótarendszer elfogadhatatlan és 3.) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseinek meg kell felelnie mindenkinek. Üdvözölte a Bizottság új tervezetét, melyben már nem elsődleges jogkövetkezmény a szétosztás, hiszen a visszaküldési szponzoráció intézményével elméletiekben ezt ki lehet váltani.

Kovács Attila az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatójának tanulságait hangsúlyozta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte, ezen csomagnak kettős célja van, egyrészt a tagállamok egymás között megbomlott kapcsolatának rendezése, másrészt pedig az európai polgárok bizalmának visszanyerése az Unió közös cselekvési terveihez. Margarítisz Szkínász az európai élet népszerűsítéséért felelős biztos a határvédelem fontosságára és megerősítésére, míg Ylva Johansson belügyi biztos az életek megóvására hívta fel a figyelmet.

Johansson álláspontja szerint a migráció normális és szükséges folyamat, melyre Európának nagy szüksége van, éppen ezért fontos a közös szolidaritás vállalása és egy működőképes migrációs politika megalkotása. Véleménye szerint az EU célja a több legális és kevesebb illegális migráns behozatala. 

– véli Kurucz Orsolya. – Nincs kötelező relokáció, de kötelező felelősségvállalás van”. Amennyiben a tizenkét hetes gyorsított eljárás során nem sikerül döntést hozni a kiutasításról, a menedékkérőt ugyanúgy be kell fogadni és egyik tagországba relokálni. A vállalt visszaküldési szponzoráció négyhónapos (bajbajutott tagállam esetén nyolchónapos) időkeretének túllépése esetén pedig az adott államnak az illegális migránsokat is be kell fogadnia, onnan kell folytatnia a visszaküldési eljárást. A szakértő szerint „a visszaküldési mechanizmus sokkal részletesebb kidolgozást igényel a mostaninál”.

A jelenlegi csomag továbbá nem akadályozza meg, hogy illegálisan ne lehessen az Unió területére lépni, vagyis „a szigorúbb ellenőrzés lehet, hogy érvényesül, de az illegális migránsok uniós határokon kívül tartásának elve semmiképpen sem” – hívta fel a figyelmet Kurucz.

Az Európai Unió visszaküldési politikája nem hatékony

Kovács István továbbá kiemelte, hogy az Európai Unió visszaküldési politikája nem tekinthető hatékonynak, hiszen,

ez a szám pedig 2017-ben is csak 37% volt. Kovács szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy „egy nem működő eszközzel akarják kiiktatni a kötelező kvóta rendszerét”. Ilyen értelemben a „kvótafétis megmaradt” csak mára új nevet kapott.

Mindezek mellett az Új Migrációs Megállapodás nem tér ki részletesen azon menekültek helyzetére, akik elveszítették vagy megsemmisítették állampolgárságukat és személyazonosságukat igazoló okmányaikat. Nem tudni, hogy ezen esetekben, melyik intézmény vagy tagország felelőssége lenne befogadni vagy felkutatni a származási országukat és szponzorálni kitoloncolásukat. 

Bizonytalan kimenet

Orbán Viktor és a V4-es kormányfők – a szlovákok kivételével, kiknek álláspontját a lengyelek képviselték – csütörtökön Brüsszelben tárgyaltak az Európai Bizottság elnökével, többek között az új menekültügyi csomagról is. A találkozót követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor, utalva a visszaküldési szponzoráció mechanizmusára kifejtette, hogy

és azt Magyarország ellenzi”. A kormányfő szerint a magyar javaslat átvétele járna valós eredménnyel és tehetné sikeressé a javaslatcsomagot, melynek értelmében „senki nem léphetne be az Európai Unióba addig, amíg valamely tagállam a vonatkozó jogi eljárást lezárva be nem engedi az unió területére”.

A bizottsági jelenlegi javaslatcsomag az elkövetkezendő hetekben több véleményezési csatornán is át fog még menni. Kifejtheti véleményét a csomagról az Európai Parlament, illetve októberben kerül majd a szakminiszteri tanács elé, ahol a végleges döntés megszülethet. A parázs politikai viták azonban Charles Michel, az Európai Tanács elnökének karanténba vonulása miatt elnapolt EU-csúcson várható, hiszen már több tagállam jelezte, ilyen formában nem támogatja a javaslatot. Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóját október elsején tartják Brüsszelben. 

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! A rovat összes cikkéért kattintson ide!

A szerző Járóka Lívia EP-képviselő munkatársa

Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) érkezik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel (j) folytatott találkozójukra Brüsszelben 2020. szeptember 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán