A digitális turizmus evangélistája

2020. szeptember 17.
A turizmus a helyszínen szerzett személyes élményekre épül, ám a pandémia átírta az utazási lehetőségeket is. Mi lehet a megoldás? Rasztovits Dávid profi labdarúgói karriert hagyott hátra azért, hogy a digitális turizmus hazai kezdeményezőjeként új alapokra helyezze a béke iparágát.

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

A digitális turizmus hazai úttörője kertvárosi fiú volt pedagógus édesanyával és gépészmérnök, gyártó, nagykereskedő édesapával. Szüleinek strandcikküzletük is volt, így Rasztovits Dávid a nyarakat a Balatonon, az akarattyai Bezerédj strandon töltötte, többnyire lábtenisszel. Itt látott először nagy játékosokat: Nyilasi Tibortól Szokolay Lászlón át Dalnoki Jenőig. Tizennyolc éves korában már ő is beállhatott a nagyok közé profi lábteniszesként.

„Középosztálybeli családként mindig jól éltünk; soha nem volt olyan, hogy nincs, de olyan sem volt, hogy minden megvan. Tizenkilenc évesen az első cégem elindításához kölcsönt kaptam édesapámtól, vissza is fizettem” – meséli a vállalkozó. A labdarúgó-karrierje viszonylag rövidre sikeredett: úgy érezte, tehetségéből és kitartásából nem lesz olyan életpálya, amely kielégítené, viszont kitűnő tanuló volt, sakkversenyeket nyert, és édesapja is mindig azzal biztatta, hogy minél több tudást felszedve lehet változni a változó korral – az ember tudását ugyanis sosem lehet elvenni.

És Rasztovits változtatott. Kezdetben a világot járta György Ádám zongoraművész projektmenedzsereként, több mint húsz országba jutott el a művész turnéit kísérve. Továbbá élt és dolgozott Vancouverben és más külföldi nagyvárosokban rövidebb-hosszabb ideig. Utazásai során felfigyelt rá, hogy például Kínában innovatívabb megoldásokat lát a turizmusban, mint Magyarországon.

„A fogyasztói élmény motivált. Sanghajban az elektromos riksán WeChat Payjel fizettünk, Tokióban egy robot adta el nekem a digitális városkártyát, és ímélben kaptam meg. A robot javasolt egy alkalmazást, amellyel folyamatosan ingyenes wifit használhattam a városban. Így azonnali információkat szereztem, asztalt foglaltam, és kifizettem a közösségi közlekedéshez szükséges jegyeket” – érzékelteti lenyűgözve, hogyan forrhat össze a virtuális és a valós turizmus.

Fotó: Ficsor Márton

Hazahozza a digitális turizmust

Amikor az ifjú szakértő 2017-ben hazánkban elsőként kezdett a digitális turizmussal foglalkozni, ismerősei lebeszélték volna. Az élet és a koronavírus-járvány azonban őt igazolta. 2020-ban megváltozott világba csöppentünk: otthonról nézünk koncerteket, látogatunk kiállításokat, a karos­székből veszünk részt fesztiválokon, és a Tripadvisor vagy a Google értékeléseit böngésszük órákig, mielőtt eldöntenénk, melyik étteremből rendelünk házhoz, vagy melyik szállás­helyen tölthetjük el biztonságban a szabadságunkat. Már csak a biztonság miatt is felértékelődik minden érintésmentes, digitális kapcsolat. Ebben a világban azokat a szolgáltatókat, amelyeknek nincs weboldaluk, vagy nincsenek jelen a közösségi médiában, a piaci verseny várhatóan kirostálja. 
A modern turizmust idén leváltotta az új turizmus korszaka, amelyben már elengedhetetlen az internetes jelenlét, a digitalizáció adta határtalan lehetőségek kihasználása.

Címlapkép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés