Pártos bástyák és billegő államok Amerikában

2020. szeptember 17.
Négy sűrű év után november 3-án újra elnököt választ az Egyesült Államok. Az, hogy még egy ciklusra a Fehér Ház lakója maradhat-e Donald Trump, vagy helyére lép a Barack Obama mellett alelnökösködő Joe Biden, leginkább a billegő államokban dől el. Utazás az elnökválasztási matek mélyére.

Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.

Ma már amerikai kampányalapvetés, hogy a biztos demokrata, illetve biztos republikánus többségű tagállamokban a helyben várhatóan vesztes félnek kevéssé érdemes kampányolnia. Az Egyesült Államokban ugyanis nem a szavazatok összessége (popular vote) számít az elnökválasztásokon, hanem az, hogy melyik jelölt hány tagállamban nyert. A győztes mindent visz, azaz akinek akár egy szavazat előnye van, azé az egész állam, a rendszerben nincsenek arányosító tényezők. Kaliforniában, a legnépesebb tagállamban tehát nem kampányol Donald Trump, hiszen ott a túlnyomó többség demokrata párti, így a republikánus szavazatok elvesznek. Egyebek mellett George W. Bush 2000-ben és Donald Trump 2016-ban úgy nyerte az elnökválasztást, hogy szövetségi szinten kevesebb szavazata volt, mint ellenfelének, ám több államot vitt.

„New York szinte biztos demokrata, Floridát tehát nem veszíthetik el a republikánusok”

Lehet, hogy ez igazságtalannak hangzik, ám az Egyesült Államok szövetségi köztársaság, így jogi értelemben nem közvetlenül „az amerikai nép” választ elnököt, hanem a tagállamok polgárai és az őket képviselő elektorok. Egy tagállam elektorai pedig mindannyian a helyben győztes jelöltre kell hogy szavazzanak – kivéve Maine-ben és Nebraskában, ahol arányosabb a rendszer. Az elektorok száma 538, minden tagállam annyi elektorral rendelkezik, ahány képviselője van a kongresszusban. A 100 tagú szenátusban a tagállamok egyenlő képviselettel bírnak, mindegyiknek két szenátora van. A képviselőházban népességarányosan oszlik meg a 435 hely. A szavazati jog nélküli képviselőt küldő területek – Washington D.C., Puerto Rico, az Amerikai Virgin-szigetek és a csendes-­óceáni szigetek – közül csak a szövetségi fővárosnak vannak elektorai, szám szerint 3. A győzelemhez 270 szavazatra van szükség. 2016-ban Donald Trump 304, Hillary Clinton 227 elektori voksot kapott, előbbire összesen 63 millióan, utóbbira 66 millióan szavaztak.

Trump a kenoshai zavargások helyszínén.<br>Fotó: REUTERS / Mark Hoffman

Időről időre felmerül, hogy meg kellene szüntetni az elektori testületet. A megszokáson túl azonban három dolog is a meghagyása mellett szól: egyrészt az, hogy az ország tagállamokból áll, másrészt az, hogy az alapító atyák így akarták mérsékelni a „többség zsarnokságát”, harmadrészt pedig az, hogy a ritkábban lakott területek így tudnak beleszólni a választások kimenetelébe.

Címlapképen: Donald Trump és támogatói egy észak-karolinai kampányrendezvényen. Fotó: REUTERS / Jonathan Ernst

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés